Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A kínaiak babonái miatt irtják ki a tobzoskákat

Posted by Suggestor - 2017. július 24. hétfő

A kínai babonák likvidálják a tobzoskákat

Átvétel a greenfo.hu-ról

Kínában nagy hagyománya van a tobzoskahús fogyasztásnak és a tobzoska testrészeinek felhasználása is elterjedt a hagyományos kínai gyógyászatban. Főleg ezért nőtt vadászatuk 150 %-kal Közép-Afrika erdőségeiben 1970 – 2014 között – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Az egyetemi kutatók és fajmegőrző szervezetek szakemberei közreműködésével, a Sussexi Egyetem vezetésével készült tanulmány szerint évente 2,7 millió tobzoskát fognak be Kamerun, a Közép-Afrikai Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Gabon, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság területén.

Természetvédelmi szakemberek már korábban kimutatták, hogy a vadon élő állatok közük a tobzoskák kereskedelme a legelterjedtebb a világon.

A közép-afrikai térséget illetően hasonló következtetésre jutott a nemzetközi kutatócsoport is, amely 14 afrikai ország 113 helyszínéről származó adatokat dolgozott fel. A tobzoskákat húsukért és pikkelyeikért vadásszák, utóbbit a hagyományos gyógyászatban használják fel. Mivel Ázsiában a faj már majdnem a kihalás szélén áll, az afrikai tobzoskákat egyre inkább az ázsiai piacokra szállítják.

A Conservation Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tobzoskák ára az afrikai piacokon jelentősen megnőtt az 1990-es évek óta, az óriás tobzoska ára 5,8 szeresére ugrott annak ellenére, hogy védett fajról van szó. “Tanulmányunk kimutatta, hogy az afrikai tobzoskák veszélyben vannak. Most lehetőségünk van biztosítani, hogy ezek a fajok ne jussanak olyan sorsra, mint az ázsiai tobzoskák. Ha most nem cselekszünk ezeknek a jellegzetes fajoknak a védelme, jobb megértése érdekében, akkor elveszíthetjük őket” – idézte Daniel Ingramot, a tanulmány vezető szerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.(MTI)

Amit a tobzoskáról tudni kell:

A tobzoskák (Pholidota) a méhlepényes emlősök egy rendjét alkotják, legközelebbi rokonaik a ragadozók (Carnivora). 8 tobzoskafaj él a világon, ebből 4 Ázsiában (bengáli, jávai vagy ceyloni, hátsó-indiai, palawani), 4 Afrikában (fehérhasú, hosszúfarkú, óriás, tömpefarkú). Legszembetűnőbb ismertetőjelük a testüket borító szarupikkely-páncél, amitől alaphelyzetben úgy néznek ki, mintha egy kígyó hirtelen emlőssé kezdett volna fejlődni, de 80%-on megállt volna. Összegömbölyödve viszont olyanok, mint a Trónok Harcában a sárkánytojás.

Méretre a törpeuszkártól a dagadt labradorig terjedő skálán mozognak, már amennyiben el tudunk képzelni pikkelyes és a szokásosnál sokkal hosszabb farkú kutyákat. A tobzoskák rovarevők, melyben különlegesen hosszú és vékony nyelvük segíti őket, amit képesek a hasüregükbe visszahúzni. Bár ebben hasonlítanak más hosszú nyelvű rovarevőkhöz, például az óriás hangyászhoz, ez nem a rendszertani rokonságot jelzi, hanem a konvergens evolúció szép példája. Ugyanakkor foguk nincsen. A rovarok mellé kis kavicsokat is nyelnek, ezek a gyomorban összegyűlve őrlik meg a táplálékot. Éjszakai életmódot folytatnak, ezért látásuk gyenge, szaglásuk viszont kiváló. Amikor veszélyben érzik magukat vagy idegesek, mérgesen szuszognak. Egyéb hangképzésre nem képesek.

