A sprint-tréning megárthat annak, aki nem rendszeresen sportol

Kanadai és európai kutatók felfedezték, hogy az ultra-gyors láb- és karkörzés edzetlen embereknél az izomszövet sérülésének jeleit mutatja.

Ami még aggasztóbb, az edzetlen embereknek gyenge a képességük ahhoz, hogy megküzdjenek a szabad gyökökkel – azokkal a molekulákkal, amelyek megváltoztathatják a DNS-t és károsítják az egészséges sejteket.

„Kutatásunk azt szeretné megválaszolni, milyen a helyes testedzés, mennyiségben és intenzitásban –  egy átlagos személynek” – mondja Robert Boushel, a Brit Kolumbia Egyetem Kineziológiai* Intézetének igazgatója, az írás szerzőinek egyike.

Hírdetés

Vannak, akiket a génjeik alkalmassá tesznek a vegetáriánus diétára

A legnagyobb gyakorisággal az indiaiakban találták meg azt az allélt, amely a vegetáriánus diétára teszi őket alkalmassá.

„Kutatásunk bizonyítja, hogy egy ‘allél beszúrásával’ van kapcsolatban a vegetáriánus táplálkozás” – mondja Kaixiong Ye biostatisztika és számítógépes biológia professzora a Cornell Egyetemen.

„A főként hallal való táplálkozás pedig az allél kiütéséhez.”

„Ez a legérdekesebb példája a helyi körülményekhez való adaptációnak, amit csak alkalmam volt tanulmányozni”

Városliget: a tények makacs dolgok

Átvétel a Greenfo.hu-ról

Avagy milyen képet szeretnének láttatni a Városliget beépítéséről a világban, és mi ezzel szemben a valóság? Ön például tudja, hogy melyik volt a világ első közparkja?

A mai nap (2016. március 24.) kaptuk azt a felhívást, amely az egyik legrangosabb európai tájépítészeti szaklapban, a TOPOS-ban jelent meg. Ez az anyag hemzseg a propagandisztikus csúsztatásoktól, amelyekre reagálnunk illik. A Városliget Zrt alternatív történelmi ismereteivel és a TOPOS-ban megjelent anyaggal szemben a Liget nem 1896-ban, hanem 1832-ben nyitotta meg kapuit, mint nem az egyik legrégebbi európai városi közpark, hanem a világ első közparkja, 10 évvel előzve meg azt a liverpooli társát, amelyhez Friedrich Law Olmsted, a Central Park tervezője elzarándokolt, mielőtt hozzálátott volna a valódi tervezéshez.

A Liget Budapest program sajnos csak úgy tudja teljesíteni a beígért 65%-os zöldfelületi arányt, hogy a tervezett zöldfelületek közé beszámolja 75%-ban a Városligeti tó beton medencéjét, holott az OTÉK ezt csak ÁLLANDÓ vízborítással rendelkező, halállományt is tartalmazó mesterséges tavak esetében engedi meg. Valamint beszámolja a zöldfelületi arányba a mai Felvonulási tér alatt fejlesztendő mélygarázs feletti, nem teljes értékű zöldfelületet, amelyen várhatóan fás növényzetet elhelyezni csak limitált módon lehet. Mindeközben a létesítendő épületek és egyéb fejlesztések következtében a mai zömében 40-80 éves faállomány közel tíz százalékát, 600 fát áldoz fel, amelyek asszimilációs felülete darabonként nagyobb, mint egy gyepes futballpályáé.

A szöveggel ellentétben a Liget nem számtalan civil szervezet, intézmény és lakos igényei szerint újul meg, hanem a kormány igényei szerint,

Norvégiából kitiltják a benzin- és dízelautókat

Átvétel a Greenfo.hu-ról

Norvégiában már most minden negyedik új autó elektromos, de hamarosan jön az új világ: 2025 után kitiltják a benzin- és dízelautókat.

Ma már a felhők is mások

Átvétel az Origo.hu-ról

A modern kori légszennyezés olyan mértékben befolyásolja a felhőképződést, ami felboríthatja az eddigi klímaforgatókönyveket. Ám nehéz megmondani, hajdanán milyenek voltak a felhők.

Az aeroszoloknak nevezett, levegőben lebegő, mikroszkopikus méretű szilárd vagy cseppfolyós részecskék nagymértékben hatnak a felhőképződésre, de még a számítógépes szimulációval is bajos előrejelezni a hatásukat. Az Amerikai Tudományos Akadémia online folyóiratában megjelent tanulmány ennek okait vizsgálja.

Egyik lehetséges magyarázat az, hogy a felhőkben zajló folyamatok közül nem mindegyiket veszik figyelembe a számítógépes modellek.

Illetve az is lehetséges, hogy az ipari forradalom óta olyan mennyiségben kerültek a légkörbe aeroszolok, ami megnehezíti, hogy a felhőkre gyakorolt hatásukat önmagában elemezzük.

Miért élnek tovább a napfürdőzők, mint a napot kerülők?

Egy új kutatás a napozás mellett tette le a voksot: megállapítást nyert, hogy azok a nők, akik napoznak, nagy valószínűséggel tovább élnek, mint akik kerülik a napot – annak ellenére, hogy a napozás megnöveli a bőrrák kockázatát.

Még egy viszonylag kevésbé szennyezett városban is néhány száz halállal több írható a levegőszennyezés rovására

A levegő szennyezettsége Göteborgban alacsonyabb, mint a világ többi részén, ráadásul az utóbbi évtizedekben a felére csökkent. És mégis, továbbra is probléma maradt az idő előtti halálozásoknak az a része, ami összeköthető a levegőszennyezéssel,

Dr. Leo Stockfelt, a Göteborgi Egyetem Sahlgrenska Academy PhD hallgatója ezt az összefüggést vizsgálta, ami a szennyezett levegő és a halálozás között fennáll. A kutatásba 7500 idősebb férfit vontak be Göteborgban, 1973 és 2007 között.

