Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Az embernek sikerült egy mutációval adaptálódni a tűz füstjének mérgező anyagaihoz

Posted by Suggestor - 2016. augusztus 5. péntek

A Homo sapiens az egyetlen faj, amely egy olyan mutációt hordoz, amely lehetővé teszi, hogy az étel elkészítése, a vadállatok elrettentése és melegedés céljára rakott tűz füstjének mérgeit – például a dioxint és a policiklusos aromás szénhidrogéneket – ártalmatlanítsa.

Nagy koncentrációban a füstben levő méreganyagok károsítják a légzőszerveket, várandós anyáknál alacsony születési súlyt, születés körüli halálozást okozhatnak.

Ha belélegzi a füstöt, a szervezete le akarja bontani és el akarja távolítani ezeket a vegyületeket. Csakhogy nem tudja olyan gyorsan lebontani, ezért túlterhelik a szervezetét, és sejtmérgezést okoznak” – magyarázza Gary Perdew professzor (Pennsylvania State University).

A kutatók úgy mondják, hogy a differencia egy receptornál (aril szénhidrogén receptor) keletkezett, ami a szervezetnek a policiklusos aromás szénhidrogénekre adott reakcióját szabályozza. Ez a receptor az embert kevésbé érzékennyé tette a füstnek bizonyos méreganyagaira. A receptormutáció az összes mai embernél megvan, fűzte hozzá a professzor.

A neandervölgyi ember, belélegezte a füstöt és ette a faszén parázson sütött húst, többszörösen mérgezte magát policiklusos aromás szénhidrogénekkel, amelyről tudott dolog, hogy rákkeltő anyagok és nagy koncentrációban sejthalált okoznak. A feltételezés az, hogy ha a neandervölgyi ember nagy mennyiségben volt kitéve a füstmérgeknek, az légzési problémákhoz vezetett, csökkentette a nők reproduktív képességét és megnövelte a gyermekeik hajlamát a légúti vírusfertőzésre, míg a modern emberre kevésbé volt toxikus a füst, mivel lassan lebontotta ezeket a vegyületeket.”

Arra bizonyíték van, hogy a neandervölgyi ember is és az ember is használta a tüzet.

Hominin őseink – nem lehet még embernek hívni őket az idő tájt – legalább egy millió éve használták már a tüzet”- mondja George Perry antropológus.

A tűz nagyon fontos szerepet játszott az emberek és a neandervölgyiek életében is.

Sütéssel bővíthették étrendjüket, javíthatták a táplálék emészthetőségét, kevesebb időt kellett szánni a rágásra, és kevesebb energiabefektetésbe került maga az emésztés.”

A főzésen és a melegedésen túl, az emberek arra is használták a tüzet, hogy felégessék vele a növényzetet – a vadászathoz és a gyűjtögetéshez, mint manapság a mezőgazdaság céljaira.”

A kutatók megvizsgálták az ember, a neandervölgyi ember és a gyenyiszovai ember génkészletét, ez utóbbi közelebb áll a neandervölgyi emberhez, mint az emberhez.

Kezdetben úgy véltük, az aril szénhidrogén receptor ligandjának érzékenységében tízszeres lehet a különbség, de amikor alaposan megnéztük, a differencia sokkal nagyobb volt. Ez a mutáció óriási különbséget hozott. Százszoros vagy ezerszeres differenciát.”

Nem mellékesen, ez a mutáció tette lehetővé az ember számára a dohányzást, azzal, hogy tágította a toleranciáját a dohányfüst iránt, fűzte hozzá Perry.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-08/ps-wts072616.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s