Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Harminc éve volt Csernobil, és ki tudja, meddig tart a hatása

Posted by Suggestor - 2016. február 11. csütörtök

A csernobili nukleáris katasztrófa óta eltelt harminc év, de ma is nagy tömegben érkeznek Európa fölé a radioaktív részecskefelhők és terjednek szét fölötte.
A javarészt cézium-137 -ből álló részecskefelhők igaz, hogy alacsony, de nagyon tartós ionizáló sugárzásnak teszik ki az állatokat és a növényeket.

A tudósok kimutatták, hogy a hosszan tartó, krónikus expozíció több állatfaj megritkulásához vezet, ami egyaránt igaz mind a csernobili, mind a fukushimai atomerőmű balesetre vonatkozóan. Számtalan kutatás demonstrálta a magas radioaktív sugárzásnak kitett élőlények károsodását, de az alacsony sugárzás következményei többnyire ismeretlenek.

Ez az új, finn tudósok vezette ( Philipp Lehmann és Tapio Mappes, University of Jyväskylä) kutatás arra enged következtetni, hogy az alacsony sugárzásnak való tartós kitettség a vadon élő állatok szemét károsítja.

A szürke hályog gyakoribb előfordulását figyelték meg a pockok szemlencséjén azokon a helyeken, ahol a háttérsugárzás nagyobb volt a természetes mértékűnél.
A szürke hályog gyakorisága az életkorral növekedett a pockoknál is, akárcsak az embernél általában. Ráadásul, az öregedés maga is felgyorsult, a természetesnél nagyobb sugárzás hatására.

A kutatókat meglepte, hogy a sugárzás hatását – jelentős mértékben – csak a nőstény pockoknál detektálták.
Az embernél is ismert a hályogra való megnövekedett kockázat a foglalkozás körében elszenvedett sugárzási expozíciónál: a radiológián dolgozó nővéreknél, az atomerőműben foglalkoztatott munkásoknál és a pilótáknál gyakoribb a katarakta (a szürke hályog). De a betegség nemek közötti megoszlását eddig még nem vizsgálták.

A vadon élő emlősök közötti differenciáról, egyelőre, csak feltételezéseket tudnak mondani a kutatók. Ez a mostani kutatás azt gyanút fogalmazza meg, hogy a megnövekedett szürke hályog-kockázat kapcsolatban van a reprodukcióval, mert azoknak a nőstény pockoknak, amelyeknek súlyos a hályogbetegségük, kevesebb utódjuk van.

Hogy aztán a katarakta okozza-e a gyengébb szaporodási teljesítményt – vagy a sugárzás – egyelőre nem világos, további kutatást igényel.

Az eredmények támogatják azokat a megfigyeléseket, amelyek az alacsony szintű, krónikus expozíció negatív következményeire utalnak a vadon élő állatok körében, és az egész ökoszisztémában.
Nagyon fontos ez a tudás az alacsony radioaktív sugárzásnak hosszasan kitettség hatásairól, mert így felkészülhetünk az új nukleáris balesetekre. Megjósolhatjuk a következményeket, a szerteágazó hatásokat, amelyek évszázadokon át fennmaradnak…

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-02/aof-rcb021016.php

Egy hozzászólás to “Harminc éve volt Csernobil, és ki tudja, meddig tart a hatása”

  1. orbanisti94 said

    asd

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s