Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Szinte semmi nem igaz, amit a városligeti fejlesztésről mondanak…

Posted by Suggestor - 2015. december 2. szerda

Átvétel a nol.hu-ról
2015-11-28
Szalai Anna

Különleges számmisztikának lehetünk tanúi a Városligetbe tervezett múzeumi negyeddel kapcsolatban. Baán László miniszteri biztos érveit most Bardóczi Sándor tájépítész tényeivel ütköztetjük.

– Baán László minden alkalommal hangsúlyozza: a Városliget beépítettsége alig emelkedik, 5,7 százalékról alig 7 százalékra, az új múzeumépületek miatt.

– Egy közpark beépíthetőségi maximuma ma 3 százalék. A Városligetben valóban 5 százalék feletti a kialakult arány. Budapest nagyparkjaiban ez általános jelenség.

Vagyis mindenütt bontani kéne, nem építeni.

Az építésügyi törvény alapján csak az számít beépítésre nem szánt területnek, ahol a beépítés mértéke nem haladja meg a 5 százalékot. Ha a Városligetben 7 százalékra nő ez az arány, az egyúttal azt is jelenti, hogy nem számít parknak többé. Ráadásul a kiindulási értéket kicsit megkozmetikázták. A Hősök terét a két múzeummal jogilag egyszerűen kivették a Városligetből, és átsorolták intézményi övezetbe, és erről az új szintről – 4,3 százalékról – emelkedik majd hétre. S ez nettó érték, hiszen az épületeket majd rendezvényekkel – esküvők, partik, kirakodóvásárok – kell eltartani.

– De Baán szerint a Városliget most úgyis alulhasznált.

– Az elmúlt harminc évben készült valamennyi várospolitikai dokumentum szerint túlterhelt a Liget, és funkciótisztításra van benne szükség. Ezt állítja a Budapest 2030 is, amelyet egy hónappal a Liget-törvény előtt fogadott el a Fővárosi Közgyűlés. Évente 4,5-5 millióan látogatják, de a használat kétségtelenül kampányszerű, eseményhez kötődik. Egy nagyszabású rendezvény után viszont egy hónap is beletelik, mire regenerálódik a park. S ezen nem segít, hogy a fővárosi önkormányzat meglehetősen alulteljesít a gondozásában.

– A riadalom legfőbb oka, hogy kivágják a fákat. De a miniszteri biztos szerint legfeljebb 150-200-at.

– Ezt a 200 fát már a zene háza miatt kivágják, s akkor még neki se láttak a galéria építésének.

Még a hiányos fakataszter alapján is érintett lehet a 6000 fa tíz százaléka, javarészt 40 évesnél idősebb példányok.

Ezeket a legkifinomultabb technológiával sem lehet sikeresen átültetni. Pótlásukhoz legalább 6 hektárra lenne szükség. Felmerült, hogy a Nagyréten ültetnék el az új fákat. Így viszont nem park lesz a Városliget, hanem erdő. Ha a sportterületeket építik be, akkor azoknak kell másutt helyett találni. A Felvonulási téri parkolók tetejére ültetett fákból pedig néhány év alatt ugyanúgy nem marad semmi, mint a Kossuth téri mélygarázs fölé frissen plántált hársakból, amelyek jó része máris beteg.

– A másik érv szerint a Liget projekttel nemhogy csökken, hanem a jelenlegi 60 százalékról 63 százalékra nő a zöldfelület…

– A jogszabály minimálisan 75 százalék zöldfelületi arányt ír elő a parkokban, ehhez képest a 63 százalék nagyon kevés. Az viszont tény, hogy a széles betonutak felszámolása, a Felvonulási tér visszazöldítése, illetve a parkolás tiltása sokat javítana a helyzeten.

Csakhogy a miniszteri biztosnak semmilyen alapja nincs arra, hogy zöldfelületi arányokról beszéljen.

A végleges arányokat majd akkor látjuk, ha elkészülnek az épületekre, azok környezetére és a park egészére vonatkozó részletes tájépítészeti tervek.

– A tájépítészeti pályázat kiírását tavaszra ígérték, most az év végére.

– Szinte bizonyos, hogy az idén már nem hirdetik meg a tendert. A pályázati dokumentációnak ugyanis kötelező kelléke egy feltáró szakmai kutatás, de csak most írták ki azt a pályázatot, amelyben ennek a dokumentációnak az elkészítését menedzselő céget keresik.

