Az erős személyiségű pontytól a búbánatos tehénig: az állati érzelem nem vicc, hanem bizonyított tudományos tény

Átvétel a qubit.hu-ról

Írta Vajna Tamás

„Érző lény” – így határozza meg tárgyát a 2009-es Lisszaboni szerződés állatjóléti előírásokat felsoroló cikkelye. Az Európai Unió alapszabályában e jelzős szerkezet az állat fogalmi meghatározása.

Hírdetés

Bardóczi Sándor megjegyzése a Városliget Zrt igazgatójával készült interjúhoz

Átvétel a greenfo.hu-ról

Bardóczi Sándor tájépítész mai blogbejegyzése:

A portfolio.hu a Városliget Zrt. által fizetett interjúban (értsd: hirdetésben) kritika nélkül közli le a Zrt. ügyvezetőjének történelmietlen ferdítéseit.
“A Városliget sosem volt klasszikus közpark. Az érdekességét, a vonzerejét létrehozása óta annak köszönheti, hogy egyszerre találhatók meg benne a hatalmas zöld felületek és a kulturális élményeket, rekreációs lehetőségeket biztosító intézmények. A tapasztalatok szerint a Szépművészeti Múzeumot, a Műszaki és Közlekedési Múzeumot, a Mezőgazdasági Múzeumot, a Műcsarnokot, az Állatkertet, a Műjégpályát vagy a Széchenyi fürdőt legalább annyian, de inkább többen keresik fel, mint ahányan sportolásra, kikapcsolódásra, pihenésre használják a csaknem százhektáros parkot.”

Cáfolat: A Városliget 1816-os kivitelezés-kezdését követően 1836-ra megközelítőleg elnyerte azt a formáját, amit a tervezője, Nebbien megálmodott. Ez történeti térképekkel bizonyítható. A Városliget tehát klasszikus közpark volt. Egyébként az első ilyen, ha a Városmajort nem számítjuk. Mindenesetre 11 évvel előzte meg az 1847-ben átadott Birkenhead parkot Liverpoolban, amit az angolszász irodalom az első közparknak tart, s azóta is park. Érdekességét, vonzerejét a kortársak szerint ez jelentette. 1885-ig, az Iparcsarnok közparkba történő beerőszakolásáig ez a helyzet fennállt. 1896-ban a főváros ideiglenesen adott engedélyt (egyáltalán nem jó szívvel, de igen jól dokumentáltan) arra, hogy a Városliget területén jöjjön létre a Milleneumi Kiállítás.

A paksi bővítés forró pontja: hogyan hűtsünk?

Átvétel a greenfo.hu-ról

Hargitai Miklós

2017. november 20.

A szakmai érveket figyelmen kívül hagyja, és nem veszi komolyan az Orbán-kormány a bővítés során a reaktorok temperálásának kérdését. Ez még a környezeti hatástanulmány szerint is gondot okozhat. Pedig miután a bővítés egyik legnagyobb technológiai és biztonsági kockázata a hűtés, igen aggályos, hogy épp ezen területen látszik feltűnően tanácstalannak a két illetékes atomcég.

Nyaranta, a Duna egyre gyakoribb tartósan alacsony vízállása idején a meglévő négy reaktorblokk teljesítményét is rendszeresen csökkenteni kell,

Újabb öt évre meghosszabbítja a – rákkeltő – glifozát gyomirtó szer engedélyét az EU

MTI hír, átvétel a 24.hu-ról

2017. 11. 27.

Egyelőre 2022-ig meghosszabbították a glifozát tartalmú növényvédő szerek Európai Unión belüli használati engedélyét. Az uniós tagállamok minősített többséggel fogadták el a javaslatot, hogy a vitatott növényvédő szer újabb öt évig maradhasson kereskedelmi forgalomban az Európai Unió országaiban.

A mesterséges fények felfalják az éjszakáinkat

Átvétel az index.hu-ról

2017.11.24.

A Föld éjszakai mesterséges megvilágításának fényessége és kiterjedése évente 2 százalékkal növekedett 2012 és 2016 között – állapították meg kutatók műholdas adatok alapján.

Óriás-víztározóval készülne a kormány a globális felmelegedésre

Átvétel az index.hu-ról

2017.11.24.

A kormány előtt van egy fejlesztési terv, amely csatornákat és víztározókat telepítene a Duna–Tisza közén. Egy kecskeméti szakmai konferencián mondta el a Fidesz egyik képviselője, hogy a vizet a Dunából vennék ki, és felszivattyúznák a Homokhátság magasabb területein kialakítandó tározóba.

Budapest a negyedik leggyorsabban növekvő turistacélpont Európában

Részletek Lázár Fruzsina írásából, Magyar Nemzet, 2017. november 23.

