Hogyan szereznek rezisztenciát maguknak az antibiotikumokra érzékeny baktériumok?

Az antibiotikum-rezisztencia összetettebb dolog, mint gondolnánk, mondják a Groningeni Egyetem mikrobiológusai.

Azok a baktériumok is túlélhetik az antibiotikumok támadását, amelyek elvileg elpusztulnának, ha nem állna a közelükben elegendő antibiotikumnak ellenálló baktériumtársuk, akik harcba szállnak antibiotikum-hatástalanító képességükkel. Így teszi semmissé a mikrobiális környezet az antibiotikum-terápiát.

Hírdetés

A napfény aktivitásra serkenti a T-sejteket

Meglepetést okozott a Georgetown-i Egyetem kutatása: kiderült, hogy a napfény a D-vitamin termelés mellett a T-sejteket is energetizálja, amelyeknek központi szerepük van az emberi immunitásban. A T-sejtek aktiválása a D-vitamin termeléstől elkülönült folyamat – állapították meg a kutatók.

Hegymászó pláza épül az Everesten

2016. december 23. 8:47

Hegymászópláza épül az Everesten. Vége a kalandnak.

Gigászi hegymászó- és turisztikai központ építésébe kezd Kína a Mount Everest északi lábánál, az alaptábortól mintegy 30 km-re fekvő Gangkar településen. A komplexum 84.000 nm2-es lesz, és 4,3 milliárd forint tervezett költségvetéssel épül (csak egy magyar bevásárlóközpont nagyobb alapterületű ennél). 2019-ben adják át, építése már jövőre megkezdődik.

Igazából csak idő kérdése volt, hogy Nepál vagy Kína mikor rukkol elő valami hasonló tervvel, és azt is sejteni lehetett, hogy inkább a kínaiaktól várható először komolyabb turisztikai fejlesztés.

Nagy lépés volt ebbe az irányba az idén májusban átadott aszfaltozott út, amely Lhászából konkrétan az alaptáborig vezet (Lhásza pedig vasúton kényelmesen elérhető Pekingből). A turistabuszok már birtokba is vették, bár az alaptábor előtt egy kilométerrel megállnak, és a csoportok onnan csodálják a Föld legmagasabb hegyét. Egy komolyabb szálloda és szolgáltató központ a megnövekedett igényekre adott abszolút logikus válasz.

Miért vakultatok meg drága olimpikonjaink?

Átvétel a greenfo.hu-ról

2016. december 23. 10:57

Kedves kiplakátolt olimpikonok!

Kérem, próbálják meg egy pillanatra nem élsportolóként végiggondolni a magyar olimpiarendezési kampányt. Aki ma az olimpiarendezést reklámozza, az úgy jár el, mintha doppingszereket ajánlgatna az óriásplakátokon.

Ceglédi Zoltán véleménycikke.

Budapesten közlekedve sok helyen jön szembe olyan plakát, ahol önök, a magyar élsport büszkeségei hirdetik, hogy milyen csodálatos dolog lenne, ha Magyarország (helyesebben: Budapest) olimpiát rendezhetne 2024-ben.

Az agyunk úgy védi a politikai nézeteinket, mint a személyes értékeinket

A Dél-Kalifornia Egyetem megerősítette azt, amit az amerikai politikai élet jellemzőjének vélnek: az emberek annál jobban ragaszkodnak politikai nézeteikhez, minél inkább szembesítik őket az ellenkezőjét mutató bizonyítékokkal.

Az egyetem Agy és Kreativitás Intézetének kutatói funkcionális MRI felvételekkel támasztották alá, hogy azok az agyterületek váltak aktívvá (amikor a legutóbbi választás folyamán politikai hírekre került sor — akár hamisak voltak azok, akár igazak), amelyekkel a személyes identitásunkat védjük, és amelyek fenyegetésre adott emocionális válaszainkat jelenítik meg.

„A politikai vélemény olyan, mint a vallásos hit, abban a tekintetben, hogy mind a kettő az Ön része, és fontos abban a társadalmi körben, amelyhez Ön tartozik” –

A terhesség változásokat hoz létre az anya agyában

A világon elsőként végeztek összehasonlító vizsgálatot a nők agyáról abból a célból, hogy megállapíthassák, módosul-e az agyuk az első terhességgel együtt.

A barcelonai Universitat Autonoma kutatói összevetették az agy struktúráját az első terhesség előtt és után, és bebizonyosodott, hogy a várandósság hosszú távú – minimum a szülést követő két évig tartó – változást okoz az életükben először várandós nők agyában.

A mágneses rezonanciás képalkotó eljárás kimutatta, hogy az első terhességüket megélő nők agyában szignifikánsan (jelentősen) csökkent a szürkeállomány a szociális kognícióhoz* (társas kapcsolatainkra irányuló megismerési folyamatokhoz, mások érzelmeinek, szándékainak, vágyainak megismeréséhez, a várható reakciók, viselkedés mérlegeléséhez) kapcsolódó régiókban.

* http://www.evoluciospszichologia.hu/uploads/9/3/4/5/9345921/szocilis_kognci_bblb.pdf

A táplálkozás és az intelligencia megőrzése öreg korra – összefüggenek egymással

Idős emberek vérének lutein koncentrációja kapcsolatban áll a vizsgálat megállapítása szerint a rögzült vagy másképpen kristályos* intelligenciájuk mértékével.

A lutein, ami egy növényi pigment (sárga színű anyag), számos növényben jelen van, a zöld leveles zöldségekben, a káposztafélékben, a tojássárgájában, ez a pigment a táplálkozással kerül be a szervezetünkbe.

