Az időskori enyhe kognitív romlás megelőzhető: számítógép-használattal, barkácsolással, társas tevékenységgel, játékkal

„Kutatócsoportunk úgy találta, hogy azoknak a személyeknek, akik ezeket a tevékenységeket hetente legkevesebb egyszer vagy kétszer végezték, kevésbé hanyatlott a kognitív képességük, mint azoknak, akik ugyanezt a tevékenységet csak havonta kétszer-háromszor – vagy ennél is kevesebbszer – végezték” – mondta Yonas Geda pszichiáter és magatartás-idegtudós, a Mayo Klinika munkatársa.

Ezek a mentálisan stimuláló tevékenységek védik – még idős korban is – az agyat az enyhe kognitív képesség-romlástól. (Az enyhe kognitív képesség-romlás egy közbülső állapot a normális öregedés és az elbutulás között.)

Hírdetés

Már a megújuló a legolcsóbb energia

Átvétel a greenfo.hu-ról

A széles tömegek előtt máig nem ismert, hogy a megújuló energia mostanra a legolcsóbb áramtermelési eszköz lett – a fejlődő és fejlett országokban egyaránt -, részben emiatt pedig a finanszírozás költségei az indokoltnál sok esetben magasabbak. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) és a francia közműcég, az Engie közösen dolgozott ki megoldást ezekre a problémákra.

Közel 50 milliárdot költ Kína esőre

Átvétel a greenfo.hu-ról

Minden idők egyik legnagyobb időjárás módosító projektjébe kezd a kínai kormány, amely 1,15 milliárd jüant, azaz kb. 48,5 milliárd forintot költ esőcsinálásra.

A kutyák hajlandók megosztani a jutalmat más kutyákkal, főleg ha azok ismerősök

A nagylelkűséget specifikusan emberi tulajdonságnak gondoljuk. Pedig a patkányok, a csimpánzok és más állatok is képesek erre a magatartásra.

A Vetmeduni Vienna kutatóintézetének munkatársai, Friederike Raange , Rachel Dale és munkatársaik kimutatták, hogy a kutyák képesek a jutalomfalatjuk megosztására más kutyával.

Az óceán savasodása előmozdítja a mészváz-képződést!

Ez a meglepő eredmény született a Holland Tengerkutató Intézetben: erősebb héjat készítenek maguknak a mészvázas egysejtűek (Foraminifera) a savasodó óceánban.

Tény, hogy 1750 óta az óceánok savassága 30 százalékkal nőtt. A jelenleg uralkodó elmélet és a mészvázas algákkal, kagylókkal folytatott kutatások szerint a mészkő vagy kalciumkarbonát könnyebben oldódik a savas vízben, ezért a kagylóknak és a koralloknak nehezebb mészvázat létrehozni, mert kevesebb a hozzáférhető karbonát, ugyanis a karbonát-ionok közvetlenül az oldott széndioxidhoz kapcsolódnak.

A biokémiai önszabályozás trükkje

„Kísérletünkben a foraminiferák mikroszinten szabályozták a savasságot. Körülöttük, azokon a helyeken, ahol a vázképződés végbe ment, a savasság lényegesen alacsonyabb volt, mint a környező tengervízben.”

Miért dohányzik szenvedélyesen a skizofrén betegek nagy része?

Több kutatás is kimutatta, hogy a skizofrén betegek nagy része nikotinfüggő, mert a cigarettával enyhít betegsége tünetein – vagy teszi elviselhetővé a kezelés mellékhatásait, a letargiát, a motiváció hiányát.

A prefrontális kéreg, amely terület a gondolkodással, döntéshozással, a munkamemóriával van összefüggésben, károsodik a pszichiátriai rendellenességek, mint a skizofrénia esetében.

A haszonállatok jólléte a téma a FAO szakértői munkaértekezletén

Sajtóközlemény – Tbiliszi, 2017. január 25.