Egyre népszerűbb célpont a turisták körében Budapest. Ezt bizonyítja az Euromonitor nemrég napvilágot látott jelentése is. A kutatás szerint tavaly 3 505 000 külföldi érkezett fővárosunkba, ezzel Budapest az Euromonitor 100-as világranglistáján az 55. helyet foglalja el. A világ leglátogatottabb városa Hongkong, a lista második helyén Bangkok, a harmadikon London áll.

A szomszédaink közül Prága: a 18., Bécs pedig a 30. helyet foglalja el a jegyzékben. Ami pedig az európai ranglistát illeti, a felmérés alapján tavaly Londonba látogatott a legtöbb külföldi, a második legnépszerűbb város Párizs, a harmadik Róma volt. Ebben tulajdonképpen semmi meglepő nincs, annál érdekesebb viszont, hogy a forgalomnövekedést illetően Budapest majdnem dobogós helyre került. 

A felmérés – amely az egy napnál hosszabb és az egy évnél rövidebb tartózkodásokat veszi figyelembe – szerint Heraklion, Athén és a törökországi Artvin után Budapest népszerűségében a negyedik leggyorsabban növekvő turistacélpont Európában. Szakértők állítják, hogy ennek egyebek mellett a város olcsósága és biztonságos volta az oka.

A közép-európai régióban Prága a legnépszerűbb célpont, a cseh fővárosba az Euromonitor jelentése szerint 8,5 millió turistaérkezést regisztráltak tavaly. (Budapestre a folyamatos növekedés ellenére is jóval kevesebb: 3,8 millió külföldi látogatott el). És bár a prágaiak még nem vonultak az utcára, de a jelek szerint ők is egyre kevésbé nézik jó szemmel a féktelen sör- , buli- és legénybúcsú-turizmust. Újabban a hatóságok a népszerű éjszakai helyszíneket járva figyelmeztetik a szórakozókat, hogy ne zavarják hangoskodással a helyieket.

Debrecenben megadóztatnák az ételosztást is

Átvétel a Magyar Nemzetből

2017. november 22.

Csütörtökön kerül a debreceni közgyűlés elé a város köztereinek használatáról szóló rendelet módosítása, amely amellett, hogy az inflációra hivatkozva 3 százalékkal megemeli a közterület-használati díjakat, bevezeti – az ellenzéki szocialisták szóhasználatával – a „töltöttkáposzta-adót”: az ételosztást szervező karitatív szervezeteknek naponta négyzetméterenként 35 forint díjat írna elő.

Egymás sarkát tapossák Pesten a sztárépítészek

A Portfolio november 22-i számából

“Már régóta dolgoznak a munkagépek a Városligetben és környékén, ahol a Liget Budapest projekt keretében mintegy 250 milliárd forintból újul meg teljesen a közpark és intézményei. Dr. Gyorgyevics Benedek, a program megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója ismertette a városfejlesztési projekt legfontosabb elemeit.

Milyen mandátumot kapott a Liget Budapest Projekt a főváros egyik kiemelkedő, pihenést és rekreációt szolgáló negyedének felújításában?

      A Városliget sosem volt klasszikus közpark. Az érdekességét, a vonzerejét létrehozása óta annak köszönheti, hogy egyszerre találhatók meg benne a hatalmas zöld felületek és a kulturális élményeket, rekreációs lehetőségeket biztosító intézmények. A tapasztalatok szerint a Szépművészeti Múzeumot, a Műszaki és Közlekedési Múzeumot, a Mezőgazdasági Múzeumot, a Műcsarnokot, az Állatkertet, a Műjégpályát vagy a Széchenyi fürdőt legalább annyian, de inkább többen keresik fel, mint ahányan sportolásra, kikapcsolódásra, pihenésre használják a csaknem százhektáros parkot.

Hulladékkáosz lesz, vagy megpróbálunk kevés és újrahasznosítható műanyagot használni csomagolásra?

Az EU hulladék-újrahasznosításban egyre jobb a statisztikák szerint: 2015-ben 30 %-ot sikerült újrahasznosítani, míg 8 évvel korábban csak 19 % volt ez az arány. A javuló tendencia ellenére a számok mögötti valóság árnyaltabb képet mutat, főleg a műanyag újrahasznosítását illetően: az EU műanyag hulladékának 40 százalékát külföldre – többnyire Ázsiába exportálja.

Európai Napenergia Díjat kapott Kaposvár

Európai Napenergia Díjban részesült Kaposvár, az elismerést Borhi Zsombor alpolgármester vette át tegnap Bécsben. A város 2014-ben alkotta meg a Kaposvár Smart City 2050 programot, amelyben célul tűzte ki, hogy energiaellátását 2050-re teljes egészében megújuló energiával biztosítja.

