Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Az emberi tevékenység 2000 éve szennyezi Európa levegőjét

Posted by Suggestor - 2017. június 1. csütörtök

Az Amerikai Geofizikai Unió lapjában, a GeoHealth-ben megjelent tanulmány arra a következtetésre jutott a jégfúrás eredményeinek és történelmi feljegyzéseknek összevetése alapján, hogy a fémbányászat és a fémek olvasztása évezredeken át szennyezte a környezetet. Nem állja meg a helyét az az elterjedt feltételezés, hogy a környezetszennyezés az ipari forradalommal kezdődött.

A kutatás bizonyítékot talált arra, hogy az ólom természetes szintje a levegőben gyakorlatilag nulla – eltérően az eddigi feltételezésektől.

Kimutatja, hogy ólom csak a bányászat és a fémolvasztás révén került – kimutatható mértékben – a levegőbe, még jóval az ipari forradalom (1700-1800-as évek) előtt.

Egyetlen egyszer csökkent le az ólomtartalom nem kimutatható mértékre, amikor a Fekete Halál, a pestisjárvány leállította az emberi tevékenységeket, és a levegő újra természetes lett.

„Ezek az adatok azt mutatják, hogy az ember tevékenységével szinte megszakítás nélkül szennyezte a levegőt az utóbbi 2000 évben” – írják a szerzők. „Csak a népesség drasztikus lecsökkenése és a gazdaság összeomlása, amit egy pandémia idézett elő, tudta a légköri szennyezést olyan szintre csökkenteni, amiről most tudjuk, hogy az a ‘háttérszint’.”

A jelenlegi közegészségügyi és környezeti politika az ipari forradalom előtti ólomszennyezési koncentrációt tartja az eredendő, természetes és biztonságos szintnek. Ezt a feltételezést újra kell vizsgálni, mondják a szerzők.

Az ólom az egyik legveszedelmesebb környezeti szennyező anyag, már rendkívül alacsony koncentrációban is toxikus az agyra. Nincs olyan kis koncentráció, amely biztonságos volna a gyermekek számára, magyarázza Philip Landrigan a Mount Sinai Orvosegyetem dékánja, aki nem volt a szóban forgó kutatás résztvevői között.

(Landrigan az ólommérgezés hatását kutatta a gyermekekre.)

A jelenlegi kutatásban a Harvard Egyetem történészei együttműködtek a Maine-i Egyetem klímakutatóival.

Azért az ólomszennyezés kutatását választották, mert egyrészt veszélyes szennyezőanyag, másrészt megközelítőleg jól mutatja a gazdasági aktivitást.

Új típusú, nagy felbontású mérőeszközökkel, a Svájci-Olasz Alpokban magmintát vettek egy gleccserből. Az évekre lebontott mérésekkel kimutathatóvá vált, hogy az ólombányászat és olvasztás hiánya a pestisjárvány idején – 1349-1353 között – gyakorlatilag nullára csökkentette az ólomszennyezést.

Az ólomszennyezés hirtelen lecsökkenése a jégmagban pontosan megegyezett a járvány négy éves időtartamával.

Ez volt az egyetlen alkalom az elmúlt 2000 esztendőben az európai történelemben, hogy egyáltalán nem találtak ólomszennyezésre utaló nyomot.

„Európa különböző részein aratott a pestisjárvány: a népesség felét eltörölte. Munkaerő-hiány miatt az ólombányászat leállt. Ez meglátszik a jégmagon, óriási a csökkenés az ólomkoncentrációban” – magyarázza Alexander More, a Harvard történésze.

Még egy-két eseményt hoztak összefüggésbe az ólomszint-csökkenéssel: az 1885-ös gazdasági visszaesést, és az 1970-es politikai intézkedést, amelynek köszönhetően az ólmozott benzint kivonták a forgalomból.

A legfontosabb tanulsága ennek a kutatásnak az, hogy ólomszennyezés – emberi tevékenység nélkül – nem fordul elő a természetben. És az ólom túl toxikus ahhoz, hogy ne vegyük tekintetbe: gyakorlatilag zéró a természetből származó ólom, ami ennél több, az káros az emberi agyra.

Forrás: https://www.eurekalert.org/pub_releases/2017-05/agu-hah053117.php

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s