– Baán László szerint a tájépítészek nem zárkóznak el a tendertől…

– A Liget-Budapestre kiírt első ötletpályázatot bojkottálták a tájépítészek.

A park zöldfelületi rendezését célzó tender előkészítésébe azért kapcsolódtak be, hogy legalább csekélyke szakmai beleszólásuk legyen abba, hogy mi lesz a Ligettel. Ez korántsem jelenti azt, hogy az elképzelt fejlesztéssel egyetértenének. Kármentés zajlik, nem fieszta.

– A hírek szerint nem nyílt, hanem nemzetközi, meghívásos tendert írnak ki…

– Ha így lesz, annak csak örülök. Ez akár garancia lehet arra, hogy értékes szakmai múlttal bíró cégeket kérjenek fel. A versenyben remélhetőleg magyar műhelyek is részt vehetnek, hiszen több is van közöttük, amely elég felkészült a feladatra. Gondoljunk csak a Kopaszi-gátra vagy a Pécsi Kulturális Negyedre. A győztes azonban vélhetőleg konzorciumban dolgozik majd, hiszen a Városliget megújítási tervének elkészítése irdatlan nagy munka.

De eddig szó sem volt nemzetközi pályázatról, ha így lesz, akkor új zsűrit kell szervezni, és újra kell írni a pályázati felhívást.

Ha ennek éppen az ellenkezőjeként a tájépítészeti tender az építészetinél sokkal kisstílűbb lesz, akkor kimondhatjuk: a parkmegújítás szlogenje zöld cukormáz csupán a múzeumépítési projekten.

– A fő érvek közé tartozik, hogy a Liget mindig is a zöld, a múzeumok és a szórakoztatás egyvelege volt. Csak a hagyományt folytatnák.

– Ez igaz az elmúlt száz évre, de a Városliget 200 éves. Eredetileg zöld agorának szánták, népkertnek, ahol a polgárok séta közben beszélgethetnek. Korát megelőzve, az uralkodó trenddel ellentétben nem barokk stílusban épült meg, hanem Rousseau „vissza a természetbe” mottóját idéző tájképi kertként.

Ezt kellene valódi turistacsábító attrakcióként helyreállítani, elvégre ikonikus épület már biztosan nem lesz a Ligetben.

A Városliget viszont kultúrtörténeti érték, Pest identitásának része.

– De a közterület-múzeumfejlesztés együttese olyan világméretű kuriózum lenne Baán szerint, amilyen sehol máshol nincs a világon.

Azért nincs, mert ez nem kuriózum, hanem bárdolatlanság.

Legalább akkora, mint sáros csizmát tenni a fehér abrosszal terített asztalra. Nem polgári, hanem balkáni. Ezzel utoljára a törökök próbálkoztak, de még ott se ment át.

– Úgy tűnik, már csak két épületet húznak fel a parkban. Ez is sok?

Igen, mivel mindkettő jelentősen túlterjeszkedik az alóluk elbontott Hungexpo és Petőfi Csarnok épülete által elfoglalt területen. A Galéria egy negyven méter magas 13 emelet magas monstrum lesz. Pazar kilátással a megcsonkított Nagyrétre és a Kacsóh Pongrác úti felüljáróra.

Ráadásul a múzeumok szentháromságát – bemutatás, tárolás, restaurálás – is szétcincálják.

A bemutatás a különféle múzeumokban lesz, míg a restaurálás és a tárolás a Szabolcs utcai új központban. Az állandó műtárgymozgatás jelentősen növeli a sérülés kockázatát, de biztonsági szempontból sem szerencsés.

– De ha nem lesz múzeumi negyed, akkor a Városligethez se nyúl hozzá senki.

– A Városliget-törvénnyel az állam 99 évre kezelésbe vette a parkot, ez egyúttal kötelezettségvállalást is jelent. Egyetlen kormány se engedheti meg magának, hogy fővárosának legnagyobb és leglátogatottabb közparkja ennyire elhanyagolt legyen. Sokkal nagyobb veszély egy elkezdett, de be nem fejezett beruházás, amelytől minden döntéshozó szabadulni igyekszik.
Forrás: http://nol.hu/belfold/nem-polgari-hanem-balkani-szinte-semmi-nem-igaz-amit-a-muzeumi-negyedrol-mondanak-1577395

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s