Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A magány megváltoztatja az immunrendszert

Posted by Suggestor - 2015. november 28. szombat

A magány kétségkívül negatív hatással van az egészségre, ezt már kiderítették a kutatások, de a mechanizmusáról igen keveset tudtak. Most ez a University of Chicago kutatói által publikált tanulmány segít megérteni, hogyan vezet a magányosság betegséghez és korai halálhoz.
A John T. Cacioppo pszichológus professzor vezette kutatás egy tavalyi vizsgálatra épült, amely kimutatta: azoknak az időseknek, akik extrém magányban élnek, 14 százalékkal nagyobb a kockázata az idő előtti halálra.
A magányos embereknél nagyobb fokú a gyulladás és gyengébb az immunválasz, mint azoknál, akik nem magányosak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a magányosság kapcsolatban lehet azzal a mechanizmussal, amit ‘a fenyegető körülményekre adott, konzervált – megőrzött – traszkripciós* válasz’-ként (CTRA) ismernek a tudósok.

*traszkripciós – átírási. A génexpresszió kulcslépése az átírás (transzkripció), és ez egyben a legfontosabb szabályozási pont is.

A CTRA-t azon gének expressziójának (kifejeződésének) fokozódása jellemzi, amelyek szerepet játszanak a gyulladásban, és azon gének expressziójának csökkenése, amelyek a vírus-ellenes választ adják.

Cacioppo professzor és munkatársai elemezték a leukocitákban – azokban a fehér vérsejtekben, amelyek védenek a fertőzéstől – a génkifejeződést.
141, ötven és hatvannyolc éves korú felnőttnél vizsgálták a génkifejeződést, és megerősítve korábbi kísérleteiket, kimutatták, hogy a magányosak magasabb CTRA génkifejeződési értékkel bírtak a fehérvérsejtjeikben, mint a nem-magányos személyek.

A leukocita génkifejeződés és a magányosság egymást erősítő folyamatok, meg lehet jósolni egy év múlva a CTRA gén expresszióját egyedül a magányosságból.

A CTRA gén kifejeződését az ‘üss vagy fuss’ jelzőlánc megszakadása okozza…

A kutatók elemezték a génkifejeződést a rhesus makákó majmoknál is, amelyek erősen szociális élőlények. A majmokat a Kaliforniai Nemzeti Főemlős Kutató Központtól kapták, ahol relatíve nagy szociális elszigeteltségben élnek. (…)

A magányos majmoknál ugyanúgy nagyobbak voltak a CTRA génkifejeződési értékek a fehér vérsejtekben, de ezen kívül a norepinefrin neurotranszmitter (idegi jelátvivő) értékei is magasabbak voltak, ami a stresszre adott ‘üss vagy fuss” reakcióban játszik szerepet.

Cacioppo professzor előző kutatása kimutatta, hogy a norepinefrin megnöveli az éretlen monocita-termelést a csontvelőben, márpedig a monociták (egy fehérvérsejt-típus) erős gyulladáskeltő génkifejeződést mutatnak és alacsony vírus-ellenes génkifejeződést.
Válaszul, ez ronthatja a fehérvérsejtek termelését, ami részben megmagyarázza, miért vannak jobban kitéve a magányos emberek a krónikus betegségeknek.
A kutatók azt is demonstrálták, hogy ez a mechanizmus komoly fenyegetést jelent az egészségre. Egy külön kísérletben a magányos majmokat megfertőzték SIV-vel (az embernél a HIV vírus a megfelelője), és azt tapasztalták, hogy gyorsabban szaporodott el a vírus a véráramukban és az agyukban. (…)

Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/303084.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s