Az égésgátlók rossz irányban befolyásolják a iskoláskor előtt a gyerekek viselkedés fejlődését

Az Oregon State University környezet-epidemológusai összefüggést találtak a gyerekek társas viselkedése és az égésgátlóknak való kitettsége között.

„A viselkedést elemezve összehasonlítottuk az expozíció nagyságát a viselkedés jellemzőivel, és észrevettük, hogy azok a gyerekek, akik bizonyos típusú égésgátlóknak voltak kitéve, nagyobb valószínűséggel lettek agresszívek, arrogánsak, kegyetlenül kínzók, engedetlenek, hiperaktívak, figyelemhiányosak” – magyarázza Molly Kile környezet-epidemiológus, társprofesszor az egyetem Közegészségtani Intézetében.

„Eddig még senki nem vizsgálta az égésgátlók közé tartozó szerves foszfátok viselkedésre gyakorolt hatását, pedig ezeket a vegyületeket nem régóta adják a fogyasztói termékekhez.”

Az égésgátlók megtalálhatók az épületek berendezéseiben, a kárpitban, a matracokban, az elektronikai berendezésekben, a járművekben és másutt. A vegyületeket csak hozzáadják a termékhez, de vegyileg nem kötődnek azokhoz, ezért kiszabadulnak a helyiségbe.

A leggyakoribb égésgátló, amit az épületekben találhatunk, a brómozott difenil éterek (BDE-k) és a szerves foszfát alapú égésgátlók (OPFR-ek). Az OPFR-eket a BDE-k kiváltására fejlesztették ki, mert azokkal kapcsolatban felmerültek bizonyos környezet-egészségügyi aggályok – ugyanis túl hosszú ideig megmaradnak a környezetben.

Az előző kutatások azt mutatták, hogy mind a BDE-k, mind az OPFR-ek a gyerekek gyengébb kognitív teljesítményével vannak összefüggésben. De arról nem voltak információk, hogyan hatnak az égésgátlók a gyerekek szociális és érzelmi fejlődésére, különösen a korai gyermekkorban, ami a fejlődés igen fontos időszaka.

„A társas viselkedés, amit az iskola előtti időszakban sajátítanak el a gyerekek, megalapozza iskolai sikereiket, szociális és érzelmi egészségüket és jóllétüket a későbbiekben.”

A kutatáshoz 92 gyermeket toboroztak, akik 3 és 5 éves kor közöttiek voltak, és felszerelték őket egy karkötővel, ami hét napon át mérte az égésgátló-expozíciót a közvetlen környezetükben.

A karkötőt az egyetemen fejlesztették ki, porózus felszíne – mint a sejtek – felszívja a környezetben levő kémiai anyagokat.

A kutatók megkérték a gyermekek szüleit, hogy töltsenek ki egy kérdőívet a gyermek társadalmi-demográfiai jellemzőiről, illetve az otthoni környezetről, és megkérték az óvónőket is, hogy készítsék el a résztvevő gyerekek viselkedésének  értékelését.

Az elemzések kimutatták, hogy valamennyi gyerek ki volt téve bizonyos mértékű égésgátlónak. Azok a gyerekek, akik az OPFR-ekből nagyobb adagot kaptak, kevésbé mutattak felelős magatartást, inkább több agressziót, arroganciát, hiperaktivitást, figyelemhiányt és kegyetlen viselkedést.

A BDE-k magasabb szintjének kitett gyerekek kevésbé voltak együttműködők tanáraikkal.

„Ezeket az összefüggéseket úgy állapítottuk meg, hogy közben figyelembe vettük a családi jellemzőket, az otthoni környezetet, ami lehet tanulásra serkentő, de ellenséges is. Mindezekből arra következtetünk, hogy az égésgátlóknak van egy sajátos hatásuk a fejlődő szervezetre, a gyerekek korai társas tapasztalataira.”

A további kutatásban hosszabb időn át szeretnék folytatni a vizsgálatot, és megnéznék, hogy a gyerekek életét milyen területen befolyásolhatják még az égésgátlók.

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2017/03/170309141306.htm