Az antibiotikumok akadályozzák a teljes értékű gabonamagok kedvező hatását

Egy dán felnőttnek legalább napi 75 gramm teljes értékű gabonából készült táplálékot kellene megennie naponta. És nemcsak a vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalmáért.

Több kutatás is kimutatta már, hogy fordított az összefüggés a teljes értékű magok és a krónikus civilizációs betegségek, mint a rák, a szív- és érbetegségek és a 2.típusú cukorbetegség között. Ez elsősorban a lignánoknak köszönhető.

Az összes gabonafélében megtalálhatók a lignánok, de a teljes (kiőrlésű) magokban nagyobb mennyiségben. A rozs különösen bővelkedik lignánban.

Az emésztése során a bélbaktériumok átalakítják a növényi lignánt enterolignánná, amelynek hasonló a kémiai szerkezete az ösztrogénéhez. Az enterolignán szerkezete a legfőbb magyarázat arra a hatásra, amelyet az emlőrák kialakulásának gátlásában kifejt.

Az Aarhus Egyetem és a Dán Rákellenes Társaság nagyszabású kutatásban demonstrálta, hogy az antibiotikumok megakadályozzák, hogy a lignán kifejtse jótékony hatását.

Hírdetés

Hogyan okoz katasztrófát a szálló ‘finom’ por?

Átvétel az inforadio.hu-ról

Súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak a levegőben szálló, például a járművek által kibocsátott szennyező nanorészecskék: belélegezve a tüdőbe és a vérkeringésbe jutnak, ahol növelik a szívroham és a szélütés kialakulásának kockázatát – közölték brit kutatók csütörtökön.

A szakértők ártalmatlan, nagyon finom aranyrészecskéket használtak kutatásuk során, hogy első alkalommal kövessék végig, mi történik, ha az emberek belélegzik ezeket a nanorészecskéket, hogyan haladnak át a tüdőn és jutnak be a vérbe.

Eredményeik londoni bemutatásakor a kutatók elmondták: a legaggasztóbb az, hogy a nanorészecskék felhalmozódnak a már szívkoszorúér-betegségben szenvedők sérült ereiben, így növelik a szívroham kialakulásának kockázatát.

Mesterséges édesítőszerrel készült az üdítő? Háromszor akkora eséllyel fordulhat elő sztrók, demencia

A Bostoni Egyetem Orvosi Karán hosszú távú, három generációra kiterjedő kutatás* eredményeként megállapították, hogy az üdítők, gyümölcslevek napi rendszerességű fogyasztása káros az agyra. A mesterséges édesítőszerrel édesített italok pedig még a cukornál is károsabbak. A kutatók azt is fölfedezték, hogy azok az emberek, akik naponta minimum egyszer ‘diétás’ üdítőt ittak, majdnem háromszor akkora lett a kockázatuk a sztrók és a demencia kialakulására, mint azoknak, akik sohasem fogyasztottak mesterséges édesítőszerrel készült üdítőitalt (‘kólát’).

Ukrajna akkor kezd nemzetközi egyeztetést atomerőművei élettartam-hosszabbításáról, amikor már jórészt megtörtént…

A Magyar Természetvédők Szövetségének sajtóközleménye

Környezetvédő szervezetek évek óta tartó nyomásának hatására úgy tűnik, Ukrajna hajlandó nemzetközi konzultációkba kezdeni elöregedő atomerőművei élettartamának meghosszabbításáról. A történetnek azonban vannak szépséghibái.

Ukrajna szomszédai – így Magyarország is – nemrég az ukrán kormánytól levélben tájékoztatást kaptak a Dél-ukrajnai és a Zaporizzsjai atomerőművek környezeti hatásvizsgálatáról és élettartamuk meghosszabbításáról. Ezeket az információkat a felelős minisztériumok a napokban teszik közzé és mindenki számára véleményezhetők lesznek – ahogy erről az Espooi egyezmény is rendelkezik. Ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy az ukrán kormány eddig tagadta, hogy atomerőműveinek bármilyen határon átnyúló hatása lehetséges volna, ami Csernobil után nehezen hihető.

A kórházban fekvő idős betegek mozgásának korlátozása több kárt okoz, mint hasznot

Az Öregedés Kutatásának Intézete alaposan megvizsgálta, mi a bizonyíték arra az elvre nézve, hogy a páciensek mozgását korlátozni kell, hogy elejét vegyék az eleséseknek. Viszont súlyos mellékhatásokat kockáztatnak ezzel a betegeknél, mondja Sharon K. Inouye, a kutatóközpont igazgatója

„Egy 2009-es becslés szerint a kórházi betegek idejük 95 százalékát az ágyban fekve töltik. A kórházi immobilitás az egyike azoknak a tényezőknek,amelyek a ‘kórházi kezelés utáni szindrómához’ vezetnek: a hospitalizációt követő nagyfokú sérülékenységhez, a funkciók hanyatlásának megnövekedett kockázatához, és az újra kórházba kerüléshez” -írja Dr. Inouye a JAMA Belgyógyászat szakfolyóiratban.

