Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Miért nézünk a levegőbe, ha azt kérdezik, van-e a krokodilnak farka?

Posted by Suggestor - 2016. augusztus 28. vasárnap

„Sok ember, ha meg kell mondania, valaki vagy valami hogy néz ki, a levegőbe néz, vagy a falra” – mondja Gary Lupyan pszichológus professzor (University of Wisconsin-Madison). „Kutatásunk okát adja ennek a fura szokásnak: az irreleváns, nem oda tartozó információ minimalizálására törekszünk.”

A vizuális tudás és a vizuális érzékelés kapcsolatával megkérdőjelezik annak a széles körben vallott elméletnek a létjogosultságát, amely szerint a világról alkotott képi információnk absztrakt módon tárolódik az agyunkban, elválasztva a vizuális tapasztalattól.

Érzékeljük a világot, aztán megtanulunk dolgokat a világról, egy csomó dolgot azok közül az érzékszerveink által tanulunk meg. De ha már egyszer megtanultuk, vajon továbbra is az érzékszerveinktől függenek? Úgy tűnik, hogy ez a helyzet.”

A kísérletvezető egy hallgató volt, Pierce Edminston, aki kérdéseket tett föl a kísérleti személyeknek, közönséges dolgokról, miközben „vizuális interferenciát”, színes zajt* alkalmazott.

A színes zajnak az volt a célja, hogy megszakítsa a kapcsolatot azokkal az agyterületekkel, amelyek feldolgozzák a vizuális információt.

A kérdések ehhez hasonlóak voltak: Van az alligátoroknak farkuk? Piros az eper? Sima az asztal?

Majd ilyen, enciklopédikus kérdéseket is feltett: Az asztal berendezési tárgy? Az alligátor a mocsárban él? Az eper gyümölcs?

„A vizuális interferencia megszakította azt a képességet, hogy válaszolni tudjanak a tárgyak vizuális tulajdonságaira vonatkozó kérdésekre. És valóban, nehézséget okozott nekik visszaemlékezni rá. Ezzel szemben semmi nehézséget nem jelentett a hozzáférés azokhoz az információkhoz, amelyek ugyanazon tárgyaknak a nem-vizuális tulajdonságaira vonatkoztak” – magyarázta Edmiston.

Az előző kutatások, amelyek a vizuális információra való visszaemlékezés feltárását célozták, általában agy-szkennert használtak. Ez kimutatja az agyban aktiválódott területeket, amikor megkérdezik az illetőt a tárgy kinézetéről.

„Ezek a kutatások arra utaltak, hogy van kapcsolat a vizuális tudás és a vizuális feldolgozás között az agyban. De azt nem tudták kimutatni, hogy a vizuális feldolgozási központ szükséges volt-e hozzá vagy csak aktív volt. Nekünk többet sikerült kimutatni, mint a kapcsolatot. A vizuális feldolgozás szükségesnek tűnik a vizuális információ előhívásához, mert a zavaró, elterelő érzékelés, még ha kevés is, megszakítja azt a képességet, hogy beszámoljon róla, valami hogy néz ki.”

Hát ezért van az, hogy egyes emberek minimalizálják az irreleváns vizuális információt: szabaddá teszik az érzékelő rendszerüket az emlékezéshez.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-08/uow-avn082616.php

*Színes zajok – az olyan zajokat, melyek frekvenciája határozottan nem állandó értékű, de gyakorlatilag jól meghatározható frekvenciasávba esik, színes zajoknak nevezik. A fehérzajtól eltérően nincs a különféle színes zajspektrumoknak általánosan elfogadott meghatározása. https://hu.wikipedia.org/wiki/Zaj

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s