Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A génmanipulált szójával etetett kecskék gidái visszamaradtak a fejlődésben

Posted by Suggestor - 2015. november 25. szerda

Átvétel a greenfo.hu-ról
Mónus Angéla – GreenProfit

Vemhes kecskéket etettek genetikailag módosított szójababbal a Nápolyi Egyetem kutatói Olaszországban, az utódaikat pedig ugyanilyen takarmánnyal etetett kecskék tejével táplálták. Az eredmény: a GMO szójával etetett kecskék visszamaradnak a fejlődésben.

A kísérlet során a Monsanto által előállított Roundup Ready szóját (glifozát-rezisztens, gyomirtószertűrő) használtak. Ez a legelterjedtebb GMO szójabab a világon.A kísérlet 60 napig tartott és a kecskéket négy csoportra osztották fel. Két csoportban Roundup Ready szójával etették az állatokat, de az egyik csoport kisebb koncentrációjú Roundup Ready takarmányt kapott. A másik két csoportot pedig hagyományos takarmánnyal etették, de más más összetételű takarmánnyal. A Roundup Ready szójával etetett kecskék gidái látványosan visszamaradottak voltak a fejlődésben, már az első 30 nap után.

A kecskegidák növekedésének a csökkenését annak tulajdonították a kutatók, hogy a nőstény kecske által termelt tej kevésbé tápláló és kevesebb IgG antitestet tartalmaz. Ez utóbbi felelős a növekedésért és biztosítja, hogy az élet első néhány hetében az immunológiai értelemben is éretlen magzat vagy újszülött legyőzze a környezetében jelenlévő kórokozókat. A GMO szójababbal takarmányozott kecskék gidái 20%-kal alacsonyabb súlyúak voltak és kisebb termetűek. Ezek a különbségek statisztikailag szignifikánsak voltak. Nagy volt a tejek közti minőségkülönbség, hisz mind a két csoport Roundup Ready szójával etetett kecskék tejei 6 és18 % százalékos eltérést mutattak a zsír- és fehérjetartalomban, mint a hagyományosan takarmányozott kecskék tejei. Emellett a kutatók azt is megállapították, hogy a kolosztrum által termelt IgG antitest is kevesebb volt a kecsketejben. Ezek az antitestek felelősek a növekedésért és befolyásolják az egészséges immunrendszer fejlődését- írta a greenprofit.hu.

A harmadik nagyobb különbség pedig az volt, hogy a kolosztrumban kimutatható volt a transzgenikus DNS. Nem ez volt az első eset, amikor kutatások transzgén DNS-t mutattak ki egy kérődző tejéből. A kutatók azt is megállapították, hogy az összes újszülött kecskegida hasonló méretű volt, függetlenül attól, hogy a vemhesség idején milyen takarmányt kaptak. Ezért a kutatók úgy vélik, hogy a kecskegidák növekedésében tapasztalt problémák a génmódosított szójával etetett szüleik tejében megfigyelt hiányosságokra vezethetők vissza.

Világviszonylatban évente 284 millió tonna szóját termelnek, ebből csak 2% kerül közvetlenül az asztalra, a többit takarmányozásra használják vagy olajat készítenek belőle. A GMO szóját 1996 óta termesztik, az USA-ban és Argentínában szinte kizárólag genetikailag módosított fajtákat találunk, amelyek gyomirtószer-toleránsak és kártevő-rezisztensek. Magyarországra Brazíliából érkezik a szója, ahol 2003 óta termelik a GMO szóját, napjainkra pedig a GMO mentes szója aránya az EU-ban 15-30 százalékra csökkent.

Az összes feldolgozott élelmiszer kilencven százaléka tartalmaz szóját. Magyarországra évente 500-700 ezer tonna szójadara és 100 ezer tonna szójabab érkezik.

Az Európai Unióban 2004-ben oldották fel a tilalmat, azóta jöhet be Magyarországra is génmódosított szójából készült állati takarmány. Gyakorlatilag a húsevők nem tudják kikerülni, hogy GMO élelmiszereket fogyasszanak, hisz a takarmányozás miatt bekerül a táplálékláncba.

A Roundup Ready szója volt az első génmódosított termék, amelyet Európába importáltak (1996-ban), és a Monsanto állította elő. Ekkor robbant ki az európai ellenkezés a génmódosított élelmiszerekkel szemben, és nagy felháborodást keltett a megkülönböztetés és az áruk címkézésének teljes hiánya, ami miatt a tájékozatlan vásárlónak sérül a választáshoz való joga. A Monsanto és a többi transznacionális cég sikeresen kijárta az Egyesült Államok kormányánál, hogy az exportra szánt áruknál ne kelljen megkülönböztetniük a génmódosított és a nem génmódosított terményeket, és nem kell a címkéken sem feltüntetniük a lehetséges génmódosított összetevőket sem. Így az importőrök nem tudják ellenőrizni a behozott szóját.

A Monsanto azzal érvelt, hogy túl költséges lenne a címkézés, és talán még kevésbé lenne lehetséges szétválasztani a génmódosított szóját a nem-génmódosítottól. Ezeket az érveket az Archer Daniels Midland és más nagyobb gabonafeldolgozó cégek remekül megcáfolták, amikor 1999-ben elkülönített tengeri kereskedelmi útvonalakat létesítettek a nem-génmódosított kukorica számára.

A Nápolyi Egyetemen elvégzett kutatás nem egyedi, ezt megelőzően már készültek kutatások, ahol genetikailag módosított növényeket etettek egerekkel, patkányokkal, sertésekkel és halakkal. Ami egyezett a kísérletek eredményeiben, hogy mindegyik állat immunrendszerszerét befolyásolta a GMO takarmány.

Számos publikáció számolt már be az emlősökre negatív hatással járó eredményről, ennek ellenére az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) nem rendelt el vizsgálatot. Több mint 20 évvel az után, hogy az élelmiszer termelésben megjelentek a GMO növények, még mindig nem született hivatalos hatásvizsgálat, holott nem zárható ki az emberi egészségre gyakorolt negatív hatása.

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2015/11/16/mekego-pofon-a-gmo-multinak

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s