A városi hősziget jelenség meg fogja duplázni a városok költségeit

A klímaváltozás költségei minimum kétszer akkorák a városokban, mint vidéken – a városi hősziget jelenség miatt, mutatták ki a kutatók.

A hősziget-jelenség ott fordul elő, ahol a természetes felszíneket, a növényzetet és a vizet felváltotta a hőt felvevő beton és aszfalt. És ezt tovább súlyosbítja az autók és a légkondicionálók leadott hője.

Ezek miatt a hatások miatt plusz két fokot hozzászámíthatunk a globális felmelegedéshez a világ nagyvárosaiban 2050-re.

A magasabb hőmérséklet többféleképpen is károsíthatja a gazdaságot: több energiára van szükség a hűtéshez, szennyezettebb a levegő, romlik a víz minősége, csökken a produktivitás, hogy csak néhányat említsünk.

Hírdetés

A fák titkos illat-nyelvvel is kommunikálnak egymással

Átvétel a greenfo.hu-ról

A legtöbb ember a fákat – az állatokkal ellentétben – hajlamos tárgyként kezelni, nem élőlényként. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a fák rendkívül lassúak, növekedésük nem látványos, beszélni nem tudnak, igényeiket nem tudják kommunikálni felénk. Vagy mégis?

Az egyik legizgalmasabb kutatási terület a fák nyelvének vizsgálata. Vajon hogyan tudnak egymással kommunikálni? Hiszen az ember számára hallható módon nem beszélnek egymással. Vagy létezik más módja is a kapcsolatfelvételnek, mint a hang? Bizony, és ez számunkra sem ismeretlen, ha jobban belegondolunk! A fák ugyanis illatanyagok révén hívják fel magukra a figyelmet. Az emberi test szaga, vagyis az izzadságban megtalálható feromonok meghatározó jelentőségűek abban, hogy kit választunk partnerünknek. Ezt a titkos illatnyelvet a fák is ismerik és alkalmazzák.

Mi a bizonyíték erre?

A kutatók 40 évvel ezelőtt az afrikai szavannákon élő zsiráfok étkezési szokását megfigyelve vették észre, hogy miközben az állatok megrágják az ernyőakáciákat – aminek a növény természetesen cseppet sem örül – rövid idő elteltével odébb állnak egy másik faegyedhez. Igen ám, de nem a szomszédoshoz, hanem a 100 méterrel odébb állóhoz. Vajon miért? – tették fel a kérdést. Az ernyőakácia, hogy elriassza a zsiráfot, méreganyagokat raktároz el a leveleiben. Majd – és itt jön a meglepetés! – figyelmezteti a veszélyről a szomszédos példányokat azzal, hogy etilént bocsát ki.

Jön Orbán feudális Magyarországa

Az Agrárkamara koncepciója alapján megkezdik a termelők integrációját a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező oligarchák alá szervezését. Ángyán József két éve megjósolta a “földesúr-törvényt” – jönnek a kormány által kijelölt agrárintegrátorok.

A Népszava birtokába került az a mezőgazdasági integrációról szóló törvénytervezet, melyből kiderül, hogy az új termelési rendszer politika által vezérelt lesz. Az integrátoroknak előjogokat ad, viszont a gazdákra főként kötelezettségeket ró ki. Ettől a törvénytől a feudális viszonyok felélesztése várható.

2012-ben módosították úgy az alaptörvényt, hogy “az integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel” kapcsolatos szabályozást kétharmados törvénybe kell foglalni. Akkor ez módosítás a Fidesz több agrár vonalon dolgozó képviselőjét is váratlanul érte. Ők a választási ígéretek alapján arra számítottak, hogy a családi gazdaságoknak lesz kitüntetett szerepe az alkotmányban, és nem a tőkeérdekeltségeknek.

A Városligetben is gyilkol a Vizes VB

Minden év május 22-én a biodiverzitás, illetve az azt fenyegető veszélyre hívják fel a figyelmet világszerte. Ma van a biológiai sokféleség világnapja. Idén 25 éves az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye. A szintén ma tartott Magyar Természet Napján + a költési időszakban csonkítják a 200 éves platánokat a Városligetben.

A múlt héten erőszakkal távolították el a ligetvédő aktivistákat a vizes vb helyszínének kinevezett városligeti tópartról. A rendőrség úgy ítélte: a demonstrálók alkotmányos jogainál fontosabb a vizes vb. Most pedig, a költési időszak közepén csonkítják a fákat- szúrta ki a b1 blog.