A Megújuló Energiák Európai Egyesülete (Eurosolar) által adományozott díjat azzal érdemelte ki a somogyi megyeszékhely, hogy úttörő szerepet tölt be Magyarországon a megújulóenergia-felhasználás és a fenntartható fejlődés terén, valamint felelősséggel, bátorsággal, meggyőződéssel halad előre az ezzel kapcsolatos átfogó stratégiája végrehajtásában. A város 2014-ben alkotta meg a Kaposvár Smart City 2050 programot, amelyben célul tűzte ki, hogy energiaellátását 2050-re teljes egészében megújuló energiával biztosítja – emlékeztetett a városháza. Mostanáig 19 középületre kerültek napelemek, ezek összteljesítménye 900 kilowatt és évente 2 ezer tonnával csökkentik a szén-dioxid kibocsájtást.

A helyi járatú buszflottát már két éve sűrítettgáz-üzemű járművek alkotják, üzemanyagukat a helyi cukorgyárban 2012 óta termelt, a kaposvári fürdő és uszoda fűtéséhez is használt biogázból biztosítják. A jövőbeli tervek között egy városkörnyéki napelempark létrehozása, biomassza üzem és az Intelligens Hálózatok (Smart Grid) rendszer kiépítése szerepel. Borhi Zsombor a díjátadón azt mondta: Kaposvár megértette, a környezet megóvása terén jóval nagyobb a felelőssége annál, hogy csak saját magára figyeljen vagy éppen a település határáig lásson el. Nincs más út, tisztábban kell működtetni városainkat, meg kell óvni környezetünket, hogy gyermekeink és unokáink szép, egészséges és biztonságos világban élhessenek.

Az Eurosolar az évente odaítélt díjjal azokra az úttörő és innovatív szereplőkre, jó példákra és gyakorlatokra szeretné felhívni a közvélemény figyelmét, amelyek új lendületet adhatnak a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű elterjesztésének.

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2017/11/19/europai-napenergia-dijat-kapott-kaposvar

Értelmezzük a KSH mikrocenzus jelentését

„Az első népszámlálás óta még soha nem volt ilyen alacsony a gyermekkorúak és ilyen magas az időskorúak száma Magyarországon – ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly ősszel végzett ‘kis népszámlálásának’ adataiból”, amit tegnap, 2017. november 20-án tettek közzé.

Kezdjük azzal, hogy a közlés nem állítja szembe ezzel az adattal azt a csak jóval később megadott információt, hogy „Magyarország jelenlegi területének népessége az első népszámlálás óta megkétszereződött.”

Más szavakkal: a jelenlegi (magyarországi) területen dupla annyi ember él, mint valaha, vagyis 1870-ben.

Mesterségesen hűteni a bolygót kockázatos stratégia

A globális felmelegedés hatásának csökkentésére felmerültek olyan javaslatok, hogy imitálni lehetne a vulkánkitöréseket, azoknak a levegőszennyezésével – aeroszoljaival – csökkenteni a felszínt elérő napsugárzást.

Ezek a javaslatok azonban katasztrofális hatással lennének kiterjedt régiókra, hatalmas viharokat vagy éveken át tartó szárazságot okozva – bizonyította be a University of Exeter kutatócsoportja.

A geoengineeringben, ami az éghajlat szándékos befolyásolását jelenti abból a célból, hogy a globális felmelegedés hatását csökkentsük aeroszoloknak a légkörbe injektálásával, több tudós a potenciális lehetőséget látta meg a klímaváltozás kezelésére.

Az Európai Bizottság a munkavállalói jogokat és a szociális védelmet erősítené

Átvétel a vg.hu-ról

2017. 11. 17.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a munkavállalói jogokat erősítő és a szociális alapszínvonalat növelő törvényeket követelt pénteken Göteborgban.

Az Európai Unió tagországainak szociális alapjogokra vonatkozó megállapodása nem merülhet ki jámbor kívánságok felsorolásában

– hangsúlyozta Juncker az uniós állam- és kormányfők szociális jogokkal foglalkozó, egynapos csúcstalálkozója előtt.

Bár történt elmozdulás az immár 20 pontban rögzített szociális jogok – köztük a tisztességes bérek, a munkanélküliek támogatása, elbocsáthatósági tilalmak rögzítése – gyakorlatba való átültetésére,

Nem füstölhetnek bárhol az e-cigarettázók

Átvétel a vg.hu-ról

2017. 11. 14.

Az e-cigarettát használók továbbra is csak a dohányzásra kijelölt helyeken dohányozhatnak – döntött az Alkotmánybíróság azután, hogy Pifkó Krisztián, a Villanypára Egyesület alelnöke alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ügyben.