A lakásban élő macskák tele vannak égésgátló vegyszerrel

A Stockholmi Egyetem kutatógárdája bebizonyította azt, ami gyanítható volt: a brómozott égésgátlók magas koncentrációját mérték az otthonunk porát belélegző macskákban.

Ezek az állatok ki vannak téve az elektronikai készülékeinkben és a bútorainkban található vegyszereknek, amelyeknek  veszélyes porát a házi porral együtt szívják magukba.

Az előző kutatásban a macskák vérmintájából azt mutatták ki, hogy nagy koncentrációban található bennük brómozott égésgátló, amitől az állatoknál hipertiroidizmus (pajzsmirigy-megnagyobbodás) alakul ki.

Hírdetés

A bioterrorizmus a jövő szuperfegyvere?

Átvétel a vg.hu-ról

Több tízmillió embert lehetne megölni bioterrorizmussal – erről beszélt Bill Gates a müncheni biztonsági konferencián. Arra hivatkozott, hogy amerikai és brit hírszerzők arról számolnak be, az Iszlám Állam biológiai fegyvereket próbál fejleszteni iraki és szíriai bázi­sain. Vajon tényleges a veszély és minket is fenyegetnek ezek a módszerek?

Bill Gates , a Microsoft alapító főnöke a héten tartott müncheni nemzetközi biztonsági konferencián félelmeit sorolta fel. Tudomására jutott ugyanis, hogy az amerikai és a brit hírszerzés felderítette az Iszlám Állam titkos ügyleteit, azt, hogy eddig nem vagy alig ismert biológiai fegyverekkel akarja megszilárdítani helyzetét, és tömegével kiirtani a hitehagyott muszlimokat. Bill Gates azt is elmondta: egy gyorsan mozgó, a levegőben terjedő kórokozóval 30 millió embert lehet elpusztítani kevesebb, mint egy év alatt, és ez nagy valószínűséggel be fog következni a következő 10-15 évben – ezt járványügyi szakemberek jelzik előre.

Magyarország a levegőszennyezésben is jobban teljesít

Átvétel a greenfo.hu-ról

2017. február 26. 17:15

Magyarországon a légszennyezés is erősödik

Már hat hazai mérőállomáson haladta meg 35-nél több napon az egészségkárosító részecskeszennyezés az egészségügyi határértéket, ami az utóbbi években rekordnak számít. Bár jogszabályok előírják, hogy ilyenkor haladéktalanul intézkedéseket kell hozni a szennyezés csökkentésére, a kormány és az érintett önkormányzatok tétlenkednek.

Előírja az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről, hogy „Az emberi egészség védelme érdekében (…) A tagállamok biztosítják, hogy zónáikban és agglomerációikban a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, PM10, ólom és szén-monoxid szintje nem lépi túl a XI. mellékletben meghatározott határértékeket.” (13. cikk (1)).

A XI. melléklet szerint mérőállomásonként legfeljebb 35 olyan nap lehet egy naptári évben, amikor a szálló por (PM10) napi átlagos koncentrációja magasabb, mint 50 mikrogramm köbméterenként.

Megnéztük, hogyan állunk 2017. február 21-én. Sajnos, már hat állomáson is sikerült túlszárnyalni ezt a határértéket, kettő pedig a határon van, pedig hol van még az év vége!

Tehát február 21-ig Sajószentpéter 44 nap, Kazincbarcika 43 nap, ÉMI mobil 1 (idén január 12-e óta Putnokon mérnek vele) 42 nap, Miskolc, Búza tér 38 nap, Miskolc, Alföldi 37 nap, Vác 36 nap. A határon volt Salgótarján (35 nap) és a budapesti Széna tér (34 nap)

Jólesik a lelkünknek – és a mentális egészségünknek – madarakat látni a környékünkön

Azok az emberek, akiknek a környezetében madarak élnek, bokrok és fák vannak, kevésbé szenvednek depressziótól, szorongástól, stressztől, mondják a University of Exeter, a Brit Madártani Egyesület és a University of Queensland kutatói.

A kutatás számos mentális előnyt tapasztalt annál a több száz embernél, akik fákat-bokrokat-madarakat látnak a házuk körül, akár a városban, akár a kertvárosban vagy peremkerületben élnek.

Tél végén kritikusan alacsony a magyarok D-vitamin szintje

Átvétel az origo.hu-ról

Bár kora tavasszal a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban (jelentős részük kritikus mértékben), továbbra is mindössze a lakosság tizede figyel oda a megfelelő pótlásra. Sokan azt gondolják, hogy a napsütés maradéktalanul feltölti a szervezet D-vitamin-készletét, de a szakértők által javasolt napi mennyiség még a nyári időszakban sem fedezhető kizárólag ebben a formában.