Az agy fehérállománya születéskor előre jelzi a kognitív működést

Az Észak-Karolina Egyetem kutatói felfedezték, hogy a fehérállomány mikrostruktúrájának mintázata, ami születéskor jelen van és tovább fejlődik, előre jelzi a kognitív működést egészen 2 éves korig.

A fehérállomány agyszövet, amely axon-rostokat tartalmaz. Ezek kötik össze az agy egyik régiójában levő idegsejteket egy másik régióban levő idegsejtekkel. A fehérállománynak kritikus szerepe van az agy normális működésében, de ezidáig elég keveset tudtak arról, hogyan alakul ki vagy mivel járul hozzá a kognitív képességek fejlődéséhez gyermekkorban.

Városok, amelyek valaha a világ legnagyobbjai voltak – 2000 fős településtől 37 milliós városig

Átvétel a Portfolio.hu-ról

2016. december 18.

Ma már többen élnek városban, mint az emberiség fele

Tudod, hogy melyik ma a Föld legnépesebb városa? És azt, hogy melyik volt az egy, két vagy kilencezer évvel ezelőtt? Az elmúlt 9 ezer évben 48 olyan várost lehet említeni, ami hosszabb-rövidebb ideig a világ legnagyobb városának címével büszkélkedhetett – derül ki a The Guardian elemzéséből.

Jelenleg a legnagyobb népességű város Tokió, ahol a városban és közvetlen környékén több mint 37 millió ember él. Az elmúlt évezredek során azonban ennél sokkal kisebb népesség is elég volt ahhoz, hogy egy várost a legnagyobbként lehessen említeni.

A politikát nem érdekli a gyilkos fűtés

Átvétel a greenfo.hu-ról

2016. december 16.

Nem lép fel az országgyűlés a lakossági fűtés okozta légszennyezés ellen.

Nem tárgyalja az országgyűlés azt a határozati javaslatot, amely a háztartási tüzelés által okozott levegőszennyezés csökkentésére írt volna elő konkrét lépéseket a kormány számára.

Az Országgyűlés Fenntartó Fejlődés Bizottsága december 13-i ülésén 2 igen és 6 tartózkodás mellett leszavazta a környezetkímélő, hatékony és gazdaságos lakossági fűtés elősegítésének egyes feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslatot.

Nem árt vigyázni az orosz medvével

Átvétel a greenfo.hu-ról

Óvatosan az orosz medvével

2016. december 18. 9:20

Az Orbán kormány nem tanult a történelemből. Mindenki jól gondolja meg, amikor atomerőművet rendel áfonyával, jól átsütve. A bolgár devizatartalék három százalékát utalták át a Roszatom orosz atomerőmű építő cégnek (azért, hogy inkább ne építsen náluk atomerőművet – a szerk.).

A legkorábbi ember Európában mindent nyersen fogyasztott: a húst is, a füveket is

A York-i Egyetem és a Barcelonai Egyetem közös felfedezése, hogy a legkorábbi ‘európai’ nem használta a tüzet főzésre, ennek ellenére húst is és zöldségeket is evett – mindezt nyersen.

Az 1,2 millió éves hominida (korai emberfaj) 2007-ben került elő a spanyolországi Sima del Elefante-ban. A kutatók az egyed fogain lerakódott plakkokból nyerték ki a bizonyítékot arra nézve, mivel táplálkozott korai ősünk.

Egy lépéssel előrébb a becsült kilenc milliárd ember táplálása felé: Svájc rovarokat ismert el élelmiszerként

InfoRádió / MTI

Háromféle rovart hivatalosan is élelmiszerként ismert el a svájci szövetségi állam.

A svájci Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Szövetségi Hivatal (BLV) a tücsök, a közönséges lisztbogár és a keleti vándorsáska élelmezési célú felhasználását engedélyezte.

Mára az utak szétszabdalták a Földet

Olyan mértékig földarabolták a Földet az utak, hogy a glóbusznak csak 7 százaléka maradt 100 négyzetkilométernél nagyobb egybefüggő terület, számolt be róla egy kutatás, amelyet a Science folyóirat közölt.

A Földet keresztül-kasul átszelő utaknak számos közvetlen és közvetett környezeti hatása van: erdőirtás, fragmentáció (a terület kisebb részekre ‘feldarabolódása’), szennyezés, zajhatás, a vadállomány nagyobb mértékű pusztulása, hogy csak néhányat említsünk.

Pierre L. Ibisch  (Eberswalde Egyetem a Fenntartható Fejlődésért, Németország, Eberswalde), munkatársaival két globális adatbázist (OpenStreetMap és gROADS) elemzett, 282 publikációval egyetemben. Ez utóbbiak felmérték az utaknak a térbeli hatását. Megállapították, hogy ezeknek az emberi létesítményeknek a hatásterülete igen gyakran nagyobb, mint az úttól számított 1 kilométer.

Az éhínség megemeli a következő generáció vércukor-szintjét

Megemelkedett vércukorszint (hiperglikémia) kockázatával kell szembenézniük a kínai éhínség érintettjeinek – erre az eredményre jutott egy kutatás: nemcsak az éhínség ideje alatt születetteknek, hanem a következő generációnak is magasabb a kockázata a hiperglikémiára.

A hiperglikémia – a magas vércukorszint – a cukorbetegség jellemző vonása.

Kínában, az 1959 és 1961 közötti éhínség idején születettek lényegesen nagyobb hajlamot mutattak mind hiperglikémiára, mind a 2. típusú cukorbetegségre, számoltak be róla a kutatók az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban.