Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Miért követnek el az emberek biztosítási csalást?

Posted by Suggestor - 2016. július 26. kedd

A legtöbb ember nem profi bűnöző, csak akkor merül föl benne a kár ‘felturbózása’, amikor a biztosító társaság elutasítja az igényét.

A biztosító társaságok figyelmébe ajánlja a kutató a következőket: általában akkor adunk be hamis kárigényt, ha eredeti kárigényünket elvetették. Függetlenül attól, hogy az elutasítás jogos-e vagy sem, vagy lesz-e belőle anyagi hasznunk vagy sem, ha elutasítják kérelmünket, az elkeserít bennünket, és nem-becsületesen reagálunk.

A kutatáskor egy ál biztosító társaságot kreáltak a kutatók, ennek nyújtották be újabb kérelmeiket a résztvevők, kellően kiszínezve a sztorijukat, hogy végre elfogadja a biztosítótársaság.

Egy kisebb kárigény felturbózása nem tűnik nagy dolognak, de a biztosítási csalás költséges bűncselekmény. A biztosítási csalók miatti veszteséget az USA-ban körülbelül évi 40 milliárdra teszik, 400-700 dollárra családonként.

A holland kutató, Dr. Sophie Van Der Zee, így magyarázza:

A csalás olyan széles körben elterjedt, hogy nagy terhet jelent a társadalom számára, és egy halom pénzt az adófizetőknek.”

Ha megértjük, mi hajtja az embereket arra, hogy meghamisítsák az információt, az nyereség lenne a biztosítóknak is és a fogyasztónak is.

A kutatók azt mondják, a világosság és az átláthatóság sokat segítene: tegyék világossá a szabályokat, az elutasítás szabályait még annál is világosabbá.

A kísérletben azt vizsgálták, hogyan érinti a személyeket, ha elutasítják a kérelmüket, milyen érzelmeket vált ki belőlük, és milyen viselkedést.

Az online platformon kitöltötték a résztvevők kérelmeiket, egyúttal megjegyezték azt is, mit éreznek: elégedettséget vagy szomorúságot, frusztrációt, szorongást vagy bűntudatot.

A kutatók ezután vagy elfogadták vagy elvetették az igényt.

Azok, akiknek a kérelmét elutasították, több negatív érzelemről számoltak be. Ők lényegesen hajlamosabbak voltak csalni vagy hazudni a kutatás következő fázisában, függetlenül attól, hogy az elutasítás objektív vagy szubjektív alapon történt, és lett -e anyagi következménye.

Nem az számított alapvetően, hogy az elutasítás igazságos volt-e, csak az, hogy a biztosító társaság elutasította őket, ezért fizetni fognak.

Ha megértjük, mikor viselkedik nem-becsületesen a sok becsületes ember, mikor követ el csalást, meg tudjuk teremteni azt a környezetet, ami az embereket inkább a becsületes viselkedésre ösztönzi a csalás helyett. Mivel a csalás felfedezése igen nehéz, jobb a megelőzés” – mondja Dr. Van Der Zee.

A kutatás két és fél évig zajlott, most néhány holland biztosító céggel tárgyalnak a tudósok, hogy tesztelhessék eredményeiket a valóságban is.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-07/f-por072516.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s