Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A magasabb zsírtartalmú sejtek hosszabb életűek

Posted by Suggestor - 2016. február 24. szerda

A Michigan State University kutatóinak sikerült megfejteniük az ‘elhízási paradoxonnak’ nevezett jelenséget:
Ez a fogalom azt jelenti, hogy a túlsúlyos emberek halandósága a legalacsonyabb – az összes halálok szerint, ami elég furcsa, ha összehasonlítjuk a normál súlyú, fitt emberekkel.

„Az elhízási paradoxon ugyancsak elképesztette számos tudományág tudósait” – mondta Min-Hao Kuo az egyetem biokémikusa és molekuláris biológusa. „De rögtön világossá vált a dolog, mihelyt az élesztőgombával kezdtünk foglalkozni. Ebben az élesztőgombában, ami egyébként kiváló modellje az emberi öregedésnek, felgyülemlik a triacilglicerol – zsír -, ami meghosszabbítja az élettartamot.”

Kuo és munkatársai elsőként mutatták ki a pozitív összefüggést a sejtek triacilglicerol – röviden TAG – tartalma és az élettartam között. Ez a kapcsolat megtámogatja az ‘elhízási paradoxont’.

A TAG olyan zsír, amely megtalálható minden, sejtmaggal rendelkező sejtben – eukariótában, akár állat, akár növény, akár gomba legyen az. A lipidek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy fölös energiát tárolnak, szigetelnek, és az ismert stresszhatásokra válaszul felhalmozódnak. És ami zavarba ejtő: befolyásolják az élettartamot.

„Teamünk genetikai úton manipulálta a triacilglicerol szaporodási és lebomlási kapacitását. Bonyolult elemzéssel kimutattuk, hogy egy olyan mechanizmuson keresztül, mely meglehetősen független a többi, élettartamot szabályozó jelúttól, fenntartja az életet. Ez a szabályozás közös az élesztőgombában és az emberben.”

Kuo és munkatársai kiütötték a TAG lipázt – azt az enzimet, amely a lipidet lebontja kisebb molekulákra, különböző célokra, egyebek közt energia felszabadításra is. Mivel a sejtek felhasználni nem tudták, a TAG a sejtekben gyűlt össze. Ráadásul, a kutatók még növelték is a zsírtermelést – a TAG szintézist – egy enzim segítségével.

Mind a két esetben, a TAG lebontásának blokkolásával és termelésének előmozdításával az élesztősejtek zsírosabbá és hosszabb életűvé váltak.

Ellenkező esetben, ha az élesztősejteket megfosztották attól a képességüktől, hogy TAG-ot szintetizáljanak, ‘soványak’ maradtak, és hamarabb elpusztultak. Ha a TAG lipáz enzimet túltermelésre kényszerítették, a TAG lebomlásához vezetett. Ezek a sejtek is rövid életűek lettek.

Érdekes, hogy a zsírt tartalmazó, hosszú életű sejtek nem szenvedtek a szokásos növekedési rendellenességekben. Jól szaporodtak. Normális volt az ellenálló képességük a környezeti stresszel szemben.
Viszont a többi, bevett módszer, amivel meg szokták hosszabbítani az élettartamot (kalóriamegvonás, a tápanyag-érzékelő gén kiütése), a sejteknél gyakran a növekedés lelassulását okozza vagy kevésbé tűrik a környezeti stresszt.
A kutatók úgy gondolják, hogy a TAG életet meghosszabbító funkciója az emberben is megvan, ezt még bizonyítaniuk kell.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-02/msu-fco022316.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s