Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A külföldi városokban is parkokba építik a múzeumokat, vagy csak Budapesten?

Posted by Suggestor - 2017. január 23. hétfő

Átvétel a greenfo.hu-ról

Míg a fejlett nyugat újrahasznosításban, rehabilitációban, az ökológiai lábnyom csökkentésében gondolkodik, addig a fejlődő országok (az elmaradott kelet és dél) úgy pusztítja természeti környezetét, mintha nem lenne holnap. De a képlet korántsem ennyire egyszerű.

A The Spaces című internetes dizájnszaklap olyan összeállítással jelentkezett, amely bemutatja, hogy milyen nagy múzeumi projektek nyitják meg kapuikat 2017-ben a világban.

Úgy tűnik, ma két nagy csoportra bonthatóak a hamarosan megvalósuló projektek. Azokra, amelyek teljesen új építményeket hoznak létre a meglévő városi zöldfelületek, vagy az addig háborítatlan természeti környezet kárára; és azokra a tudatos városrehabilitációs projektekre, amelyek funkciójukat vesztett ipari vagy egyéb épületeket lényegítenek át, rehabilitálnak.

Egyszerűsíthetnénk ezt arra, hogy míg a fejlett nyugat újrahasznosításban, rehabilitációban, az ökológiai lábnyom csökkentésében gondolkodik, addig a fejlődő országok (az elmaradott kelet és dél) úgy pusztítja természeti környezetét, mintha nem lenne holnap. De a képlet korántsem ennyire egyszerű.

A kazah világkiállítás helyszíne 2004-ben még erdő és szántóföld,

a szaúdi King Abdulaziz Center fémborítású amorf tömege 2005-ben még félsivatagi természeti terület volt.

A Louvre Abu Dhabi projekt a Saadiyat sziget fejlesztéseinek egyike. Ez a sziget az Emirátusok lagúnás természeti tengerpartjának a része, amelyen nemrégiben hatalmas zöldmezős projektek indultak meg.

Jakartában, amelyet a néhány szintes szétterülő városból kiemelkedő elszórt toronyházgócok és a rossz levegő miatt „The Big Durianként” is emlegetnek, egy újabb jellegtelen toronyház ad otthont a Museum MACAN-nak. Az összeállításban ezek alkotják az első nagy csoportot.

Gdańsk viszont egy ipari kikötőnegyed helyére építi a II. Világháború Múzeumot.

Londonban a Victoria és Albert Múzeum felszín alatti kiegészítése zajlik, amely az Exhibition Road sétálóutcájára nyit új kijáratot.

A fokvárosi kortárs művészet új temploma, a Zeitz Múzeum egy gabonasiló ügyes átértelmezése.

Az új Biblia Múzeum Washington szívében kap helyet, egy egykori raktárház átértelmezéseként.

Az Yves Saint Laurent Múzeum Marrákesben az 1930-as években alapított Majorelle kert szomszédságában épül meg. Nem benne. A történelmi belváros és a kertváros közötti peremvidéken.

Athén új művészeti múzeuma, az EMST a belvárosban épül, egy sörfőzde átépítésével.

Toronto új kortárs múzeuma, a MOCA egy külvárosi autóipari telep átértelmezése.

A Kortárs Művészeti Intézet Miamiban egy forgalmas autópálya és a kertváros között elhelyezkedő korábbi dobozáruház negyed átalakításával jön létre.

A libanoni Beit Beirut egy félig lebombázott ottomán villa kortárs kiegészítése lesz.

Ezek alapján érdemes elgondolkodni Budapesten az új múzeumi negyed helyszínéről, amely a világ első közparkjában épülne fel, teljesen új épületekben, az „építészeti játszótér” filozófiáját követve. Vagyunk-e legalább annyira haladó szelleműek, mint Fokváros vagy Bejrút, vagy még Kazahsztán szintjét sem érjük el?

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2017/01/17/a-kulfoldi-varosokban-is-parkokba-epitenek-muzeumokat-vagy-csak-budapesten

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s