A fényszennyezés az utódokra is hatással van, romlik az immunrendszerük működése

Az Ohio State University kutatói állatkísérlettel igazolták az éjszakai fények káros hatását: az utódok gyengébb immunrendszerrel és károsodott belső elválasztású mirigy tevékenységgel születtek, amikor a szülők nem a természetes nappali fényt és éjszakai sötétséget kapták – még a párosodás előtti időben.

„Ez arra enged következtetni, hogy a nappal-éjszaka jellegzetes fényritmusának megszakítása hosszú távra szóló hatással van az utódra – ami igazán aggasztó” – mondja a vezető szerző Yasmine Cisse, idegtudós.

Már a korábbi állat- és emberkísérletek is egy sor különböző egészségproblémára világítottak rá, beleértve a rákot, cukorbetegséget, a félhomályos éjszaka miatt – a sötétség órái helyett.

„Nos, most látjuk, hogy a hörcsögök nemcsak saját maguknak ártottak, de az utódaiknak is” – mondja Randy Nelson professzor, az idegtudományi tanszék vezetője.

Előző kutatásokból már tudták, hogy a felnőtt egereknél a belső elválasztású mirigy (endokrin) rendszer felborulása a stressz miatt fiziológiás és viselkedésbeli változásokat okoz az utódaiknál. Saját kutatásuk alapján pedig azt tudták, hogy az éjszakai világosságnak kitett állatokban változások mennek végbe mind az endokrin, mind az immunrendszer szintjén.

Az újabb kutatásban arra voltak kíváncsiak, vajon a szülők éjszakai fénynek kitettsége – expozíciója – okoz-e epigenetikai módosulásokat az utódban.

A kutatók mindkét nembéli hörcsögöket  vagy normális nappali/éjszakai ciklusnak, vagy  éjszakai megvilágításnak tettek ki kilenc héten át. Ezután a következő csoportokban pároztatták őket:  mindkét szülő fénynél aludt éjszaka, csak az anyaállatok, illetve csak az apaállatok aludtak fényben, és mindkét szülő a normális nappal-éjszaka ritmusban élt.

Párzás után minden csoport visszatért a normális ritmusba, és az utódokat is normális, nappali fény- éjszakai sötétség viszonyok között nevelték, majd a kutatók teszteket végeztek, hogy kiderítsék, a szülők éjszakai fénynek kitettsége a párzás előtt okozott-e változásokat az utódokban.

Megállapították, hogy az éjszakai félhomály többféle közvetett hatást eredményezett az utódoknál, és azt is, hogy az apák és anyák egymástól függetlenül átadták a gyengébb immunválaszról és a csökkent endokrin tevékenységről szóló genetikai utasítást. Néhány hatást csak a nőnemű utódban, néhányat csak a hímnemű utódban lehetett tapasztalni.

Az éjszakai fénynek kitett szülők utódainál a kutatók csökkent immunválaszt észleltek, amikor idegen anyagnak tették ki, csökkent gén-aktivitást a lépükben és a károsodás lehetőségét az endokrin rendszerükben.

„Ezek a problémák nem a méhben alakultak ki, a spermából és a petesejtből eredtek” – magyarázta Nelson professzor.

„Az emberek talán már kezdik elhinni, hogy a fényszennyezés komoly dolog, aminek valódi egészségügyi következményei vannak: megnövekszik a daganatok, szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a depresszió, a szorongási rendellenességek száma.”

„Aggódhatunk a tabletjeink, a telefonjaink, a tévénk fénye miatt is.”

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2017/03/170331120346.htm

Hírdetés