Kell a hely, a fák útban vannak: lelátók épülnek a tóra és a tópartra a naponta milliókkal dráguló vizes vb-re.

Csakhogy a városligeti tó partján állnak a Liget legöregebb, komoly természeti értéket képviselő platánjai.

Ezeket csonkolják reggel óta – nyilvánvalóan a vizes vb rendezőinek megrendelésére – a Főkert munkatársai.

Légtisztító tábla lesz Óbudán

Kisebb erdőnyi fa légtisztító erejével felérő utcabútort telepítenek Budapest III. kerületében.

Az intelligens informatikai megoldásokat is tartalmazó, önfenntartó CityTree mohakazetták segítségével javítja a nagyvárosi közterek levegőjét. A légszennyezettség csökkentése érdekében, kísérleti jelleggel, Óbuda képviselő-testülete egy Magyarországon eddig még nem alkalmazott légtisztító utcabútor hat hónapos bérléséről döntött – tájékoztatta a Magyar Időket a III. kerületi önkormányzat.

Forrás: greencitysolutions.de

A különleges utcai berendezést Németországban fejlesztették ki. A CityTree névre keresztelt innovatív termék 275 városi fa levegőszűrő, -tisztító képességével rendelkezik. A találmány a légszennyezettséget mohakazettákkal csökkenti.

Napi háromszori adag zöldség és gyümölcs megmenti a lábartériákat

A New York Egyetem orvosi karán, hatalmas résztvevő gárdával végzett felmérés azt mutatta, hogy azoknál, akik naponta háromszor vagy ennél is többször fogyasztottak egy-egy adag zöldséget-gyümölcsöt, 18 százalékkal csökkent a perifériás artériás megbetegedés esélye.

Ez a betegség (PAD) szűkíti a láb artériáit (verőereit), csökkentve a vérnek az izmokhoz áramlását, ezzel megnehezítve vagy fájdalmassá téve a járást és az állást.

Amikor a 3,7 millió résztvevő adatait elemezték, kiderült, hogy az alacsonyabb perifériás artériás megbetegedési kockázat nagyobb arányú zöldség-gyümölcs fogyasztás mellett,  a dohányzókat, illetve a már leszokott dohányzókat érinti.

A szennyezett levegő zavarja az alvást

Átvétel az utajovobe.eu-ról

A szennyezett levegő zavarja alvásunkat, állítja egy új tanulmány. A Washingtoni Egyetem kutatói kapcsolatot találtak alvásunk minősége és a levegőben lévő nitrogén-dioxid és szálló por koncentrációja között.

Helyreállítják az ítéletnapi vetőmag-tároló megrongálódott bejáratát

Átvétel az utajovobe.eu-ról

Helyreállítják a Norvégiában lévő globális vetőmagbank bejáratát, amely a váratlanul nagy mennyiségben megolvadt és betörő sarki jég miatt októberben megrongálódott.

Az Északi-sarktól 1000 kilométerre, Longyearbyen-szigeten lévő magbank feladata, hogy a benne elhelyezett magokat olyan kataklizmák esetén is megvédje, mint a nukleáris háború.

A Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) létrehozott földrengés- és atombiztos “ítéletnapi tárolóban” (Svalbard Global Seed Vault) mínusz 18 fokon akár 1000 éven át megőrizhető az ott elhelyezett 4,5 millió vetőmagminta.

2016 azonban az eddigi legmelegebb év volt a mérések kezdete óta, aminek következtében októberben olvadásnak indult a permafroszt (állandóan fagyott talaj), így az olvadékvíz mintegy 15 méter hosszan beszivárgott a vetőmagbank 100 méteres bejárati alagútjába. A víznek nem volt hatása a hegy belsejében tárolt vetőmagokra, de váratlan problémát jelent a bunker számára.

Fogaink és a napfény-vitamin hiánya

A McMaster University kifejlesztett egy új módszert, amely megmutatja, mikor volt hiányuk a napfényben az embereknek: ezzel követni lehet az emberiség kirajzását Afrikából – és a D-vitaminhiány néma károkozását, amely ma is vagy egy milliárd embert sújt világszerte.

A fogaink a tanúi az emberiség több százezer éves fejlődésének: a D-vitamin hiánya a fogzománc alatti dentinben hagyott nyomot – mondják el a kanadai tudósok a Current Anthropology című folyóiratban.

