Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Az agyban az új idegsejteknek be kell illeszkedniük a rendszerbe

Posted by Suggestor - 2016. szeptember 7. szerda

A Harvard Orvosegyetem egy nemzetközi csapattal együttműködve felfedezte, hogy az őssejtekből újonnan létrejött neuronok vetélkednek a már meglevő idegsejtekkel.

„A hippokampuszban jön létre az új memória: a mit, mikor, hol – ami navigálja az életünket” – mondja Amar Sahay, az egyik szerző – „és a neurogenezissel (az új idegsejtek létrejöttével az őssejtekből) kritikus helyzet alakul ki: különválasztva, szeparálva kell tartani a hasonló emlékképeket.”

Az emberi agy érésével együtt a régebbi neuronok közötti kapcsolatok erősebbé válnak, számosabbá és több kölcsönös kapcsolat alakul ki közöttük. Ez az integrálódást nehezebbé teszi az újonnan keletkező neuronok számára.
Az idegi őssejtek idővel kevésbé produktívvá válnak, csökken a neurogenezis. Kevesebb új neuronnal kell segíteni a memória szortírozását, és az öregedő agy kevésbé hatékonnyá válik az emlékek szeparálásában és megbízható visszahívásában.

Egérkísérletben a kutatók (a Klf9 transzkripciós faktor túlzott mértékű kifejeződésével a régebbi neuronokban) kétszeresére növelték az új neuronok számát, amelyek integrálódtak a hippokampusz áramkörébe, és aktiválták a neurális őssejteket.

Amikor a Klf9 kifejeződése visszatért a normálisra, a régi dendrit tüskék helyreálltak és helyreállt a kompetíció=a vetélkedés a neuronok között is. Megfiatalodott a hippokampusz.

Ugyanakkor, az előzőleg már integrálódott neuronok a helyükön maradtak.

Ezután egy alternatív stratégiát alkalmaztak: kiütötték a dendrit tüskékhez szükséges fehérjét a régi neuronokban, amivel hasonló eredményt értek el, megnövelték az új neuronok túlélését.

Azért, hogy szeparálja a hippokampusz a két hasonló memóriaegységet, két különböző neuron ‘csapatot’ működtet a kódolására. Ha a két csapat területe részben fedi egymást, a kutatók úgy gondolják, hogy nehezebb az egyénnek különbséget tenni két hasonló, de más környezetben keletkezett emlékkép között.

Ha az információt olyan neuron csapat kódolja, amelynek a területei teljesen fedik egymást, előfordul, hogy a hippokampusz nem találja meg egyiket sem.

Ha az emléket olyan csapat kódolja, amelyek területe nem fedi egymást, a hippokampusz képes elválasztva tárolni, és helyesen megtalálni az emléket.

A megnövelt neurogenezissel bíró egérnél kevesebb átfedés volt a neuron csapatok között, precízebb és erősebb volt a memóriája, ami Sahay szerint a jól működő különválasztásra utal.

Az egérnek, amelynek megnövelték a neurogenezisét élete delén és öreg korában, precízebb lett a memóriája.

„Reméljük, hogy a hippokampusz képességének fokozásával – azzal, hogy jól tegye a dolgát, és ne hozzon elő régi emléket, amikor nincs rá szükség, segíteni tudunk, különösen a poszt-traumás stressz rendellenességben, az enyhe kognitív romlásban és a korral kapcsolatos memória-vesztésben szenvedőknek.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-09/hms-mms083116.php

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s