A fukushimai katasztrófából származó radioaktív cézium-csapadék üvegporrá koncentrálódott

A radioaktív szennyező anyagnak, ami Tokióra hullott néhány nappal a fukushimai katasztrófa után, a legnagyobb része nem-oldódó üveg-mikrorészecskékké koncentrálódott, úgy rakódott le, mint valami üvegpor.

Ez azt jelenti, hogy a radioaktív anyag többsége nem került az esőbe, sem a csapadék-vízbe, és valószínűleg a környezetben fog maradni addig, amíg közvetlenül le nem mossák, fizikailag el nem távolítják.

Az üvegporban radioaktív cézium van. Ebből következik, hogy sok esetben nem állapítható meg a szennyezés dózisa.

Ezt jelentették be a Goldschmidt geokémiai konferencián Yokohamában, Japánban.

A Fukushima-i Nukleáris Erőművet 2011. március 11-én árasztotta el a tenger egy katasztrofális földrengés után, ekkor jutott jelentős mennyiségű radioaktív anyag, többek között cézium 134 – aminek 2 év a felezési ideje – és cézium 137, aminek 30 év.

A japán geokémikusok, Dr. Satoshi Utsunomiva (Kyushu University) vezetésével elemezték az erőmű 230 kilométeres körzetében gyűjtött mintákat. Mivel a cézium vízben oldódik, feltételezték, hogy a radioaktív szennyeződést lemossa az eső. De a legkorszerűbb technikával kimutatták, hogy a radioaktív cézium valójában a talajra hullott – mikroszkopikus nagyságú üvegporba zárva, ami akkor keletkezett, amikor a reaktor megolvadt.

Az elemzés azt is kimutatta, hogy ezek a részecskék főként vas- és cink-oxid nanorészecskékből állnak, a céziummal együtt szilicium-dioxid üvegbe ágyazva, ami akkor keletkezett, amikor a megolvadt betonmag a tárolótartállyal kapcsolatba került az 1-es és/vagy 3-as reaktorban.

Magas céziumtartalmat mértek az üvegporban, a radioaktivitás tömeg-egységenként a 107-108-szorosa a Fukushima-i talaj cézium háttér-sugárzásának.

Mi történhetett, amikor a balesetben a radioaktív cézium cézium-nanorészecskévé alakult a levegőben?

A nukleáris üzemanyag 2200 Kelvin fok feletti hőmérsékleten megolvasztotta a reaktor tartályát, a levegőbe kerölt cézium nanorészecskék kondenzálódtak a vas- és cink nanorészecskékkel együtt, és a gáz az olvadt betonnal SiO2-t, üveg nanorészecskéket képezett, amelyek azután szétszóródtak.

A Tokióban található légszűrők anyagának elemzéséből kiderült, hogy az összes radioaktivitás 89 százaléka ezekből a céziumban gazdag mikrorészecskékből származik, nem pedig az oldható céziumból, mint eredetileg feltételezték.

Dr. Satoshi Utsunomiva hangsúlyozta:

„A kutatás tisztázott néhány dolgot a fukushimai radioaktív szennyezéssel kapcsolatban. Úgy tűnik, a tisztítás: a lemosás és a talaj felső rétegének eltávolítása helyes volt. De a radioaktív cézium, ami a mikrorészecskékben koncentrálódott, extrém módon lokalizálódva és fókuszálódva, azt jelenti, hogy a radioaktív szennyezés jobban koncentrálódott, mint feltételezték. A baleset egészségkövetkezményeiről módosítani kell az elképzeléseinket.”

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-06/gc-rcf062316.php