A rovarölő szerek hatóanyagai felhalmozódnak otthonunkban, akár egy évig is megmaradnak

A meleg idő beköszöntével megjelennek a hívatlan vendégek otthonunkban: a legyek, a szúnyogok, a darazsak, esetleg a bolhák, kullancsok –ez utóbbiak kedvenc állataink közvetítésével. A piretroidok a szokásosan használt elriasztó hatású  kémiai anyagok.

Bár a laboratóriumokban a tesztelés során a rovarölő szert többé-kevésbé biztonságosnak találták az emlősökre a kutatók, attól még okozhatnak bőrirritációt, fejfájást, szédülést és émelygést érzékenyebb embereknek.

Mivel ennek a háztartásban használatos peszticidnek az aktív összetevői gyakran ugyanazok, mint amiket a mezőgazdaságban használnak, ez a kutatás annak ment utána, vajon a szabadban való alkalmazás következményeire nézve különbözik-e a lakásban van való felhasználástól.

A Sao Paulo-i Biológiai Intézet (Brazília) kutatói néhány fontos különbségre mutatnak rá:

Hírdetés

A poliészter anyagokból mosás közben jutnak a szennyvízbe a mikroszkopikus műanyag szálak

A Svájci Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium (EMPA) munkatársai vizsgálták a műanyag mikroszálak eredetét: hogyan, miből keletkeznek, és hogyan kerülnek ki a környezetbe.

A műanyag hulladékról tudjuk, hogy káros a tengerek élővilágára, az állatok lenyelik és lassú éhhalált halnak tőlük. Keveset tudunk ellenben a legkisebb műanyag-hulladékokról, a mikroszálakról, hogyan keletkezik és kerül ki a környezetbe.

A szennyvízbe a hulladék mikroszálak kétféle módon kerülhetnek be:

Először is: a kozmetikai termékek révén,

A napenergia-termelés hatékonyságát jelentősen csökkenti a levegőszennyezettség

A Duke Egyetem környezetmérnöki professzora kiszámította, mennyire romlik le a napelemek hatékonysága a levegő természetes por- és emberi eredetű mikropor szennyezettsége miatt.

Kiderült, hogy épp azokban az országokban a legnagyobb a veszteség, amelyek nagy összeget fektettek be napenergiába: Kínában, Indiában és az Arab-félszigeten. Ezekben a régiókban a porszennyezettség miatt 25 százaléknál is több lehet az energiaveszteség.

„Indiai kollégáim megmutatták nekem a tetőre szerelt napelemeket, megdöbbenve láttam, mennyire porosak a panelek” – mondta Michael Bergin, a Duke Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

A széndioxid szint fokozatos változása vezethet hirtelen klímaváltozáshoz

Az utolsó jégkorszakban csak néhány évtizedig befolyásolta a légköri széndioxid az észak-atlanti cirkulációt, mégis jelentős hőmérséklet-emelkedést okozott – 10 Celsius fokkal melegebbet – Grönlandon, állapították meg az Alfred Wegener Intézet és a Cardiffi Egyetem kutatói.

Kutatási eredményük megerősíti, hogy voltak olyan szituációk a Föld történetében, amikor a fokozatosan emelkedő CO2 koncentráció hirtelen, a „fordulópont’ elérésével, kiváltja az óceáni körforgás és az éghajlat gyors megváltozását.

A vadkender is jó valamire: gyógyítja a csernobili sugárfertőzött talajt

Átvétel a greenfo.hu-ról

3 évvel az atomerőmű 1986-os katasztrófája után a szovjet kormány meghívására a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői érkeztek Csernobilba, felmérni, mennyi szennyeződés maradt a környéken a talajban és az élővilágban. A kárenyhítés főszereplője a Cannabis sativa lett – persze nem letüdőzve.

Bár a baleset után az erőmű 30 kilométeres körzetét kiürítették és lezárták, a kutatók azt találták, hogy a radioaktív szennyeződés ennél nagyobb területet érintett: még az egykori reaktortól 100 kilométerre is mérhető volt a talajban a radioaktív izotópok, a cézium, a stroncium, a plutónium jelenléte. Ez pedig elég nagy baj, hiszen a földből ezek a veszélyes anyagok belekerülnek a talajvízbe, a növényekbe, az egész táplálékláncba, és ennek a végén az emberi fogyasztásra szánt ételekbe is.