A születésüktől fogva világtalan emberek ugyanúgy rendelkeznek vizuális térképpel, mint látó társaik

Amikor feldolgozzuk a látott információt: egy tárgyat, egy arcot, az agyunk különböző területeket használ a tárgyak, arcok, helyszínek felismeréséhez. A Leuveni Egyetem kutatói kimutatták, hogy azok az emberek, akik születésük óta vakok, ugyanúgy használják az agyi térképet ugyanezeknek a kategóriáknak a megkülönböztetésére.

Az agyunknak csak egy pillanatra van szüksége ahhoz, hogy megállapítsa, mi az, amit látunk. Az az agyterület, amelyik a vizuális tapasztalatokat kategorizálja (a ventrális-temporális kortex), nagyon gyors. Ez az agyterület – a ventrális-temporális kortex – kisebb régiókra oszlik, mindegyik a megfigyelt dolog kategóriája szerint ismeri fel az arcokat, a testrészeket, a helyszíneket, a tárgyakat.

A sérült szövetek, szervek regenerációja a makrofágoktól függ

Angol kutatók felfedezték, hogy az egyes emlősöknél előforduló szerv-regenerációt a makrofágok teszik lehetővé: azok az immunsejtek, amelyek normálisan a sérült szövetekből eltakarítják a hulladékot, a halott sejteket.

A Kentucky Egyetem biológus tanársegédje, Ashley Seifert ezt mondja:

„Nagyon keveset tudtunk az emlősök szerv-regenerációjáról – a kevés kutatási anyagnak köszönhetően. A legtöbb, ami hozzáférhető volt, a gerinctelenek szerv-regenerációját írta le: a kétéltűekét és halakét. … Az lett volna segítségünkre, ha megértjük, milyen sejttípusok és molekulák szabályozzák az emlősökben a regenerációt – már ahol ez természetesen előfordul.”

A kutatók éveken át tanulmányozták, hogy egyes állatoknak – a szalamandrának és a zebrahalnak például – miért nő ki újra egy testrésze annak elvesztése után, míg másoknak – az embereknek például – miért csak hegszövet keletkezik a helyén.

A Magyar Természet Napja

Sajtóközlemény

Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország sok szeretettel várja az érdeklődőket a harmadik alakalommal megrendezésre kerülő Magyar Természet Napján.

Helyszín, időpont: 2017. május 21. (vasárnap) 10.00 -16.00 óra Budapest, Csillebérci Szabadidő Központ

Programok:

Mi lett volna a ligetnépszavazás tétje?

Átvétel a greenfo.hu-ról

Amikor 2013 decemberében, néhány nappal karácsony előtt Papcsák Ferenc fideszes politikus, aki jelenleg milliós havi díjazású jegybanki jutalomállásban dolgozik, vasárnap este benyújtotta a városligeti törvényjavaslatot, valószínűleg nem gondolta, mekkora vihart kavar majd ez évekkel később.

Minden nagyon gyorsan, gördülékenyen zajlott. Rá egy napra, hétfőn volt a bizottsági vita, kedden pedig már az Országgyűlés is megvitatta.

Így került 99 évre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe a liget, és így vonták ki a parkokat védő szabályozások hatálya alól. Az időzítés ugyanazt szolgálta, mint maga a törvény: minél kevesebb közösségi ellenőrzéssel, szakmai vagy társadalmi vitával, a meglévő korlátozásokat megszüntetve egy szűk kör kezébe juttatni a kétszáz éves közparkot.

Megdöntötték azt az elméletet, hogy az állatoknak jobb a szaglásuk, mint az embernek

John McGann pszichológia professzor (Rutgers Egyetem), aki tizennégy éven át tanulmányozta az ember szagérzékelését, megállapította:

„A tény az, hogy az ember szagérzékelése ugyanolyan jó, mint a többi emlősé, a rágcsálóké és a kutyáké. Az ember egy trillió különböző szagot képes megkülönböztetni, ami sokkal-sokkal több, mint amit az emberek tudni vélnek, vagy amit a pszichológia könyvek állítanak. Ez utóbbiak szerint az ember csak mintegy tízezer szag között tud különbséget tenni.”

A népszerűség velejárója: tele van szeméttel a világ legmagasabb hegye

InfoRádió / MTI

Négy tonna szemetet gyűjtöttek össze munkások és önkéntesek a Mount Everest Kínához tartozó északi oldalán egy nagyszabású takarítási művelet első öt napján – számolt be a helyi sajtó.