Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Fontos egyezmény született – Ausztriával, de Magyarország nélkül – a nukleáris fegyverek teljes betiltásáról

Posted by Suggestor - 2017. július 22. szombat

Július 7-.én az Egyesült Nemzetek Szervezete 122 igen és 1 nem szavazattal elfogadta a nukleáris fegyverek használatának betiltásáról szóló egyezményt.

A nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmak távol maradtak az ülésről.

Az egyezmény értelmében tilos az atomfegyverek fejlesztése, tesztelése, gyártása, birtoklása, raktározása és felhasználása és az atomfegyver alkalmazásával való fenyegetés.

„Túlságosan régóta megmaradtak az atomfegyverek az egyetlen olyan tömegpusztító fegyvernek, amelyet nem tilt kifejezetten a nemzetközi jog” – jelentette ki Peter Maurer, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke.

A biológiai fegyvereket 1972-ben, a kémiai fegyvereket 1992-ben tiltották be.

„A nukleáris fegyverek a legszörnyűbbek a valaha is létezők között. Elmondhatatlan emberi szenvedést okoznak,  visszafordíthatatlan környezeti károkat és fenyegetik az emberiség fennmaradását” – mondta a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke.

Mint azt az egyezmény preambuluma is megfogalmazza, az egyezmény elfogadását az országok és szervezetek (köztük az orvosi és humanitárius szervezetek) mély aggodalma vezette, országoké, amelyek „tartanak az emberiséget fenyegető katasztrófától, ami bekövetkezne, ha – akár egyetlen- atomfegyvert is használnának. Ezért ezek az országok egybehangzóan felismerték a nukleáris fegyverzet teljes kiküszöbölésének szükségességét.”

Az új egyezményt Daryl G Kimball (a Fegyverzet-ellenőrző Szövetség vezérigazgatója) úgy üdvözölte, mint ami „hét évtized kitartó törekvése árán elejét veheti az atomháborúnak”.

„Bár az egyezmény közvetlenül nem semmisít meg egyetlen atomfegyvert sem, idővel képes lesz megszüntetni a nukleáris fegyverek legitimitását, és megerősíteni az alkalmazásukkal szembeni jogi és politikai normákat.”

John Borrie, az ENSZ Leszerelési Kutató Intézetének kutatási főnöke hasonlóan nyilatkozott a The Lancet orvosi folyóiratnak:

„Az új egyezmény azt a jelzést küldi a világnak, hogy az országok legtöbbje nem tartja elfogadhatónak a nukleáris fegyvereket, egyik kézben sem, és idővel ez az akarat nyomást fog gyakorolni a nukleáris elrettentő politikára.

Az atomhatalmak mindannyian távol maradtak az ülésről.

Egy beszámoló, amelyet a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet készített, közölte, hogy mind a kilenc nukleáris fegyvert birtokló hatalom modernizálja nukleáris arzenálját.

Becslése szerint 2017. év kezdetén mindent összevéve az atomhatalmak 4150 működőképes nukleáris rakétával rendelkeztek és 14 935 robbanófejjel. Az atom arzenál csaknem 93 százaléka az USA és Oroszország kezében van.

Heather Nauert, az USA Államminisztériumának szóvivője ezt nyilatkozta július 7-én:

„Az Egyesült Államok nem vett részt ezeken a tárgyalásokon, és mi nem fogjuk támogatni az egyezményt. Az egyezmény nem vesz tudomást a jelenlegi biztonsági kihívásokról, amelyek szükségessé teszik a nukleáris elrettentést, ezért egyetlen nukleáris fegyver megsemmisítését sem fogja eredményezni, és egyetlen állam biztonságát sem fogja növelni.”

Nauert hozzáfűzte: „Az USA egyetlen szövetségese, aki a kiterjesztett nukleáris elrettentésre támaszkodik, sem támogatta a végső megszövegezést.”

Egyetlen atomhatalom állam, beleértve az öt állandó tagot (az USA-t, Oroszországot, Kínát, Franciaországot és az Egyesült Királyságot), továbbá Indiát, Pakisztánt, Izraelt és Észak-Koreát sem vett részt a tárgyaláson.

Nyugati lefegyverzési diplomáciai források közölték a The Lancettel, hogy az USA aktív lobbizást folytatott szövetségesei – beleértve a NATO tagországokat is – körében. A NATO tagországok közül egyedül Hollandia vett részt, és nem-mel szavazott. Dél–Korea, Japán, Kanada és Ausztrália szintén nem támogatták az egyezményt.

Ugyanakkor az európai országok közül Ausztria és Írország, továbbá Mexikó voltak azok az államok, amelyek a tárgyalások vezető erőiként működtek.

A néhány európai ország mellett sok afrikai, közép-keleti, ázsiai és dél-amerikai ország támogatta az egyezmény elfogadását.

Az egyezményt szeptember 20-ig lehet aláírni az ENSZ New York-i irodájában, hatályba lépni az után fog, hogy az 50 állam ratifikálta.

Forrás: http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(17)31870-6/fulltext?elsca1=etoc

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s