Az index szerint a szakértők tanácsára egyrészt nagyobbra húzták a kört Csernobil körül, ahol tilos növénytermesztéssel, vagy állatok tartásával foglalkozni, másrészt bevetettek egy friss, amerikai fejlesztésű csodafegyvert a talaj méregtelenítésére: a fitoremediációt. A módszert a Rutgers egyetem kutatói fejlesztették ki, akik észrevették, hogy egyes növények nagyon hatékonyan szívják fel a talajból a szennyezőanyagokat,

A kiégés a sikeres embereket, a munka megszállottjait fenyegeti leginkább

A modern időkben gyorsabb munkát, hosszabb munkaidőt, mindig rendelkezésre állást – és gyorsabb váltást, tanulást várnak el a munkavállalóktól a munkaadók, mint régebben. Nem dolgozhatnak saját ütemükben, szoros ellenőrzés és értékelés alatt állnak, ezek közül a kritériumok közül egy is elég volna a kiégés – a burnout – kialakulásához.

A kiégést megelőzni sokkal könnyebb, mint kigyógyulni belőle. Ehhez ad Dr. Joseph Mercola a szakértőivel egyetemben tanácsot.

A stressz, ha nem tartjuk kordában, könnyen átveheti az irányítást az életünk felett, aláássa az egészségünket, elveszi a hitünket önmagunkban és a reményünket az életben.

Az, hogy sikeresek vagyunk, önmagában nem tesz immunissá a kiégéssel szemben, ellenkezőleg, növeli a kockázatunkat.

Mivel mozdítja elő a modern munkahely a kiégést?

Jobban különbözünk egymástól, mint eddig feltételeztük

Minden egyes embernek sajátos DNS ujjlenyomata van. Más szóval, bármely két ember között különbség tehető.

A Müncheni Műszaki Egyetem számítógépes biológusai megállapították, hogy eddig ezeknek a variációknak a hatását meglehetősen alábecsülték a szakemberek.

Ezen az alapon épülhetne fel a személyre szabott orvoslás.

A fehérjéken alapszik az élet, általuk működnek a sejtjeink. Körülbelül 20 000 különböző fehérje felelős az anyagcserénkért, a növekedésünkért, a regenerációnkért. A fehérjék építőkövei az aminosavak, amelyek a sejtekben egymáshoz kapcsolódnak a DNS szabályai szerint.

Amikor egy nagyszabású kutatásban 60 000 ember vérmintáját vizsgálták, meglepődtek azon, hogy milyen széles a variációk száma az egészséges tesztalanyok fehérjéi között. Két, nem rokon egyénben, átlagosan 20 000 aminosav különbözött.

„Mind ezidáig sok szakember úgy vélekedett, hogy ezen variánsok többségének nincs jelentős hatása a fehérjék működésére” – magyarázza Burkhard Rost professzor (Bioinformatika és Komputációs Biológia tanszék).

Azonban nehéz ezt a véleményt bizonyítani: kísérletes kutatások kivitelezhetetlenek ilyen nagyszámú ‘egyetlen aminosav variáns’ (SAV) esetében.

A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói kifejlesztettek erre egy saját módszert: a laboratóriumi kísérletek adatainak felhasználásával olyan számítógépes szimulációt terveztek, amely megjósolja – 99.99 százalék pontossággal – az egyetlen aminosav variánsok valószínű hatását, amelyekről semmit sem tudunk.

A Római-parti mobilgát értelmetlen pénzpazarlás

Átvétel a greenfo.hu-ról

Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés június 14-i ülésén egy olyan mobilgát-terv jóváhagyását készül kérni, aminek a kivitelezési költségét a szakértői számítások 35-40 milliárdra kalkulálják. A főpolgármester ezen az áron akar minden racionális mértéket meghaladó árvízvédelmi biztonságot nyújtani annak a 39 lakóépületnek, ami legálisan megépült Római-fürdőn.

Tehát darabonként 1000 millió forint értékű árvízvédelmi beruházást terveznek a 10-100 millió forint értékű épületek mindegyikére!

A projekt költségeinek töredékéből fel lehetne vásárolni nemcsak ezeket az épületeket, hanem a mobilgát által bevédeni kívánt 70 hektáros terület minden magántulajdonú épületét és telkét.

70 000 négyzetméteres parkot létesítettek Bécs belső kerületében

Átvétel a greenfo. hu-ról

Miközben a zöldfelület ellenes Budapesten lekövezik a kivágott fák helyét, az osztrák főváros belső kerületeiben 40 éve nem létesítettek akkora parkot, mint a napokban átadott Helmut-Zilk-Park. A 70000 m2-es zöldterületen van virágos rét, több mint ötszáz fa, kutyafuttató, közösségi kert valamint játszótér kicsiknek és felnőtteknek egyaránt.