Az eredmények szerint azok a férfiak, akik a szennyezettebb levegőjű helyen élnek, nagyobb idő előtti halálozási kockázatnak vannak kitéve. A légszennyezés az utóbbi negyven évben évente és átlagosan 200 plusz-halálozást okozott Göteborgban.

Mozgásunk elárulja személyiségvonásainkat

Abból, ahogyan mozog egy ember, bepillantást nyerhetünk a személyiségébe, állapították meg a  University of Exeter kutatói.  Eszerint minden személynek ‘egyedi motoros jelkészlete’ van, ami azt jelenti, hogy finom eltérések vannak mindannyiunk mozgásában, amelyek mindenki mástól megkülönböztetnek bennünket.

Ami egyúttal azt is jelenti, hogy azok az emberek, akiknek hasonló viselkedési jellemzőik vannak, a testüket is hasonlóan mozgatják.

Tízezer aláírás pár nap alatt a Városligetért

Felhívás a Városliget, a Budai Vár és a főváros védelmében 

Többször is szót emeltünk a városligeti múzeumi negyed építése, a Vár kulturális funkcióinak felszámolása, valamint az oda szánt kormányzati negyed terve ellen.

A „Mindent a maga helyén!” felhívás kibocsátói ez úton mondanak köszönetet annak a több mint tízezer aláírónak, akik az elmúlt napokban támogatásukkal hitelesítették kezdeményezésüket.

Kérjük, maradjanak velünk!

Nem számíthatunk gyors sikerre.

Időbe telik, amíg a miniszterelnök is belátja, amit a főváros lakóinak többsége jól tud: hogy a fáknak a Városligetben, a kulturális intézményeknek a Budai Várban, a kormányhivataloknak a Parlament közelében a helyük! S hogy az adófizetők pénzét nem kormányzati reprezentációra, nem híveinek juttatott milliárdos építőipari megrendelésekre kellene költeni.

Akik ma a Városligetben a munkagépek útjába állnak, nem csak a fákat, a törvényes rendet őrzik.

A jogsértő módon elrendelt fakivágás egyike csupán azoknak a sorozatos visszaéléseknek, amelyek a Városligetet törvényen kívül helyezték.

A kormány azonban nem írhatja át kénye-kedve szerint az ország törvényeit, ha azok éppen akadályozzák tervei keresztülvitelében.

Ha megteszi, írott és íratlan alkotmányunk feljogosítja a népet az ellenállásra. Élünk és élni fogunk ezzel a jogunkkal!

Budapest, 2016. március 23.

Összefügg a születési évszak az allergiára való hajlammal

A University of Southampton kutatói fedezték föl azokat a specifikus markereket a DNS-en, melyek összefüggést jeleznek a születés évszaka és az allergia-kockázat között a későbbi években.

 

A születés időszaka egy sor tulajdonságot befolyásol az allergiahajlamtól a testmagasságon át az élettartamig. Arról még keveset tudunk, hogy egy egyszeri történés – a megszületés – hogyan képes ilyen tartós hatásra.

Bécs az erdők városa – Budapest a fakivágásoké

European Forest City címmel tüntették ki az osztrák fővárost, amelyet egy éven át viselhet. A díjat évente ítélik oda egy-egy európai városnak, amely sokat tesz az erdők védelméért.

A FIDESZ antizöld stratégiája: Budapesten a napokban irtották ki a József nádor tér fáit, és ma kezdték el zöldteleníteni a Városligetet. A kormányhivatal próbált olyan helyzetet teremteni, hogy a fellebbezésig az összes fa ki legyen vágva.

Városliget, városfejlesztés, tisztesség…

Átvétel a Greenfo.hu-ról

Városligetről, városfejlesztésről, tisztességről Podmaniczky Frigyes báró példája nyomán

Miután az Orbán-kormány elkezdte a Városliget fáinak kivágását, érdemes elolvasni Nyáry Krisztián írását “Budapest vőlegényéről, Podmaniczky báróról, aki rézgombos sétapálcájával verte volna fejbe azt, aki kedves Városligetében fákat vág ki.

A tanuláshoz hozzátartozik a felejtés is

„Első ízben sikerült megtalálni a felejtés útját – a memóriatartalom aktív törlésének helyét az agyban” – jelentette be Cornelius Gross kutatásvezető (University Pablo Olavide, Sevilla, Spanyolország).

Lehet, hogy az omega-3 segít az öregkori kognitív hanyatláson?

A memóriahanyatlás kezelésében „az az ideális eszköz, amelyik hosszú távú megelőzést tesz lehetővé. Ez annyit jelent, hogy egészséges idősebb emberek rendszeresen használhatják, és könnyen beilleszthető a napirendbe” – magyarázza Dr. Nadine Külzow, a Charité – Universitatsmedizin kutatója.

Ilyen lehetőséget nyújtanak a táplálékkiegészítők.

„A szakma úgy gondolja, hogy a számos, különböző étrendi összetevő, köztük az omega-3 zsírsavak, közvetlen hatással van az idegsejtek működésére.

Ma este egy órára lekapcsolják Budapest díszkivilágítását

Március 19-én egy órára sötétbe borul Budapest a Föld Órája alkalmából. A WWF Magyarország akcióját támogatva a Müpa lesz a helyszíne azoknak az eseményeknek, amelyek a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem kérdéseire hívják fel a figyelmet.