A vegyszer-maradékokat vagy inkább az adalékanyagokat hibáztassuk?

Átvétel az InfoRádió-ról

Vita robbant ki a növényvédő szerekről. A Greenpeace szerint hiába vannak a vegyi anyagok a határértékek alatt, azok hatása összeadódhat, és együttesen is okozhat megbetegedéseket. A szakmai kamara elnöke ugyanakkor azt mondta, külföldről érkezhetnek olyan termékek Magyarországra, amelyekben az egészségügyi határérték felett van vegyszermaradék, de a fogyasztókra nem ezek a legveszélyesebbek, hanem azok az ízfokozók és egyéb adalékanyagok, amelyekkel telepumpálják az élelmiszereket.

Egy uniós felmérés szerint az európai élelmiszerek csaknem fele növényvédőszer-maradványokat tartalmaz. A minták 97 százalékában az egészségügyi határérték alatt volt a szennyezettség, a többi magas koncentrációban tartalmazott vegyszert, ráadásul többfélét.

Magyarországon évente mintegy 2 ezer termékeket vizsgálnak meg, hogy mennyi benne a növényvédőszer-maradvány – mondta a Nébih elnök-helyettese. Jordán László hozzátette: a primőrök és a paprika a legkockázatosabbnak tekinthető termék. Azokra a növényvédőszer-maradványokra koncentrálnak, amelyek Magyarországon forgalomban vannak, vagy amelyek a környező országokból bekerülhetnek. 2015-ben a minták 40 százaléka, 2016-ban a minták 46 százaléka volt mentes a növényvédő szerek maradványaitól.

A fogamzásgátló tablettát szedő nőknek rosszabb a közérzete

A svéd Karolinska Intézet kutatói állapították meg, hogy a fogamzásgátló tabletta negatív hatással van a nők életminőségére, bár  igaz, hogy a depresszív tüneteket nem növeli.

„Annak a ténynek ellenére, hogy a világon mintegy 100 millió nő szedi a fogamzásgátló pirulákat, meglepően keveset tudunk ma is arról, milyen hatással vannak ezek a tabletták a nők egészségére. A tabletta tudományos megalapozottsága meglehetősen hiányos, ha az életminőségre gyakorolt hatásra és a depresszióra gondolunk.

A városi forgalom levegőszennyezése csökkenti a ‘jó’ koleszterin szintjét, növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát

Jó ideje tudják már a tudósok, hogy a légszennyezés növeli az érelmeszesedés, a szívelégtelenség és egyéb kardiovaszkuláris betegségek kockázatát, csak azzal nem voltak tisztában, hogyan kapcsolódik egymáshoz a levegő minősége és a megbetegedés.

A University of Washington közegészségtani intézete most magyarázatot adott rá:

A HDL részecskék száma megfogyatkozott, azokkal lett kevesebb, amelyek elvesztették a koleszterinjüket, ezzel együtt a megmaradt HDL részecskék átlagos koleszterinmennyisége viszont magasabb lett.

A kutatás eredményéből arra lehet következtetni, hogy a HDL részecskék száma és működőképessége jobb mércéje a a ‘jó’ koleszterin szívre gyakorolt pozitív hatásának, mint a koleszterintartalma.

Semjénék elnézték a lovat. Magyar – iráni atom abszurd

Átvétel a greenfo.hu-ról

Szakmailag lázálom, anyagilag nagy bukta az a minden racionalitással szembe menő magyar perzsa (iráni) mini atomerőmű együttműködés, melyről az Iráni Iszlám Köztársaság részéről szivárogtak ki részletek. A fejlesztésre fordítandó tízmilliárdok megtérülésére szinte semmi esély.

Bajban a Mátrai Erőmű jövője

Átvétel a greenfo.hu-ról

Bajban a Mátrai Erőmű jövője?

Az Eurelectric (európai villamosenergia-társaságok együttműködési szervezete) múlt héten közzétett állásfoglalása alapján a szervezet tagvállalatai nem építenek új szénerőműveket 2020 után. Ez még inkább kérdésessé teszi a Mátrai Erőmű napokban bejelentett eladását, és az erőmű által tervezett új ligniterőmű megépítését is.