A lakásokba beszivárgó radon gáz megnöveli a rosszindulatú bőrrák kockázatát

Kétségtelen, hogy a radon kockázatot jelent a tüdőrák kialakulására, de egy új kutatás – a svájci Trópusi és Közegészségügyi Intézeté – arra az eredményre jutott, hogy szerepe van a rosszindulatú bőrrák (melanoma) kialakulásában is.

A kutatás során országos kohorszon (generációs csoporton – itt húsz év felettieken) vizsgálták 2000 és 2008 között a melanoma halálozás előfordulását.

A húsz évesek és afölöttiek csoportjában összesen 1900 melanomás haláleset történt a fenti időszakban.

Ezt összevetették az elhalálozottak lakóhelyével, amit 45 000 mérőhelyen való méréssel, a ház és a lakás jellemzőivel és a geológiai viszonyokkal modelleztek.

„Kutatásunk megállapította, hogy ahol radon bomlik, a radioaktív alfa részecskék nemcsak a tüdő szöveteit károsítják, hanem a bőrszöveteket is.

Az agyunk jutalomnak érez minden művészi tevékenységet: a firkálgatást, a rajzolást és a kiszínezést is

Funkcionális, infravörös-közeli spektroszkóppal mérték a vér áramlását a jutalmazáshoz vezető agyterületekre a Drexel Egyetem kutatói, miközben a kutatás résztvevői művészi tevékenységet végeztek, majd összevetették a művészi tevékenység alatt megfigyeltet a normál állapottal..

„Az eredmény azt mutatja, hogy a végeredménytől függetlenül, elválaszthatatlanul hozzánk tartozik az az öröm, amit akármely művészi tevékenység végzése közben végzünk. Nagyon gyakran vagyunk kritikusak azzal szemben, amit csinálunk, mert internalizáltuk a társadalom ítélkezését arról, hogy mi a művészet, ki az igazi művész és ki nem az” – magyarázza Girija Kaimal tanársegéd, kutatásvezető.

„Ezzel elhanyagolunk – legalábbis csökkentjük a hatását – egy egyszerű, potenciális jutalmazási forrásnak az agyunkban.”

Csillagoségbolt-park lett a Bükki Nemzeti Parkból

Átvétel az inforadio.hu-ról

Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Parkot a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA – International Dark-Sky Association) – közölte az MTI-vel szerdán a nemzeti park oktatási referense.

Novák Richárd hozzátette, hogy a cím birtokosaként a parkigazgatóság szabályozza a területén a jövőben létesíthető világítóberendezések típusát és fényáramát a természetes éjszakai környezet megóvása érdekében. Garantálja továbbá a természetes, sötét égbolt és éjszakai környezet megóvását és elősegíti az éjszakai állatfajok életének zavartalanságát.

Mi legyen a leszerelt szélkerekekkel?

Átvétel a greenfo.hu-ról

Gondoltak-e már arra, vajon mi történik a régi szélerőmű parkokkal, a leszerelt szélkerekekkel? A kérdés aktuális, ugyanis a korábbi generációs berendezések közül sok lassan eléri a nyugdíjkort.

Mindenekelőtt a hatalmas szélkerékrotorok újrahasznosítása esetében nem sikerült még megnyugtató megoldást találni. A rotorok általában gyantával ragasztott üvegszálas vagy szénszálas kompozitból készülnek és éppen ezért nehezen hasznosíthatók újra.

Per a francia állam ellen a levegőszennyezésből eredő egészségromlás miatt

Átvétel az inforadio.hu-ról

Pert indít egy párizsi nő a francia állam ellen, amiért az képtelen megvédeni egészségét a légszennyezés hatásaitól.

Az 56 éves jógaoktató 30 éve él Párizsban és egészsége romlik. Állapota még inkább súlyosbodott, amikor decemberben a légszennyezés rekordszintre rúgott. A nő ügyvédje szerint a légszennyezés 48 ezer francia halálát okozza évente – olvasható a BBC News honlapján.

“Megleckéztetjük az államot, mivel úgy véljük, hogy a légszennyezés áldozatainak egészségi problémai abból adódnak, hogy az állam nem tesz eleget a légszennyezés ellen – mondta Francois Lassorgue a Le Monde napilapnak. Hozzátette, hogy ügyfele példáját a következő hetekben mások is követni fogják Lyonban, Lille-ben és máshol.

A barátság idős korban fontosabb a közérzetünk szempontjából, mint a családi kapcsolatok

„Ahogy öregszünk, a barátság egyre fontosabbá válik” – mondja William Chopik, a Michigan Állami Egyetem pszichológia tanársegédje. „Megtartani egy életen át néhány igazi jó barátot, jót tesz az egészségünknek is, a közérzetünknek is. Úgyhogy érdemes a barátságba invesztálni, mert boldogabbá tesz bennünket.”