Újabb bizonyíték arra, hogy a D.-vitamin megvéd a heveny légúti fertőzésektől

A légúti fertőzések, amelyek a közönséges náthától a tüdőgyulladásig és a légcsőhurutig terjednek, évente 2,65 millió esetben halállal végződtek az Egyesült Államokban 2013-ban.

Ezekre a fertőzésekre igen nagy a kockázatunk: a nagy tömeg, a túlzsúfoltság, a levegő szennyezettsége, a környezeti dohányzás.

Egy sor epidemiológiai kutatás foglalkozott már a légúti fertőzéssel, megfigyelték, hogy a fertőzésre hajlamosító kockázati tényezők egyike a D-vitamin hiány. Több kutató arra a következtetésre jutott, hogy a D-vitamin képes kiváltani immunválaszt egyes vírusokra és baktériumokra.

Mi a rómaiak időtálló cementjének titka?

Az Útajövőbe.eu – Index.hu révén

Az ókori Római Birodalom területén rengeteg, meglepően jó állapotban fennmaradt épület hirdeti a hajdani dicsőséget.

Az olyan nyilvánvaló példák mellett, mint a Colosseum vagy a Pantheon, számos, az időjárás és a történelem viszontagságainak még jobban kitett építmény, mint a vízvezetékek, a mólók vagy a hidak is szép számmal találhatók, és szinte alig látszik meg rajtuk az eltelt nagyjából két évezred.

Még rejtélyesebb a dolog, ha hozzávesszük azt is, hogy a római építészek előszeretettel használtak betont ezekhez az alkotásokhoz – márpedig a modern betonépítmények élettartamát 100, legfeljebb 150 évre tervezik. A rómaiak tehát jobb betont kevertek, mint a mai, számítógépekkel, vegyi üzemekkel megtámogatott utódaik?

Az, hogy jobb- vagy balkezes lesz-e valaki, nem az agyában dől el

Nem az agy határozza meg, jobbkezesnek vagy balkezesnek születünk-e, hanem a gerincvelő génműködése válik aszimmetrikussá, még méhen belül – állapították meg a Ruhr-University Bochum kutatói.

Szélenergiából kapják az áramot a holland vonatok

A világon elsőként kizárólag szélenergiából nyert árammal közlekednek a holland vonatok újév óta, írja az MTI.

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás

2017. február 17. 12:32

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás 3

A greenfo.hu korábban publikálta Ángyán József professzor teljes körű elemzését a Fejér megyei állami földek árverezési eredményeiről és a Győr-Moson-Sopron megyei földprivatizációról. Most elkészült a 3. Ángyán jelentés, mely Somogy megye földjeinek privatizációját járja körül.

Íme Ángyán professzor (a Szent István Egyetem ny. egyetemi tanára, az MTA doktora, a volt Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-2012. közötti egykori parlamenti államtitkára) előszava a friss tanulmányhoz, melyet itt tölthet le:

Földárverések Somogy-megyében Ángyán József tanulmány (4,2 MB pdf.)

Somogy megye – amely a 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban elárverezett 182 ezer hektár állami földterület közel 7%-át adja – földprivatizációs adatainak vizsgálata számos fontos szempontra rávilágít, és érdekes színekkel járul hozzá az országos összképhez.

Maga az a tény pl. ugyan nem egyedül álló, hogy tőkeerős árverezők kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért szereznek meg nagy birtoktesteket, de az már szembetűnő, hogy Somogy megyében a hivatalosan közzétett tényadatok tanúsága szerint a 12.100 hektár elárverezett területből 7.200 hektár, az 570 db birtoktestből 402 db (70%) így került az árverési nyertesekhez.

Megbetegíthet-e a saját otthonom?

Erről a rejtett veszélyforrásról kevesen tudnak

Napjainkra sajnos az építőipar lett az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág. Egészen a 20. század elejéig az építőanyagok alapanyagául a helyben található természetes anyagok szolgáltak. Olyan természetes építőanyagok, mint amilyen a fa, vályog, szalma, kender, nád. A világháború utáni gyors újjáépítési kényszer azonban gyökeres változást hozott…

Az új építőanyagokba a természetes alapanyagok helyett a vegyipari szakma legfrissebb fejlesztései és legjobb tudása került be otthonunkba. Az építőanyagok gyártásához szükséges energiaigény is jelentősen megnövekedett, és sokszor több országon keresztül utazik az áru, míg az építkezésre kerül. Sok esetben az építőanyagok életciklusának végén csak problémásan (komoly energiaráfordítással) vagy egyáltalán nem oldató meg az újrahasznosítás.