ENSZ FAO szakértői workshopot hívott össze a helyzet és a további lehetőségek megvitatására

Az állattartó szektor az elmúlt évtizedekben tapasztalt folyamatos növekedése egyre több etikai kérdést vet fel, többek között az állatok tartási és szállítási körülményei, vagyis az állatjóllét kapcsán. Érezhetően erősödik a nyomás nemzeti és nemzetközi szinten a magasabb sztenderdek irányába.

A haszonállatok szállítása, tartása és vágása – együtt a fenntarthatóság kérdéskörével – képezik a témáját annak a ma kezdődő többnapos nemzetközi találkozónak, amelyet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) budapesti regionális irodája hívott össze Tbilisziben.

Hajrá Miniszterelnök Úr! Mondjon nemet a CETA-ra is!

Budapest 2017.01.24. – A Magyar Természetvédők Szövetsége arra biztatja Orbán Viktor magyar kormányfőt, hogy hazánk érdekeit első helyre téve vonuljon ki a kanadai-EU szabadkereskedelmi megállapodásból.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke első munkanapján kiléptette az USA-t a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből (TPP). Ezt Orbán Viktor egy konferencián úgy értékelte, hogy a „multilaterizmusnak (sokszereplős politikai megállapodások rendszere) vége, helyette egy bilaterális (kölcsönösségen alapuló) korszak köszöntött be”.

A fémhulladékból gyártott edényekből ólom, kadmium és alumínium kerül az ételbe

Az Ashland University és az Occupational Knowledge International nevű nonprofit szervezet kutatói figyelmeztetnek, hogy tudomásukon kívül komoly egészségkockázatot vállalnak emberek milliói, akik fejlődő országokban gyártott alumínium főzőedényt használnak.

42 mintát teszteltek, ennek egyharmada ólommérgezésnek tette volna ki használóit, de jelentős mennyiségben bocsátottak ki az edények alumíniumot, arzént és kadmiumot is.

A teszteléskor mért legmagasabb ólomszint egy vietnami fazékból származott: 2800-szor nagyobb volt, mint a biztonságosnak mondható 0,5 mikrogramm/napi érték.

Jogsértő a Közlekedési Múzeum építése környezeti hatástanulmány nélkül

Átvétel a greenfo.hu-ról

A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya kimondta, hogy jogsértő az elsőfokú hatóság döntése, amely szerint nem szükséges környezeti hatástanulmányt végezni a Városligetben a Közlekedési Múzeum átépítésének megkezdése előtt.

Ennek előzménye, hogy a Városliget Zrt. minden egyes új épület építése előtt önként vállaltan részletes dokumentációt készített annak hatásáról, mellyel igazolni kívánták, hogy azok nem jelentenek olyan súlyú környezeti beavatkozásokat, melyek hatástanulmányt tennének szükségessé.

Ezt többen, többször is megfellebbezték, ám ezeket a kormányhivatal korábban rendre elutasította, most azonban a Levegő Munkacsoport és Garay Klára biológiatanár, a Városliget barátai Facebook-csoport létrehozója fellebbezésének  helyt adtak. Sőt, mint Garay kiemelte, ez első eset a Liget beépítése ellen való tiltakozásuk során, amikor hivatalos okiratban elismerték a jogszabálysértést és megsemmisítettek egy határozatot.

A külföldi városokban is parkokba építik a múzeumokat, vagy csak Budapesten?

Átvétel a greenfo.hu-ról

Míg a fejlett nyugat újrahasznosításban, rehabilitációban, az ökológiai lábnyom csökkentésében gondolkodik, addig a fejlődő országok (az elmaradott kelet és dél) úgy pusztítja természeti környezetét, mintha nem lenne holnap. De a képlet korántsem ennyire egyszerű.

A The Spaces című internetes dizájnszaklap olyan összeállítással jelentkezett, amely bemutatja, hogy milyen nagy múzeumi projektek nyitják meg kapuikat 2017-ben a világban.