A tobzoskák mellső lábain olyan hosszúak az ásókarmok, hogy az állat vagy két lábon jár és a farkával egyensúlyoz, vagy begörbíti a mellső mancsait és a csuklóján szerencsétlenkedik. Egyes tobzoskafajok tudnak a farkukkal kapaszkodni. A tobzoskák végbélnyílása melletti mirigyek bűzös váladékot termelnek, amivel egyes források szerint védekezik, mások szerint kommunikál az állat. Afrikában a húsáért vadásszák, Kínában és Délkelet-Ázsiában ezen felül gyógyító és varázserőt tulajdonítanak a tobzoska különböző testrészeinek, legfőképpen a pikkelyeknek. A kihalással fenyegetett fajok vörös listája 2014 óta mind a nyolc fajt a fenyegetett kategóriába sorolja.

Tényleg a tobzoska a kínaiak egészségének kulcsa?

Az IUCN és a WWF által a CITES (washingtoni egyezmény) végrehajtásának segítségére életrehívott TRAFFIC vadvédelmi ellenőrző hálózat szakemberei szerint az ázsiai tobzoska húsának és pikkelyeinek illegális kereskedelme, az egyre növekvő kínai kereslet és a hatástalan törvények miatt a pikkelyes emlős eltűnt Kambodzsa, Vietnám és Laosz nagy területeiről. A WWF még 2009-ben írta, hogy Kínában nagy hagyománya van a tobzoskahús fogyasztásának és a tobzoska testrészeinek felhasználása is elterjedt a hagyományos kínai gyógyászatban. A folyamatosan növekvő igény és a csökkenő kínai vadon élő populáció következtében az utóbbi években a tobzoska Délkelet-Ázsiából történő csempészete miatt ezeknek az országoknak a vadon élő populációi is hanyatlásnak indultak.

A tobzoskák minden ázsiai országban védelem alatt állnak, és a washingtoni egyezmény (CITES) szerint is tiltott a nemzetközi kereskedelmük, ám a szabályozásnak kevés hatása van az illegális kereskedelemre. Az illegális kereskedőktől Ázsiában leggyakrabban tobzoskákat koboznak. A tobzoskavadászok és a kereskedők szerint Kambodzsa, Vietnám és Laosz erdeiben olyan kevés tobzoska maradt, hogy most már kénytelenek Délkelet-Ázsia utolsó megmaradt élőhelyeiről vagy még távolabbról beszerezni őket. 2009 márciusában többek között 24 tonna Szumátráról és Indonéziából származó fagyasztott tobzoskát foglaltak le Vietnámban, valamint 14 tonna fagyasztott húst Szumátrán. Nemrégiben afrikai tobzoskát is lefoglaltak Ázsiában. ”

A tobzoskák évente dollármilliókat takarítanak meg nekünk a kártevőirtásban” – nyilatkozta Dr. Simon Stuart, az IUCN szakembere. – “Nem engedhetjük meg magunknak, hogy megfeledkezzünk a hangyák és termeszek természetes ellenségeiként betöltött ökológiai szerepükről.

A összes illegálisan árult tobzoska a természetből származik, mivel kereskedelmi mértékben nem lehet szaporítani őket. A vadonban a tobzoskák szaporodása lassú, egyszerre csak egy kicsinyük születik. Ezek az emlősök hangyával, termesszel táplálkoznak, mellső lábukon található erőteljes karmaikkal tépik fel a rovarok várát. A TRAFFIC jelentése szerint a tobzoskaválság megoldásának kulcsa az állatok védelmére létrehozott nemzeti és nemzetközi jogszabályok jobb betartatása, az illegális kereskedelem hatékonyabb ellenőrzése, valamint a még létező vadon élő tobzoska-populációk felderítésére irányuló átfogó kutatás.

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2017/07/23/a-kinai-babonak-likvidaljak-a-tobzoskakat

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s