Az Eurelectric Villamosenergia-ipari Szövetség múlt szerdán kiadott közleményében az áll, hogy tagvállalatai nem építenek új szénerőművet 2020 után. A vállalást csak Lengyelország és Görögország nem írta alá, ahol Európa többi országával ellentétben még terveznek szénerőműveket 2020 után is. A szervezet 3500 tagvállalata összesen 1 100 GW villamosenergia-kapacitással rendelkezik, ami arányaiban megegyezik az Európai Unió összes beépített villamosenergia-kapacitásával.

Az egész test rázatása egy vibrációs padon jót tesz az egészségnek

Ha megkapja a testünk a napi adag vibrációját – ami az egereknél 20 perc – , az csökkenti a zsírlerakódásokat a hason, csökkenti az inzulinrezisztenciát, és növeli az izmok és a csontok erősségét.

Húsz perc három hónapon át futópadon vagy rázó platformon – ez volt az ‘ára’ a szívre, a májra és általában az egészségre nagyon káros hasi zsírréteg ledolgozásának. A májban a hasi zsír hasonló kárt tesz, mint a túlzott alkoholfogyasztás, magyarázza Dr. Alexis M. Stranahan, aki idegtudós a Georgia-i Augusta University idegtudományi tanszékén.

A kórosan elhízott és cukorbeteg egerek csontjain ugyan nem látszott a változás, de a vibráció (illetve a lépegetés) megnövelte az oszteokalcin nevű fehérje cirkulálását. Ezt a fehérjét a csontképző sejtek, az oszteoblasztok termelik, beépítik a csontba, ettől lesz az szilárd és erős.

Nemzetközi egyezmény szükséges az óriáscégek emberi jogi felelősségre vonására

A Magyar Természetvédők Szövetségének sajtóközleménye

Budapest, 2017. április 11.

A nemzetek feletti óriáscégek által elkövetett emberi jogsértések megfékezése érdekében szükség van arra, hogy létrehozzanak egy nemzetközi egyezményt, amely biztosítaná a cégek felelősségre vonhatóságát – hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett konferencián. A szervezők szerint a készülő ENSZ egyezményt a magyar kormánynak is támogatnia kell nemzetközi és uniós szinten egyaránt.

Kampány az egészséges élelmiszerért és a fenntartható mezőgazdaságért

Sajtóközlemény

Magyar Természetvédők Szövetsége – Budapest, 2017. április 11.

Magyarország is bekapcsolódott abba az európai szintű mozgalomba, amely a Közös Agrárpolitika reformját célozza. Az Európai Unió közös költségvetésének közel 40%-át a mezőgazdaság támogatására fordítja, a jelenlegi agrártámogatási rendszer mégsem tudta elérni kitűzött céljait. Számos szervezet mellett itthon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és WWF Magyarország is reformokat sürget. Az Élő Vidék néven indított kampánynak most bárki részese lehet a www.magyartermeszet.hu/elovidek honlapon.

A mezőgazdasági területek környezeti kihívásai minden eddiginél súlyosabbak: a természeti sokféleség csökken, a termőtalaj pusztul, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezése elkerülhetetlennek tűnik, folytatódik az ország kiszáradásához vezető vízelvezető vízgazdálkodás, az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsátása pedig a mezőgazdaságban nem csökken.

Egy svéd cégnél injekcióval változtatják kiborggá a munkatársakat

Átvétel az utajovobe.eu-ról

A Biohax Sweden egyik biohekkere, Jowan Osterlund egy apró mikrocsip-implantátumot tervezett, amit injekcióval lehet a szervezetbe juttatni. Az Epicenter digitális innovációs központ munkatársai közül sokan már be is oltatták magukat vele.

Az eljárás nem bonyolult: a rizsszemnyi csipeket egyszerűen beinjekciózzák a munkatársak kezébe, és tessék, már kész is a kiborg. Bámulatos, mennyit finomodott a technológia az első, bőr alá ültethető óriáscsipek óta.

Az Epicenternél rutinszerűen használják az új technikát. A csipek egyszerre töltik be a céges belépőkártya, az üdítőautomatába dobható aprópénz és a nyomtatókezelés funkcióját: csak meglengetjük a kezünket, és máris nyílik az ajtó, működésbe lép a kólagép és felbúg a nyomtató.

Miről tanúskodik a húsvéti csokinyúl: gyerekmunkáról, környezetpusztításról?

A Magyar Természetvédők Szövetségének sajtóközleménye

Magyarországon tavaly több mint 700 tonna húsvéti csokoládéfigurát vásároltunk. Húsvét előtt a Magyar Természetvédők Szövetsége megvizsgálta a nagyobb áruházláncok polcait, hogy milyen csokinyuszik várják majd a locsolókat idén. Sajnos a vásárolt 14 csokoládényúl közül mindössze 4 rendelkezett olyan tanúsítvánnyal, amely igazolja, hogy a termék előállítása során valamilyen ökológiai vagy szociális szempontot figyelembe vettek.