Úgy tűnik, ma két nagy csoportra bonthatóak a hamarosan megvalósuló projektek. Azokra, amelyek teljesen új építményeket hoznak létre a meglévő városi zöldfelületek, vagy az addig háborítatlan természeti környezet kárára; és azokra a tudatos városrehabilitációs projektekre, amelyek funkciójukat vesztett ipari vagy egyéb épületeket lényegítenek át, rehabilitálnak.

Az ausztrál bennszülöttek öngyilkossága katasztrofális mértékű: szegénységre, kilátástalanságra ítéli őket gazdag hazájuk

Nyugat-Ausztráliában minden 13 bennszülött férfi közül egy börtönben ül, ez az arány a legmagasabb a világon, mondja Mervyn Eades, aki tizenhárom éves korában elvesztette a szüleit, és intézetből intézetbe vetette a sors, amíg végül börtönben nem végezte. Börtönből ki, börtönbe be – ez volt az élete a következő tizennyolc év alatt, mígnem 2002-ben, amikor az öccse öngyilkos lett, hirtelen fordulópont állt be az életében.

„Ez az esemény megváltoztatta a gondolkodásomat. Felnyitotta a szememet: megláttam, mit tesz a börtön a népünkkel, és megértettem, fiataljainknak segítségre van szükségük. Láttam, a társadalomnak nincs gondja ránk, ha kiszabadulunk a börtönből, csak a semmi vár ránk” – mondta a Lancet című orvosi folyóiratnak Eades.

A Szociális Igazságosság és Emberi Jogok Intézete (ISJHR) statisztikája szerint a börtönből szabadult embereknek tizszer nagyobb az esélyük arra, hogy szabadulásukat követően egy éven belül öngyilkosságban halnak meg, mint mialatt a börtönbüntetésüket töltik.

A bennszülöttek börtönviselteknek többnyire nincs sem otthonuk, sem munkájuk, így nem csak az öngyilkosság, de az újabb bűnelkövetés is magas köztük, magyarázza Eades.

A koleszterin mindenütt ott van…

Régóta törik a fejüket a tudósok azon, mi a koleszterin szerepe. Ha biológiailag nézzük: nélkülözhetetlen, a megfigyelések azt mutatják, ártalmas, és senki sem tudja, mit csinál, ahol a sejtekben a legnagyobb számban fordul elő: a sejtmembránban.

A University of Illinois (Chicago) kutatói azt a meglepő felfedezést tették, hogy számos biológiai feladatához ráadásként még hírvivő molekulaként is szerepel: üzeneteket közvetít, áthatolva a sejtmembránon.

‘A koleszterin egy ‘rossz hírű’ lipid (a lipidek glicerinből és zsírsavakból álló makromolekulák), mert a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez van köze” – mondja Wonhwa Cho kémiaprofesszor.

Miért borítja el gyilkos füst Magyarországot? mert szeméttel: PET- palackkal, autógumival, rongyokkal fűt a magyar

Átvétel a Greenfo.hu-ról

PET-palackokkal és állattetemekkel fűtenek Észak-Magyarországon.

Levágjuk a palack alját, a rongyot felhasogatjuk, majd kis gombócokba gyűrve beletuszkoljuk a palackba. Ez ám a hungarikum rezsicsökkentés.

A MagyarNarancs nyomtatott kiadása karácsonyi dupla száma megrázó írást közöl arról, hogy mivel mérgezi magát és környezetét télen a magyar, ha nem akar megfagyni. Nos, nem válogatunk. Ahol pedig gyerek is él, különösen drámai a helyzet.

A kurkumin trónfosztása

Az Amerikai Kémiai Társaság folyóirata, a Journal of Medicinal Chemistry megfosztotta a kurkumát a glóriától, amit az utóbbi időben köré vontak. Arról közöl bizonyítékot, hogy noha a kurkuma fő hatóanyagát, a kurkumint egy sor betegség természetes gyógyítására tartják alkalmasnak, nem képes megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Terápiás hatása – ha van is  – igencsak korlátozott.