Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Már három nap stressz-időszak nyomot hagy az agyban

Posted by Suggestor - 2016. július 29. péntek

A munka miatti nyomás, pénzhiány, vizsgák, betegség a családban: valamelyik ezek a feszültségek közül jelen van mindannyiunk életében. Ha ezek a napi csatározások, problémákkal való megküzdések hosszabb időn át folytatódnak, krónikus stressz lesz a következménye.

A krónikus stressz az agyunkra, a hippokampuszunkra (a tényekre és eseményekre, nevekre, telefonszámokra, dátumokra, napi eseményekre emlékezés központja) negatív hatással van.

De milyen hosszú idő után nevezhetjük krónikusnak a stresszt, mennyi idő múlva okozza hippokampusz tömegének csökkenését?

Egy új kutatás azt mutatja, hogy már egy rövid stressz-időszak alatt is elkezdhet csökkenni a hippokampusz mérete. Ez az agy struktúrájában beálló változás megelőzi a memóriavesztést.

Eddig senki sem tudta, hogyan mennek végbe ezek a változások. Vajon a hippokampusz előbb keskenyedik el, utána következik a memóriavesztés? Vagy együtt mennek végbe?” – kérdi Sumantra Chattarji az egyik kutató.

Chattarji a Bangalore-i Biológiai Kutatóközpont főmunkatársa és Shane O’Mara a dublini Trinity College-ból közös munkával kiderítették.

Patkányokat használtak modellként, mert a patkányok az emberhez hasonlóan reagálnak a stresszre: szorongásos viselkedéssel, memóriaromlással.

A kutatás alatt a patkányokat napi két órán át stressznek tették ki, tíz napon keresztül, és agyukat MRI-vel vizsgálták a kísérlet alatt, memóriájukat pedig két különböző teszttel, ismétlődően.

Meglepő eredmény született már az első MRI vizsgálat alkalmával, amit pontosan a stresszt követő harmadik napon végeztek: valamennyi, stressz alatt álló patkánynak a hippokampusza elkezdett vékonyodni.

Váratlan eredmény volt. Normálisan a strukturális változások az agyban 10-20 nap után következnek be. Három napot még csak krónikus stressznek sem nevezhetünk.”

Öt nappal a stressz kezdetétől számítva tesztelték a kutatók a patkányok memóriáját.

Ismét meglepetés érte a kutatókat: a stressz alatt álló patkányok csaknem ugyanolyan jól teljesítettek, mint a stressz által nem érintett patkányok.

Csökkent a hippokampusz tömege és mérete, mégsem szenvedett veszteséget a térbeli memória.”

A kísérlet, a tizedik nap végére a hippokampusz mérete még tovább csökkent. A tesztben, amit ekkor végeztek, már erős különbségek látszottak a stressz alatt álló, és a stressz által nem érintett patkányok között, rosszul teljesítettek a stresszelt patkányok.

Chattarji a Bangalore-i Biológiai Kutatóközpont főmunkatársa és Shane O’Mara a dublini Trinity College-ból közös munkával kiderítették.

Patkányokat használtak modellként, mert a patkányok az emberhez hasonlóan reagálnak a stresszre: szorongásos viselkedéssel, memóriaromlással.

A kutatás alatt a patkányokat napi két órán át stressznek tették ki, tíz napon keresztül, és agyukat MRI-vel vizsgálták a kísérlet alatt, memóriájukat pedig két különböző teszttel, ismétlődően.

Meglepő eredmény született már az első MRI vizsgálat alkalmával, amit pontosan a stresszt követő harmadik napon végeztek: valamennyi, stressz alatt álló patkánynak a hippokampusza elkezdett vékonyodni.

Váratlan eredmény volt. Normálisan a strukturális változások az agyban 10-20 nap után következnek be. Három napot még csak krónikus stressznek sem nevezhetünk.”

Öt nappal a stressz kezdetétől számítva tesztelték a kutatók a patkányok memóriáját.

Ismét meglepetés érte a kutatókat: a stressz alatt álló patkányok csaknem ugyanolyan jól teljesítettek, mint a stressz által nem érintett patkányok.

Csökkent a hippokampusz tömege és mérete, mégsem szenvedett veszteséget a térbeli memória.”

A kísérlet, a tizedik nap végére a hippokampusz mérete még tovább csökkent. A tesztben, amit ekkor végeztek, már erős különbségek látszottak a stressz alatt álló, és a stressz által nem érintett patkányok között, rosszul teljesítettek a stresszelt patkányok.

Volt itt még más, érdekes tény is. A stressz első napjaiban a baloldali hippokampusz elkeskenyedése volt számottevő, míg a tíz nap végén a jobb hippokampusz veszített többet tömegéből.

Ma még nem tudjuk, mi ennek a funkcionális jelentősége. Vannak rá bizonyítékok, hogy a szociális stressznek kitett egereknek a bal hippokampuszuk veszített csak a tömegéből. Ha van bármi, eredendően belső különbség a bal és a jobb hippokampusz között, kutatással ki kell deríteni.”

A másik érdekes tény, amire rájöttek, az az, hogy a krónikus stresszhatás alatt álló patkányok között egyéni különbségek voltak atekintetben, hogy mennyire mélyen érintette őket.

A harmadik napon mért elkeskenyedés mértéke megjósolja a 10 nap végére elért csökkenést. Minél nagyobb a csökkenés, annál rosszabb lesz a patkány teljesítménye a memóriateszten a stressz-időszak végén.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-07/ncfb-cab072616.php

Itt megnézhető a hippokampusz fokozatos csökkenése a kísérletbeli állatoknál:

http://www.eurekalert.org/multimedia/pub/120602.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s