Pihenés és a jó közérzet

A világ legnagyobb felmérését készítették el a Durham University kutatói a pihenésről.

Több mint 18 000 résztvevője volt 134 országból az online felmérésnek, ennyien voltak hajlandóak válaszolni a pihenési szokásaikra, a relaxálással és a ‘pörgéssel’ kapcsolatos nézeteikre vonatkozó kérdésekre.

A nagy ‘Pihenés Teszt’ legfontosabb megállapítása az volt, hogy azok a résztvevők, akiknek saját bevallásuk szerint több pihenésre lenne szükségük, alacsonyabb pontszámot értek el a ‘jó közérzet’ skálán.

Azoknak pedig, akik úgy gondolták, hogy ők többet pihennek, mint az átlagember – vagy nem érezték igényét a több lazításnak, a jó közérzet skálán kétszer akkora pontszámuk lett, mint a több pihenésre vágyóknak.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a realitás mellett az érzés is számít: valaki érezheti úgy, hogy túl keveset pihen – még ha nem is felel meg a valóságnak -, és ugyanolyan rossz lesz a közérzete, mint annak, akinek valóban kevés pihenés jut.

„A felmérés megmutatta, hogy az ember képessége a pihenésre és a jó közérzete összefüggésben vannak egymással. Örülünk neki, hogy nem a moralizálásban merül ki ez a kapcsolat, nem a pihenés és a lustaság között keresi az összefüggést” – mondja Dr. Gelicity Callard projektvezető, társadalomtudós.

Mik a legpihentetőbb tevékenységek a résztvevők szerint?

Az alábbi öt legpihentetőbb tevékenység zöme az egyedülléthez kötött.

Olvasás (58 százalék)

A természetben lenni (53.1 százalék)

Egyedül lenni (52.1 százalék)

Zenét hallgatni (40.6 százalék)

Semmi különöset nem csinálni (40 százalék)

„Érdekes, hogy a legpihentetőbbnek ítélt tevékenységek között milyen gyakori a magányos tevékenység. Feltehetőleg nem a teljes pihenésünket szeretnénk így tölteni, inkább a másokkal töltött és a magányban töltött idő ritmusán szeretnénk változtatni” – tette hozzá Dr. Callard.

Olyan korszakban jött ez a felmérés, amikor az elfoglaltság, a ‘pörgő’ ritmus határozza meg az életünket. Nehéz pihenést találni a kimerült testünknek, a rohanó elménknek a hektikus városban.

A pihenés sokkal szélesebb kategória, mint az alvás, tele fizikai, mentális és szellemi, spirituális komponensekkel. Keveset tudunk a pihenés kikapcsolódást, újjászületést hozó hatásáról – talán azért, mert ez mindenkinek mást jelent.

A felmérés arról is kérdezett, hány órát töltenek a nap 24 órájából pihenéssel.

Kiderült, hogy a fiatalabbaknak és a magasabb jövedelműeknek kevesebb pihenésük van. Akinek családja van vagy váltóműszakban dolgozik, annak kevesebb idő jut a kikapcsolódásra.

Az angliai válaszadók átlagos pihenőideje a válaszadást megelőző napon 3 óra 8 perc volt.

A Rest Test-et egy olyan, társadalomtudósokból, tudósokból, a mentális egészséggel foglalkozó orvosokból, közéleti személyiségekből álló nemzetközi csoport tervezte, amelynek a neve: Hubbub, a Durham University-hez tartozik és Londonban van a székhelye.

Az adatok teljes feldolgozását jövőre fogják befejezni, akkor jelenik meg az összesítés.

A Hubbub reméli, hogy gazdagodunk az eredményekkel: jobban megértjük az emberek felfogását a pihenésről és azt is, hogyan függ ez össze az egyén munkájával, szokásaival, az egészségével, a betegségével, az élettel való elégedettségével és a gondolatainak elkalandozásával.

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2016/09/160928153541.htm