Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Érzelem-detektor, vezeték nélkül – EQ-rádió

Posted by Suggestor - 2016. szeptember 22. csütörtök

A Massachusetts Institute of Technology Komputertudományi és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának vezetője, Dina Katabi professzor munkatársaival megalkotta a szívverés és légzés mérésén alapuló EQ-rádiót, amely vezeték nélkül küldi a műszerhez a jeleket.

Az emberek érzelmeit nem mindig könnyű leolvasni az arcukról: egy mosoly elrejtheti a frusztrációt, egy pókerarc a diadalt.

Az EQ-rádió a légzésben és a szívritmusban beálló finom változásokat méri, és ezzel 87 százalékos pontossággal detektálja a vizsgált személy izgatottságát, boldogságát, haragját vagy szomorúságát.

Katabi professzor szerint a műszert jól használhatják majd a filmszínházak a nézők érzelmi reakciójának mérésére, vagy a fogyasztói magatartás vizsgálatára és – természetesen – egészségügyi célokra. A professzor lelki szemei előtt már az ‘okos otthonok’ is megjelentek, amelyek érzékelik a lakó hangulatát, és annak megfelelően állítják be a fűtést vagy javasonak egy kis friss levegőt.

„A vezeték nélküli érzelmi detektor információt nyújt az emberi magatartásról, ami nem mindig látható. Úgy gondoljuk, hogy eredményeink a jövő technikáját szolgálják: monitorozni és diagnosztizálni képes műszerek fejlesztését a depresszió és a szorongás kimutatására.”

Az EQ-rádió közelebb viszi Katabi professzort egy izgalmas kutatási témájának megvalósításához: az idős emberek elesését megjósló készülékhez.

A vezeték nélküli jelzésekkel, amelyek az emberi testről visszaverődnek, a készülék épp olyan pontosan képes mérni a szívveréseket, akár egy EKG készülék: 0,3 százalékos hibahatárral. A mérés után tanulmányozza a szívverések hullámformáját, hogy összehasonlíthassa a személy négy érzelmi állapotában tapasztaltakkal.

A szívverés algoritmusát elemezve a készülék megállapítja a szívverés intervallumaiban beálló kis változásokat, hogy megállapítsa az érzelmi állapotot: az izgatottságot, illetve a pozitív vagy negatív érzelmi hatást.

Például, ha egy személy szignálja alacsony izgatottsággal és negatív hatással van összefüggésben, az illető nagy valószínűséggel szomorú, míg ha a szignálja magas izgatottságot és pozitív hatást mutat, valószínűleg izgatott.

70 százalékos pontossággal képes azonosítani az érzelmet a műszer még akkor is, ha előzőleg nem kalibrálták a személy szívverésére.

„Ha ismerjük a személy légzését és szívverését különböző érzelmi állapotokban, bármely személy érzelmeit megbízhatóan azonosítani tudjuk.”

A kísérletekhez a kísérleti személyeknek videó felvételeket és zeneszámokat játszottak le, hogy a négy érzelemnek mindegyikét kiváltsák – a semleges érzelmi állapottal együtt. Ezen az öt darab kétperces videón trenírozva, az EQ-rádió később képes volt kategorizálni a személy viselkedését a négy érzelem közül valamelyikre, méghozzá 87 százalékos valószínűséggel.

A Microsoft látvány-alapon működő ‘Emotion API” készülékével összehasonlítva – ami az arckifejezésre fókuszál – az EQ-rádió lényegesen nagyobb pontosságot ért el az öröm, a szomorúság és a harag azonosításában. (A semleges érzelmi állapotot egyformán jól detektálta mind a két műszer.)

A legnagyobb kihívást a mesterséges intelligencia labor munkatársainak az irreleváns információk kiszűrése jelentette. Például, a teamnek csökkenteni kellett a légzés szerepét az adatok figyelembe vételénél, mert a mellkas mozgása légzéskor jóval nagyobb, mint a szív mozgása, amikor összehúzódik, illetve kitágul.

A team ezért nem a távolságra, hanem a gyorsulásra fókuszált, hiszen a mellkas emelkedése és süllyedése lélegzetvételkor jóval állandóbb, ezért kisebb a gyorsulása, mint a szív mozgásának.

Bár az érzelem azonosítását a szívverések között eltelt idővel végezték, a kutatók azt mondják, hogy az algoritmus képes a szívverés hullámformáját is ‘elkapni’, és a jövőben ezt fogják felhasználni monitorozásra és diagnosztikai célokra.

„Ez a rendszer képes detektálni azt is, ha valakinek a szíve kihagy egy ütemet. Itt a lehetőség arra, hogy többet tudjunk meg például az aritmiáról, és feltárjunk olyan orvosi alkalmazásokat, amire még csak nem is gondoltunk eddig.”

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2016/09/160921093924.htm

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s