Négy fő magatartástípust fedeztek föl spanyol kutatók: az Irigy, az Optimista, a Pesszimista és a Bízó viselkedésmintát

Az Universidad Carlos III (Madrid) kutatói egy számítógépes algoritmussal megállapították, hogy az emberek 90 százaléka besorolható a következő négy csoportba:

A legnagyobb létszámú csoportot, mintegy 30 százalékot, az Irigyek alkotják. Ők azok, akiket mindaddig nem érdekel, hogy mit értek el, amíg mindenki másnál jobban megy nekik.

A többiek 20-20 százalékkal részesednek: a Pesszimisták, akik aszerint választanak, hogy melyik a kisebbik rossz, az Optimisták, akik abban hisznek, hogy övék (és partnerüké) a lehető legjobb választás, és a Bízók csoportja, akik született együttműködők, minden esetben kooperálnak, és nem igazán érdekli őket, nyernek-e vagy veszítenek.

A kutatás, amelybe más spanyol egyetemek is belefolytak, 541 önkéntesnek a szociális dilemmák százaira adott válaszait elemezte – a közös munkát, a másokkal való konfliktusokat, az egyéni érdeken, illetve a kollektív érdeken alapuló választásokat.

Ez a munka tulajdonképpen a játékelmélet része: egy matematikai ‘játék’, amit a szociológiában és a gazdaságtudományban alkalmaznak. Ez az elmélet az egyének viselkedését tanulmányozza, amikor egy dilemmával szembesülnek, és döntést kell hozniuk.

A döntéseknek különböző konzekvenciái lesznek, amelyek attól is függenek, hogy a másik fél hogyan dönt.

„A résztvevők párokban dolgoztak, a párok folyton cserélődtek, amikor a játék változott. A legjobb választás vagy a kooperáció lehetett, vagy az ellenállás – vagy éppen az árulás. Ezen a módon információt kaphatunk arról, mit tennének az emberek nagyon különböző társadalmi szituációkban” – magyarázta Anxo Sánchez professzor (Komplex Rendszerek Interdiszciplináris Csoportja).

„Eredményeink szembe mennek egyes elméletekkel, ezek közül az egyik az, amely azt állítja, hogy az emberek tisztán racionálisan döntenek, ezért ezeket a döntéseket tekintetbe kell venni a társadalom- és gazdaságpolitika kialakításánál”- mondja Yamir Moreno az egyetemek közti munka koordinátora.

Szerinte nagyon fontosak az ilyen típusú kutatások, mert az emberi magatartásról szóló meglévő elméleteinket korrigálják.

Miután lefolytatták ezt a szociálpszichológiai kísérletet, a kutatók számítógépes algoritmust fejlesztettek belőle, amely lehetőséget adott az emberek osztályozására viselkedésük szerint.

Kialakították a fenti négy típust, illetve csoportot (Irigy, Optimista, Pesszimista, Bízó), de volt egy ötödik csoport is, amely a népesség 10 százalékát teszi ki. Ez egy, az algoritmus számára meghatározhatatlan csoport, mert a viselkedése nem sorolható be tiszta típusba.

Megállapíthatóak alcsoportok, amelyek olyan egyénekből állnak, akiknek a válaszát egyetlen modell sem képes előre meghatározni.

„A miáltalunk alkalmazott osztályozó algoritmust előzőleg már sikerrel használták más tudományterületeken, például a biológiában. Az emberi viselkedésre való alkalmazása meglehetősen forradalminak mondható. A legnagyobb jelentősége abban áll, hogy nem valami a kutatók által kiagyalt csoportosításra került sor: éppen azért tűztük ki célul a matematika alkalmazását, hogy kizárjuk a részrehajlást”– érvelt Anxo Sánchez professzor.

„Régebben a kísérleteket néhány tucatnyi emberrel végezték. Most, ilyen módon (számítógépes algoritmussal) a résztvevők nagy tömegét lehet bevonni a kutatásba, heterogén összetételű populációt is. Nyitva áll a kapu a sokkal komplexebb tesztek szerkesztése előtt, mint amik eddig voltak használatban ezen a területen.”

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2016/09/160915085719.htm

Hírdetés