Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A hipnózis állapota: az agy képességének felhasználása a gyógyításra

Posted by Suggestor - 2016. augusztus 1. hétfő

A hipnózis a pszichoterápia legősibb formája a nyugati orvoslásban” – mondja David Spiegel professzor, a pszichiátria és magatartástudományok tanszék vezetője (Stanford University) -, „csak sarlatánságnak hitték. Valójában igen erőteljes eszköze annak, hogy befolyásoljuk gondolkodásunkat: hatalmat nyerjünk érzékelésünk és testünk fölött.”

Most, hogy már ismerjük azokat az agyterületeket, amelyeket kontroll alá von a hipnózis, képesek vagyunk felhasználni ezt az ismeretet arra, hogy a hatékonyságát bevessük, például, a fájdalom megszüntetésére.”

A hipnózis gyógyító erejét az adja, hogy képes átalakítani az érzékelésünket annak köszönhetően, hogy bizonyos agyterületeken változás áll be, illetve kapcsolódnak egymáshoz.

Egyelőre azonban kevés tudásuk volt arról a pszichológusoknak, hogyan működik hipnózis a fiziológia szintjén.

Nem volt kutatás arra nézve, mi meg végbe a hipnózis alatt az agyban.”

Azzal kezdték a kutatók, hogy olyan embereket kerestek, akik könnyen hipnotizálhatók, illetve olyanokat, akik nagyon nehezen.

Mivel az embereknek csak nagyjából a 10 százaléka esik a „könnyen hipnotizálható” kategóriába, és a többiek nehezen esnek transz-állapotba, Spiegel és munkatársai 545 egészséges résztvevő közül választották ki az alkalmasakat.

36 olyat találtak, aki egyértelműen magas szintet ért el a hipnotizálhatósági teszten, és 21 olyan kontrollszemélyt, akik extrém alacsonyan teljesítettek a teszten.

A továbbiakban ezt az összesen 57 személyt vizsgálták funkcionális mágneses rezonanciás készülékkel.

Minden egyes személyt négy különböző állapotban szkenneltek: pihenés közben, emlékezés közben, és két különböző hipnózis közben.

Azért kellettek az extrém nehezen hipnotizálható személyek, hogy jól lehessen látni a különbséget a hipnózis alatt álló agy és a hipnózist nem mutató agy között.

Így minden végbemenő változást csak a hipnotizálható csoportban észleltek, és csak a hipnózis alatt.

Először egy bizonyos agyterület (dorsal anterior cingulate) aktivitásának csökkenését figyelték meg, ami az agy figyelem-hálózatának része.

A hipnózisban az ember úgy elmerül, hogy nem törődik semmivel” – magyarázza Spiegel professzor.

Továbbá: megnövekedett a kapcsolat két másik agyterület (a dorsolateralis prefrontalis cortex és az insula) között. Spiegel úgy írja le ez a jelenséget, hogy az agy segít feldolgozni és kontrollálni azt, ami a testben történik.

Végül: csökkent a kapcsolat a dorsolaterális prefrontális cortex és a mediális prefrontális és posterior cingulate cortex között.

Ami azt jelenti, hogy lekapcsolja a cselekvés és a cselekvésről való tudomás közti összeköttetést.

Amikor nagyon belemerülünk valamibe, tudatosan nem gondolunk rá, hogy csináljuk, csak tesszük.”

A könnyen hipnotizálható embereknél kimutatták, hogy hatásos a hipnózis a krónikus fájdalom csökkentésére, a szülési fájdalom vagy orvosi beavatkozások okozta fájdalom csökkentésére, kezelni lehet vele a dohányzási függőséget és a poszt-traumás stresszt, oldani a szorongást és a fóbiákat.

Ez a kutatás utat nyitott afelé, hogy az emberek többsége számára is elérhetővé váljanak a hipnóziskezelések: azoknak is, akik természettől fogva nem hajlamosak a hipnózisra.

Érdekel bennünket a kérdés, mennyire változtatható meg az emberek hajlama a hipnózisra azzal, hogy bizonyos agyterületeket stimulálunk.”

A stimulálással és a hipnóziskezeléssel együtt fel lehetne erősíteni a hipnózis fájdalomcsillapító hatását is, helyettesítve azzal a hozzászokást okozó, mellékhatásokkal terhes fájdalomcsillapítókat és a szorongás-oldókat.

Azonban hosszú út vezet még odáig, jegyezte meg a professzor.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-07/sumc-ssi072516.php

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s