A külföldi városokban is parkokba építik a múzeumokat, vagy csak Budapesten?
Posted by Suggestor - 2017. január 23. hétfő
Átvétel a greenfo.hu-ról
Míg a fejlett nyugat újrahasznosításban, rehabilitációban, az ökológiai lábnyom csökkentésében gondolkodik, addig a fejlődő országok (az elmaradott kelet és dél) úgy pusztítja természeti környezetét, mintha nem lenne holnap. De a képlet korántsem ennyire egyszerű.
A The Spaces című internetes dizájnszaklap olyan összeállítással jelentkezett, amely bemutatja, hogy milyen nagy múzeumi projektek nyitják meg kapuikat 2017-ben a világban.
Úgy tűnik, ma két nagy csoportra bonthatóak a hamarosan megvalósuló projektek. Azokra, amelyek teljesen új építményeket hoznak létre a meglévő városi zöldfelületek, vagy az addig háborítatlan természeti környezet kárára; és azokra a tudatos városrehabilitációs projektekre, amelyek funkciójukat vesztett ipari vagy egyéb épületeket lényegítenek át, rehabilitálnak.
Egyszerűsíthetnénk ezt arra, hogy míg a fejlett nyugat újrahasznosításban, rehabilitációban, az ökológiai lábnyom csökkentésében gondolkodik, addig a fejlődő országok (az elmaradott kelet és dél) úgy pusztítja természeti környezetét, mintha nem lenne holnap. De a képlet korántsem ennyire egyszerű.
A kazah világkiállítás helyszíne 2004-ben még erdő és szántóföld,
a szaúdi King Abdulaziz Center fémborítású amorf tömege 2005-ben még félsivatagi természeti terület volt.
A Louvre Abu Dhabi projekt a Saadiyat sziget fejlesztéseinek egyike. Ez a sziget az Emirátusok lagúnás természeti tengerpartjának a része, amelyen nemrégiben hatalmas zöldmezős projektek indultak meg.
Jakartában, amelyet a néhány szintes szétterülő városból kiemelkedő elszórt toronyházgócok és a rossz levegő miatt „The Big Durianként” is emlegetnek, egy újabb jellegtelen toronyház ad otthont a Museum MACAN-nak. Az összeállításban ezek alkotják az első nagy csoportot.
Gdańsk viszont egy ipari kikötőnegyed helyére építi a II. Világháború Múzeumot.
Londonban a Victoria és Albert Múzeum felszín alatti kiegészítése zajlik, amely az Exhibition Road sétálóutcájára nyit új kijáratot.
A fokvárosi kortárs művészet új temploma, a Zeitz Múzeum egy gabonasiló ügyes átértelmezése.
Az új Biblia Múzeum Washington szívében kap helyet, egy egykori raktárház átértelmezéseként.
Az Yves Saint Laurent Múzeum Marrákesben az 1930-as években alapított Majorelle kert szomszédságában épül meg. Nem benne. A történelmi belváros és a kertváros közötti peremvidéken.
Athén új művészeti múzeuma, az EMST a belvárosban épül, egy sörfőzde átépítésével.
Toronto új kortárs múzeuma, a MOCA egy külvárosi autóipari telep átértelmezése.
A Kortárs Művészeti Intézet Miamiban egy forgalmas autópálya és a kertváros között elhelyezkedő korábbi dobozáruház negyed átalakításával jön létre.
A libanoni Beit Beirut egy félig lebombázott ottomán villa kortárs kiegészítése lesz.
Ezek alapján érdemes elgondolkodni Budapesten az új múzeumi negyed helyszínéről, amely a világ első közparkjában épülne fel, teljesen új épületekben, az „építészeti játszótér” filozófiáját követve. Vagyunk-e legalább annyira haladó szelleműek, mint Fokváros vagy Bejrút, vagy még Kazahsztán szintjét sem érjük el?
Független.hu 
Vélemény, hozzászólás?