Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Aki szorong, hátránnyal indul és alulmarad a versenyben

Posted by Suggestor - 2015. december 1. kedd

Az emberek nem születnek egyformának: az egyik nyugodtan, a másik feszült félelemmel fogadja a jövőt. Az egyik lehetőséget, a másik fenyegetést lát benne. De a szorongás tönkre teszi a szorongó ember önbizalmát – és a jövőjét – a versengő világban. A nagyon szorongók hátránnyal indulnak, és gyakran kiesnek a versenyből. Kiszelektálják és félrerakják őket. Alárendelt szerepbe kényszerülnek a társadalmi hierarchiában.

Az Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (a Lausanne-i Állami Politechnikai Főiskola) kutatói úgy mondják: mind az állatok, mind az emberek versengéssel állítják fel a szociális rangsort. A versenyképesség sokféle, egymástól különböző tényezőtől függ: például mérettől, kortól, előző társas tapasztalatoktól. (Néhány kutatás azt mutatja, hogy a társadalmi vetélkedést személyiségvonások is befolyásolják, de ezt még mélységeiben nem tárták fel.)

Abban azonban egyetértenek a társadalomtudósok, hogy ha az egyén nagyfokú szorongást mutat – mint személyiségjellemzőt – akkor rosszul tud teljesíteni a szociális vetélkedésben.

A műszaki főiskola laboratóriuma biológiai bizonyítékokkal támasztotta most alá a szorongás és a szociális versengés összefüggését.

Kísérletekkel felderítették azt az agyterületet, amelyik a szorongásért és a versengésért is felelős.
Előbb viselkedési tesztekkel kategorizálták a patkányokat – az alacsony szorongásútól a szorongás magas fokával rendelkezőig, majd megfigyelték, hogyan viselkednek a magas-, illetve az alacsony szorongásúak versenyhelyzetben, és statisztikailag elemezték az eredményt. Ezután megvizsgálták a patkányok agyát, hogy azonosítsák a biológiai funkcióban végbe ment változásokat.

A kísérletek a ‘nucleus accumbens’ nevű agyterületre irányították a figyelmet, amelyet már régóta a motivációval, jutalmazással és a depresszióval összefüggésben levő területként tartottak számon, nem csak a patkánynál, az embernél is.
A versengésben a legtöbb erősen szorongó patkány alulmaradt: alacsonyabb szociális státuszt vett föl, szociálisan alárendeltté vált.

Ezeknek a patkányoknak a nucleus accumbense csökkent energiatermelést mutatott. A mitokondriumok, a lélegző, energiatermelő sejtszervecskék a szorongó, alulmaradt patkányokban alacsonyabb szintű mitokondriális funkciót végeztek.

A kutatók úgy bizonyították eredményük helyességét, hogy a patkányoknak egyszer olyan vegyületet adtak, amely blokkolja az energiatermelést, másszor olyat, ami előmozdítja azt – ez egy B3 vitamin tartalmú anyag volt. Amikor a patkányok blokkoló szert kaptak, versenyző képességük csökkent, a szociális státuszukkal együtt. Ez fordítva is igaz volt: ha a nagyon szorongó patkányok energiatermelést fokozó szert kaptak, jobban teljesítettek a versenyben, magasabb státuszt értek el.

De a hatás nem volt tartós: amikor a drog kiürült a szervezetből, a patkányok visszatértek eredeti helyükre a szociális ranglétrán.

A kutatás ezzel megerősítette, hogy a szorongás valóban alacsonyabb szociális státuszba prediszponálja az egyént, és az agy energiatermelése befolyásolja a társadalmi hierarchia felépítését.

Carmen Sandi kutatásvezető mindenesetre óvatosan fogalmaz, mert a kísérletek patkányokkal folytak, azonkívül a társadalmi dinamikát meghatározó tényezők közül az agyfunkció csak egy, ami befolyásolja azt.

„A társadalmi interakciók hallatlanul komplexek. Annyiféle tényezőjük van, hogy nehéz volna valamennyinek a hatását külön-külön, elszigetelve vizsgálni. Ugyanakkor, ez nagyon izgalmas eredmény, megmutatja, hogy a szorongó személyiség mint tulajdonság a szociális versengést is érinti.”

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-11/epfd-hac112715.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s