Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Az agyunk úgy védi a politikai nézeteinket, mint a személyes értékeinket

Posted by Suggestor - 2016. december 25. vasárnap

A Dél-Kalifornia Egyetem megerősítette azt, amit az amerikai politikai élet jellemzőjének vélnek: az emberek annál jobban ragaszkodnak politikai nézeteikhez, minél inkább szembesítik őket az ellenkezőjét mutató bizonyítékokkal.

Az egyetem Agy és Kreativitás Intézetének kutatói funkcionális MRI felvételekkel támasztották alá, hogy azok az agyterületek váltak aktívvá (amikor a legutóbbi választás folyamán politikai hírekre került sor — akár hamisak voltak azok, akár igazak), amelyekkel a személyes identitásunkat védjük, és amelyek fenyegetésre adott emocionális válaszainkat jelenítik meg.

„A politikai vélemény olyan, mint a vallásos hit, abban a tekintetben, hogy mind a kettő az Ön része, és fontos abban a társadalmi körben, amelyhez Ön tartozik”

mondja a vezető szerző. Jonas Kaplan. „Ha egy alternatív nézet elfogadásán gondolkodik, önmagáról is egy alternatív verziót kell elfogadnia.”

Ahhoz, hogy megállapítsák, mely agyterület a felelős érte, ha valaki szilárdan ragaszkodik a véleményéhez, a kutatóknak össze kellett hasonlítaniuk, hogyan gondolják meg magukat az emberek nem-politikai és politikai témában, amikor eléjük tárnak egy, a nézetüknek ellentmondó bizonyítékot.

Felfedezték, hogy az emberek sokkal rugalmasabbak a nem-politikai dolgokban (például Einstein megítélésében).

De amikor politikai nézeteik újragondolására került sor, például arra, hogy az USA-nak csökkentenie kellene a hadiipari kiadásokat, nem változtattak a véleményükön.

„Meglepett, hogy az emberek képesek kétségbe vonni, hogy Einstein nem volt nagyszerű fizikus,  ez a kutatás kimutatta, hogy vannak olyan területek, ahol rugalmasak tudunk lenni a nézeteinket illetően” -jelentette ki Kaplan.

A kutatáshoz verbuváltak 40 olyan embert, akik saját állításuk szerint liberálisok voltak.

A funkcionális MRI készülékkel felvételeket készítettek az agyukról, amikor megkérdőjelezték a nézeteiket.

Az agyfelvételek során a résztvevőket szembesítették 8 politikai állítással, amelyhez ragaszkodtak, épp olyan erősen, mint a másik 8 nem-politikai állításhoz. Ezek után öt ellenvéleményt mutattak nekik, amelyek minden egyes állításukat kétségbe vonták.

A résztvevők nézeteik erősségét 1-től 7-ig terjedő skálán jelezték minden egyes ellenvélemény elolvasása után, a kutatók eközben figyelték, mely agyterületeket aktiválnak legjobban az ellenvélemények.

A résztvevők nem sokat változtattak a véleményükön, ha egyáltalán, amikor az ellenkező politikai kijelentés bizonyítékát elolvasták, például „A törvényt, ami szabályozza a fegyvertartást az Egyesült Államokban, korlátozni kell”.

A kutatók azt vették észre, hogy egy-két ponttal csökkent a nézetek erőssége, amikor nem-politikai témákban kérdőjelezték meg a résztvevők véleményét.

Azok a résztvevők, akik a legerősebben ellenálltak véleményük megváltoztatásának, nagyobb aktivitást mutattak az amigdalában (mandula alakú terület, közel az agy középpontjához) és az insulában.

„Ezeknek a területeknek az aktivitása, amelyek az érzelmek és a döntéshozás szempontjából fontosak, vonatkozhat arra, hogyan érzünk, amikor a nézeteinkkel szemben álló bizonyítékkal találkozunk” – fejtegeti Kaplan.

„Az amigdala főként a fenyegetés és szorongás érzékelésébe van bevonva. Az insula a testből jövő érzéseket dolgozza fel, az inger érzelmi részét detektálja. Ha fenyegetve érezzük magunkat, szorongunk vagy teli vagyunk érzelmekkel, kevéssé valószínű, hogy változtatunk a nézeteinken” – fűzte hozzá Kaplan.

Ezen kívül még az agy nyugalmi vagy alaphálózata, a Default Mode Network (DMN) is fokozta a tevékenységét, amikor a résztvevők politikai nézeteit érték kihívások.

„Az agynak ezeket a területeit azzal kapcsolják össze, hogy kik vagyunk. Továbbá a dolgokon való rágódással vagy az elmélyült gondolkodással, ami az itt és mosttól messze visz.”

Ez a kutatás is, és egy korábbi kutatás is arra utalnak, hogy a Default Mode Network a fontos, személyes értékekről való magasrendű gondolkodással függ össze.

„Célunk, hogy megértsük, mikor és miért hajlandók az emberek megváltoztatni a nézeteiket” – magyarázza Gimbel, az Agy és Kreativitás Intézet munkatársa.

„Ha megtudjuk, hogyan és milyen érvekkel győzhetjük meg az embereket, hogy megváltoztassák politikai nézeteiket, megkapjuk a kulcsot a társadalmi haladáshoz”.

Ez az elmélet nem csak a politika területére érvényes, beletartozik az is, hogyan reagálnak az emberek az álhírekre.

Tudomásul kell vennünk, hogy az érzelmeknek szerepük van a gondolkodásban, és abban is, hogy miként döntünk arról, hogy mi igaz és mi nem. Ne várjuk el, hogy szenvedélytől mentes számítógépek legyenek az emberek. Biológiai organizmusok vagyunk” – összegezte Kaplan.

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2016/12/161223115757.htm

2 hozzászólás to “Az agyunk úgy védi a politikai nézeteinket, mint a személyes értékeinket”

  1. uniohid said

    „A politikai vélemény olyan, mint a vallásos hit, abban a tekintetben, hogy mind a kettő az Ön része, és fontos abban a társadalmi körben, amelyhez Ön tartozik”

    „Tudomásul kell vennünk, hogy az érzelmeknek szerepük van a gondolkodásban, és abban is, hogy miként döntünk arról, hogy mi igaz és mi nem. Ne várjuk el, hogy szenvedélytől mentes számítógépek legyenek az emberek. Biológiai organizmusok vagyunk.”

    ÍGY : )

    • “Ha emberekkel van dolgunk, sose feledjük el, hogy nem logikus lényekkel van dolgunk. Érzelmi lények vagyunk, akikben hemzsegnek az előítéletek, és akiket büszkeség és hiúság kormányoz.” – Dale Carnegie; 2011.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s