Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Nem mindenki örül a szédítő lehetőségeknek: agyi implantátumnak, génszerkesztésnek

Posted by Suggestor - 2016. július 27. szerda

Aggasztja az amerikaiakat az embert okosabbá tevő agyi implantátum, a szintetikus vér, amitől sokkal gyorsabbá, erősebbé és kitartóbbá válik, nemkülönben a születendő gyermek megszerkesztett génjei, amivel kiiktatják életéből a súlyosabb betegségeket – ez derült ki a Pew Research Center felméréséből.

A felmérés a nagyközönség reakcióját vizsgálta a tudományos haladás eredményeinek alkalmazására: ‘az ember feljavításának’ három speciális esetében.

Az országosan reprezentatív vizsgálatban több mint 4700 felnőtt véleményét kérdezték meg: a génszerkesztésről, amely az újszülöttet megmenti a súlyos betegségektől, az agyi implantátumról, ami feljavítja a koncentráló és információfeldolgozó képességet, és a szintetikus vér-átömlesztésről, amitől sokkal gyorsabb, erősebb és kitartóbb lesz.

Az amerikaiak többsége (68%) nagyon vagy bizonyos mértékig aggódik a génszerkesztés miatt, az agyi implantátum miatt (69%), és a szintetikus vér-átömlesztés lehetősége miatt. A megkérdezettek fele lelkesedik értük. Jó néhányan azt mondták, egyidejűleg lelkesednek is és aggódnak is, de az aggódás felülmúlja a lelkesedést.

Az orvosi biotechnológia fejlődése felgyorsult, ami vitákat támaszt a társadalomban arról, hogyan használjuk ezt a technológiát és melyik használata helyes. Ez a kutatás arra enged következtetni, hogy az amerikaiak nagyrészt óvatosak az új technológia használatában, ha a jelenlegi emberi képességeken túlmenő lehetőségekre adnak módot” – mondja Cary Funk, a Pew Research Center társigazgatója.

Többen mondták a megkérdezettek közül, nem kívánják, hogy az agyukat (66%) vagy a vérüket (63%) ‘felturbózzák’, mint ahányan szívesen vállalnák azt (32% és 35%).

Azon a kérdésen azonban erősen megosztott az amerikai társadalom, hogy akarják-e, hogy gén-szerkesztéssel megelőzzék a betegségeket a gyermekükön (48% akarná, 50% nem).

A többség úgy nyilatkozott, hogy ezek a lehetőségek az egyenlőtlenséget erősítenék. Például, 73% hiszi azt, hogy az egyenlőtlenség növekedni fog, ha lehetővé válik az agyi implantátum beültetése, mert kezdetben csak a gazdagoknak lesz elérhető.

És tízből heten azt jósolják, hogy ezek a technológiák hozzáférhetőek lesznek, még mielőtt alapos tesztelésen mennének át, vagy alaposan megértenék azokat.

Emellett a megkérdezettek egy jelentős része nem biztos benne, hogy ezek a beavatkozások morálisan elfogadhatók lennének, több ember mondja, hogy az agy és a vér feljavításának olyan negatív oldala van, ami a társadalmi hasznát tönkre teszi.

Egy kicsivel pozitívabban ítélik meg a gén-szerkesztést: 36% szerint több haszna lenne, mint kára, míg 28% gondolja azt, hogy több lenne a negatív következménye, mint a haszna.

A vélemények megint erősen megoszlottak, amikor arra az alapvető kérdésre került sor, vajon ezek a fejlesztések ‘beleavatkozások-e a természetbe’, és átlépnek-e egy határt, amit nem kellene, vagy különböznek-e azoktól a módoktól, amelyekkel az emberiség törekedett önmaga tökéletesítésére.

Például, az emberek 49%-a válaszolta azt, hogy a mű-vér transzfúzió, amivel a fizikai képességek feljavítását végzik, beavatkozás a természetbe, míg majdnem ugyanennyi szerint (48%) nem különbözik az emberiség által használt módoktól.

Az amerikaiak nézetei ezekről a kérdésekről erősen függtek a vallásosságuktól: minél vallásosabb volt egy ember, annál kevésbé üdvözölte a ‘feljavítási lehetőségeket’.

A másik ok, ami miatt kevésbé voltak elfogadóak az ilyen extrém változásokat okozó feljavítások iránt, az, hogy állandó, nem-visszacsinálható változást okoz.

A nők jóval óvatosabban néznek szembe az orvostudomány fejlődésének áldásos eredményeivel:

Kevesebb nő, mint férfi mondta, hogy szeretné, ha a gyermeke génjeit szerkesztenék (43% az 54%-kal szemben), kevesebben akartak maguknak agyi implantátumot (26% a 39%-kal szemben), vagy szintetikus vért (28% a 43%-kal szemben).

És kevesebb nő mondta, hogy ezek a javítások hasznára lesznek a társadalomnak.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-07/prc-awa072016.php

http://www.pewinternet.org/2016/07/26/u-s-public-wary-of-biomedical-technologies-to-enhance-human-abilities/

Egy hozzászólás to “Nem mindenki örül a szédítő lehetőségeknek: agyi implantátumnak, génszerkesztésnek”

  1. Papp István said

    Ezt nehéz elhinni. Az emberek aggódnak teljesítményfokozó eszközök használata miatt. Egészségügyi és morális okokból. Az USA-ban.

    Ne vicceljünk már! Az egész világon mindenhol doppingolnak a sportolók (a hobbiszinten sportolók is), a diákok drogokat használnak, hogy bírják a tanulást stb. Nehogy már ők nem kezdenék azonnal használni ezeket?!
    Ráadásul ezek a nagyon nagy százalékok…
    Szerintem ez egyszerűen nem igaz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s