Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Saját őrség vigyáz ránk vagy miért alszunk rosszul idegen helyen első éjszaka?

Posted by Suggestor - 2016. április 25. hétfő

A tengeri emlősöknél megfigyelhető az a jelenség, hogy az agyuk egyik féltekéje éber, míg a másik alszik. Általában a bal félteke van ébren. Vélhetőleg azért alszanak így a tengeri emlősök, mert rendszeresen a felszínre kell emelkedniük, hogy levegőt vegyenek, és ez alvás közben sem maradhat el.

„Tudjuk, hogy a tengeri állatok és néhány madár egy-féltekés alvást mutat, az egyik félteke éber, míg a másik alszik. Bár az emberi agy nem mutatja az aszimmetriának hasonló fokát, mint a tengeri állatok agya, mégis, ha korlátozottan is, képes arra a mi agyunk is, amire a bálnáké és a delfineké” – magyarázza Yuka Sasaki (Brown University).

Azt már régóta tudják a tudósok, hogy az emberek általában rosszul alszanak első éjszaka egy új helyen, ezt hívják ‘első éjszaka hatásnak’. Ezért szokták az alváskutatók kidobni a kísérletnél az első, laborban töltött éjszaka adatait, és csak a második éjszakától kezdik elemezni a sort.

Sasaki és társai utána akartak járni, mi az oka ennek a rossz alvásnak, ehhez segítségükre voltak a fejlett képalkotó technikai berendezések.

Felderítették, amit nem vártak: az első éjszaka az agy két féltekéje eltérő aktivitást mutatott. Az agy egyik fele sokkal felszínesebben aludt, mint a másik. Mindig a bal félteke volt éberebb – a tudósok sem értik egyelőre, miért.

Már ott megfigyelhető volt a probléma, hogy a kísérleti személy nehezen aludt el, ez folytatódott az alvás felületességével: jóval érzékenyebbek voltak a zajokra. Ezek a jelenségek azonban a későbbi alvás-kísérletek alatt nem ismétlődtek.

A három kísérlet folyamán két éjszakát töltöttek a laborban a résztvevők (35 önkéntes) alvással, majd egy hét különbséggel újra. A kutatók következetesen azt találták, hogy az első, laborban töltött éjszakán a bal félteke aktívabb maradt, mint jobb, különösen a mély alvás, a ‘lassú hullámú alvás’* idején. Amikor a kutatók stimulálták a bal féltekét egy bip-bip hanggal, amelyet a jobb fülbe adtak le, nagyobb valószínűséggel ébredt föl a kísérleti személy, mintha a bal fülbe játszották volna le, ami tudvalevőleg a jobb félteke stimulálására szolgál.

* A teljes alvásciklus: Az átlagos alvásminta húszperces éber alvással kezdődik, ezt követi a nagyjából kétórás lassú hullámú alvás. Ez után felgyorsulnak az agyhullámaink, és körülbelül húsz percig a REM-alvás fázisába kerülünk. Ezt követően ismét lelassulnak az agyhullámok, és az éber alváson át újból a lassú hullámú alvás következik, ám ezúttal már rövidebb ideig tart. Utána ismét az éber alváson keresztül a REM-alvás fázisába kerülünk. Egy normális éjszaka leforgása alatt három-négy alkalommal ismétlődik ez a ciklus. (http://napidoktor.hu/blog/alvas-2/alomfazis-adatbazis/)

A többi alvási fázisban az első éjszakán nem volt különbség az éberséget vagy az aktivitást illetően az agyféltekék között.

A második éjszakai alvásban egyáltalán nem jelentkezett differencia a bal és a jobb félteke között.

A kutatók elekto-enkefalográfot, magneto-enkefalográfot és mágneses rezonanciás képalkotó készüléket használtak a kísérlethez. A többféle készüléket az önkéntesek nem találták zavarónak elalvás előtt, illetve alvás közben.

Sasaki figyelmeztet, hogy korántsem kaptak választ minden kérdésükre a kísérlettel. Például: csak az első lassú hullámú alvási fázist mérték, amiből nem tudhatják biztosan, vajon a bal félteke ‘őrködik-e’ egész éjszaka, vagy váltogatják az őrséget a jobb féltekével.

Ugyancsak nem volt világos, vajon az agy alaphálózata-e (defalult mode network – DMN) az egyetlen őrszem. Nappal a default-mode network idézi elő a gondolatok elkalandozását, az álmodozást. Általában akkor lép működésbe, amikor az agy nincs elfoglalva. Korábbi kutatásokból tudták, hogy inkább akkor kapcsolódik más agyi hálózatokhoz, amikor azok alszanak.

Mivel a kutatók csak négy hálózaton mérték a tevékenységet, nem tudják megmondani, hogy a többi hálózattal együttműködött-e a DMN.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-04/bu-asn041316.php

Reklámok

Egy hozzászólás to “Saját őrség vigyáz ránk vagy miért alszunk rosszul idegen helyen első éjszaka?”

  1. uniohid said

    Kutatói kincsesbánya : )

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s