Újabb bizonyíték arra, hogy a D.-vitamin megvéd a heveny légúti fertőzésektől

A légúti fertőzések, amelyek a közönséges náthától a tüdőgyulladásig és a légcsőhurutig terjednek, évente 2,65 millió esetben halállal végződtek az Egyesült Államokban 2013-ban.

Ezekre a fertőzésekre igen nagy a kockázatunk: a nagy tömeg, a túlzsúfoltság, a levegő szennyezettsége, a környezeti dohányzás.

Egy sor epidemiológiai kutatás foglalkozott már a légúti fertőzéssel, megfigyelték, hogy a fertőzésre hajlamosító kockázati tényezők egyike a D-vitamin hiány. Több kutató arra a következtetésre jutott, hogy a D-vitamin képes kiváltani immunválaszt egyes vírusokra és baktériumokra.

Az összefüggés azonban a légúti fertőzések és a D-vitamin táplálékkiegészítők szedése között ellentmondásos maradt, mert egyes kutatások támogatták, míg mások nem tartották meggyőzőnek.

Ezidáig összesen öt meta-analízist végeztek a meglévő adatok kombinálásával. Ezek közül kettő a D-vitamin jelentős pozitív hatásáról számolt be, míg három nem észlelt jelentősebb hatást.

Az eddig legnagyobb szabású meta-analízist a British Medical Journal publikálta.

Egy nemzetközi kutatócsoport oly módon végezte az elemzést, hogy megtartotta a maguk egyediségében az adatokat, nem aggregálta, nem söpörte egybe a jellemzőket.

Ezen a módon az egyes kutatások pácienseinél a különböző időpontokban mért változásokat számításba lehetett venni.

25 randomizált (véletlenszerűen kiválasztott résztvevők) vizsgálat adatait használták föl, amelyek a D-vitamin táplálékkiegészítő hatását mérték. Összességében 11 321 résztvevő adatait hasonlították össze.

Miután kiküszöbölték a zavaró tényezőket, azt az eredményt kapták, hogy a D-vitamin táplálékkiegészítő 12 százalékkal csökkentette az akut légzőszervi fertőzés arányát.

Amikor az adatok mélyére ástak, kiderült, hogy a pozitív hatás azoknál a résztvevőknél volt kifejezettebb, akik napi vagy heti rendszerességgel szedték a D-vitamint, de nem szedtek ráadásnak nagy adagokat.

Azoknál az embereknél is erősebben mutatkozott a hatás, akik súlyosabb D-vitamin elégtelenségben szenvedtek (négy emberből egy – ebben a csoportban, nekik szükségük volt a D-vitaminra rendszeresen, hogy elejét vegyék a heveny légúti fertőzésnek.).

A kutatók megállapították, hogy a köz egészsége érdekében még az élelmiszerek D-vitaminnal való kezelését is be kellene vezetni, a D-vitamin státus javítása érdekében.

Arra a megegyezésre jutottak, hogy a D-vitamin táplálékkiegészítőként fogyasztva biztonságos, mellékhatás ritkán fordult elő.

Mind az alkalmazott statisztikai eljárás, mind a résztvevők nagy száma a kutatás erősségei közé tartozik, ennek ellenére egyes kutatók továbbra sem érzik meggyőzőnek a bizonyítékokat, amint azt az Új-Zélandi Egyetem kutatója (Mark Bolland) és az Aberdeeni Egyetem kutatója (Alison Avenell) kifejtették a British Medical Journal ugyanazon számának szerkesztőségi cikkében.

Fő érvük, hogy „az eredmények heterogének, és nem szükségszerűen alkalmazhatók a népességre.”

„A mostani bizonyíték nem támasztja alá a D-vitamin szupplementáció használatát betegségmegelőzésre, kivéve az osteomalaciát (a vér alacsony D-vitamin szintje miatti csont- és izomgyengeséget).

A vita ezzel nem zárult le, csak hevesebbé vált. Ha egy következő vizsgálat is megtámogatja a hipotézist, a D-vitamin táplálékkiegészítő bevonul a heveny légúti fertőzések megelőzésének eszköztárába.

Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/315886.php

Reklámok