A modern kemikáliákat tartalmazó építőanyag beépítésével, otthonunkban is megnőtt a különböző káros anyagok jelenléte, melyeknek nagy koncentrációban akár egészségkárosító hatásuk is lehet.

Ezt a problémát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1984-ben hivatalosan is elismerte.

Már a Csendes-óceán mélyét is megmérgeztük

Nagy koncentrációban találtak régóta betiltott szennyező anyagokat tudósok mélytengeri élőlények zsírszöveteiben. Az elvégzett mérések alapján a Csendes-óceán mélyén sokkal több a mérgező anyag, mint például Kína legszennyezettebb vizeiben.

Az 1970-es években az Egyesült Államokban betiltottak több kémiai vegyszert, amit az előtt évtizedekig gyártottak. Ilyen volt a szigetelésre és égésgátlóként használt PCB nevű szerves klórvegyületet, amiből az 1930-as és ’70-es években 1,3 millió tonnát készítettek. Ezek az anyagok nem bomlanak el a természetben, az ipari balesetek és hulladéklerakók miatt a tengerfenékre kerültek, ahol hatalmas koncentrációban vannak jelen, és komoly hatással vannak a helyi ökoszisztémára – írja a BBC.

A felfedezés megvilágítja a környezetszennyezés alattomos természetét, és aláássa azt a hiedelmet, hogy ezek a mélytengeri élőhelyek nagyrészt biztonságban vannak az emberi behatásoktól.

A Városligetben is elszállnak az árak…

Sokkoló grafika: 250 milliárdra, 35-szörösére nőtt a Liget beépítésének költsége. Eddig. Nem ártana ide is egy népszavazás.

Földdel tették egyenlővé az egykori Közlekedési Múzeumot, mely a Liget Budapest Projekt keretében újul meg.

A Városliget Zrt. honlapján a mai napig az áll, hogy “a meglévő intézmények felújítása, helyreállítása zajlik”, holott rég egyértelmű, hogy egy teljesen új múzeumot építenek a föld alá, míg az épület látható része egy millenniumi csarnok rekonstrukciója lesz (amelyet csak ideiglenes létesítménynek húztak fel annak idején). Csak a fejlesztő cég felejtett el módosítani a szövegen.

A felújítás alternatív értelmezésén túl a régi tömb visszaállítása is megosztja az építésztársadalmat.

Kétes értékű ‘építészeti Oscar-díj’

A Ligetvédők sajtóközleménye – 2017. február 13.

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatója és a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa 2017. február 10-én számos médiumban büszkén újságolta a Liget projekt külföldi szakmai sikerét: eszerint a Liget Projekt “építészeti Oscar-díjra” vált esélyessé azzal, hogy a világ legjobb nagyprojektjei közé választották.

Miről van szó valójában?

A világ vezető ingatlanfejlesztői és ingatlan-befektetői (pl. bankok, nyugdíjalapok ingatlan-befektető szakértői) minden évben összejönnek a MIPIM ingatlanfejlesztési szakkiállításon és vásáron és rendezvény keretében díjaznak projekteket. Ebben idén 11 kategóriában hirdettek 4-4 „döntős” beruházást.

A bevásárlóközpont, irodaépület, kórház stb. kategóriákon kívül olyan előremutató kategóriákban is díjaznak projekteket, mint a Best Innovative Green Building (Legjobb innovatív zöld épület) vagy a Best Refurbished Building (Legjobb felújított épület) és a Best Urban Regeneration (Legjobb városi újjászületési projekt), amelyekre kifejezetten régi vagy ipari épületeknek, területeknek új funkciót adó fejlesztések nevezhetnek.

A Liget Budapest projekt, ami Európa legrégibb közparkjának beépítési tervével indult, a Best Futura Mega Project (Legjobb jövőbeni óriásprojekt) kategóriában került a legjobb négy közé, ahol csak 150 ezer nm-nél nagyobb megaprojektek versenyeznek.

Minden megváltozik: a felmelegedés durva hatásai

InfoRádió / MTI

Hetven százalékkal csökkenhet az évszázad végéig a hó mennyisége az Alpokban, és akár egy hónappal is megrövidülhet a síszezon a klímaváltozás miatt – állapították meg svájci kutatók.

A klímakárosító anyagok kibocsátásának csökkentése nélkül csak a 2500 méternél magasabban fekvő területeken lesz a síeléshez elegendő természetes hó.

Az Alpokban több területen is az elmúlt 150 év leggyengébb hóhozamát mérték decemberben – írta közleményében Christoph Marty, a davosi Hó- és Lavinakutató Intézet (SLF) munkatársa.