Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A top 7 megatrend, ami megmentheti az emberiséget a klímaváltozástól

Posted by Suggestor - 2017. november 13. hétfő

Átvétel a portfolio.hu-ról

Mégis van remény? Íme a TOP 7 megatrend, ami megmentheti az emberiséget

2017. november 11.

Egészen a legutóbbi időkig úgy tűnt, a katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerüléséért folytatott harcban vesztésre áll az emberiség. Bár az koránt sem állítható, hogy ennek érdekében minden szükséges intézkedés megtörtént, azonban a technikai újítások széles és egyre szélesedő köre, a megújuló energiaforrások hasznosításától az e-mobilitáson át a laboratóriumi körülmények között létrehozott húsig már némi reményt ad a jövőt illetően. Másképp fogalmazva: főleg ezeknek köszönhető, hogy még nem veszítettük el a harcot, ez pedig már önmagában értékelendő eredménynek számít egy olyan korban, amikor az Egyesült Államok, a világ első számú szuperhatalmának elnöke még magát a klímaváltozás tényét is tagadja. Ezekből a trendekből szemezgettük ki a legígéretesebbeket.

A klímaváltozásról és globális felmelegedésről egymás után érkező rossz hírek közepette sem lehet nem észrevenni, hogy a téma kapcsán nem egy pozitív hír is napvilágot lát.

A Föld éghajlatának és felszínének példátlanul gyors változása mintha kezdené beindítani az emberiség kollektív önvédelmi ösztöneit, a digitális és egyéb trendekből pedig egy új technológiai forradalom bontakozott ki. Sőt, ma már egyértelműen látszik, hamarosan a birtokunkban lesznek azok az eszközök, amelyekkel megakadályozható lesz a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása. Bár ezek önmagukban nem lesznek elegendőek a klímaharc megnyeréséhez, a lehetőséget mindenesetre megadják a politikának, a gazdasági és civil szférának arra, hogy meghozzák a helyenként fájdalmas, ám a közös él eléréséhez mindenképpen elengedhetetlen döntéseket.

A pozitív trendek különösen azért reményt keltők, mert többnyire nem lineáris, hanem exponenciális növekedést tükröznek, így még a szűkös határidők között is lényegi megoldással kecsegtetnek. Az alább, a The Guardian összeállítása nyomán röviden bemutatott jelenségek és folyamatok tehát óvatos bizakodással tölthetik el az embert, és egy olyan éra kezdetét jelölhetik, amely elvezet a “győzelemhez”.

Lássuk tehát az emberiségnek reményt adó hét nagy pozitív megatrendet, amelyek között néhány meglepő is akad:

1. Mesterségesen előállított hús

Noha a fosszilis energiaforrások égetésekor nagy mennyiségben felszabaduló szén-dioxid egyértelműen a legfontosabb üvegházhatású gáz, ugyanakkor a hírekben jóval kevesebbszer szereplő metán és nitrogén-oxidok sokkal agresszívebb üvegházgázok, ráadásul kibocsátásuk továbbra is emelkedik – szemben a szén-dioxid lassacskán stagnáló stádiumba kerülő emissziójával. A metán-emisszió egyik legjelentősebb forrása pedig a nagyüzemi állattartás, különösen a szarvasmarhatartó telepek.

A problémát elsősorban az állatok anyagcseréje során képződő metán jelenti. A hús- és tejtermékek iránti globális kereslet folyamatosan emelkedik, ahogyan a feltörekvő országokban széles rétegek jövedelmi viszonyai javulnak. Amennyiben a trend változatlanul folytatódna, az jelentősen hozzájárulna a globális felmelegedés fokozódásához. Miután azonban nyilvánvalóan nem lehet a fél világot vegetáriánus étrendre fogni, más megoldás után kellett nézni a probléma kezelésére.

A legígéretesebb potenciális megoldási lehetőség 2016-ben vetült fel, amikor is tudósoknak sikerült növényi eredetű alapanyagokból laboratóriumi körülmények között húst és tejtermékeket előállítaniuk, méghozzá jelentősen csekélyebb mértékű üvegházgáz-kibocsátás mellett, mint ahogyan az természetes úton történik. Az élvezeti értékében állítólag a természetessel tökéletesen megegyező “mű-hús” máris jelentős befektetői érdeklődést generált, Bill Gates például két, növényalapú hamburgerhúst gyártó társaságot támogat. Sokatmondó, hogy a lehetőséget már a nagy hús- és tejipari vállalatok is igyekeznek beruházások és akvizíciók révén megragadni, így például a legnagyobb egyesült államokbeli hús előállító társaság, a Tyson, de a Danone és a Nestlé is. A kínai kormány pedig nemrég 330 millió dollárt fektetett izraeli társaságokba, amelyek hús laboratóriumi körülmények között történő előállításával foglalkoznak.

A marhahúspogácsa prototípust gyakorlatilag havonta követik az újabb mesterséges termékek, így most már a haltól a csirkén át a sajtig számos élelmiszer termelhető meg ezen a környezetbarát módon. Az utat a növényi alapú tej jellegű termékek kövezték ki, amelyek az Egyesült Államokban mintegy 10 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek, de már az újabb termékek értékesítése is érezhetően emelkedik.

A módszer további előnye, hogy az állatjóléti aggályok is kiküszöbölhetők általa, sokan pedig – például Richard Branson is – abban bíznak, hogy pár évtized múlva már egyáltalán nem kell majd állatokat ölni az emberiség húskeresletének kielégítéséhez.

2. Megújuló energiaforrások

Talán ez az a terület, amelyről a legtöbb jó hír érkezik napi szinten, és az itt áttekintett megatrendek között ez tűnik a leginkább előrehaladottnak. A “megújuló energia forradalom” keretében csak az elmúlt évtizedben mintegy 90 százalékkal csökkent a fotovoltaikus napelemek ára, – és a trend folytatódása várható – miközben hatékonyságuk és teljesítményük érdemben emelkedett. A helyzet hasonló a szélturbina technológia esetében is; mindennek köszönhetően pedig 2016-ban már a világszerte installált villamos energia termelő kapacitások többége megújuló energiaforrásokra települt.

A kedvező folyamat sebessége zavarba ejtő: míg a tekintélyes Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése és számos más prognózis lineáris trendet vetített előre, addig az adatok szerint valójában exponenciális volt a felívelés. A trendet jelenleg Kína vezeti, de a kedvező hatások világszerte érezhetők; Németországban például már akkora szélturbina kapacitás üzemel, amely az utolsó októberi hétvégén negatív áramárakat eredményezett. Ráadásul, Donald Trump Párizsi Klímaegyezményből való kihátrálása és ortodox energiapolitikája ellenére a jelek szerint az Egyesült Államokban is folytatódik a megújulók forradalma, és a befektetések továbbra is áramlanak a területre.

3. A szénkorszak vége

Az előző folyamattól nyilvánvalóan elválaszthatatlan trend egyfajta “halálspirált” jelölt ki a szén számára. A legpiszkosabb fosszilis energiaforrás kitermelése 2013-ban tetőzött, visszaszorulásának sebessége pedig még az elemzőket is meglepi. Az IEA 2013-ban még azt várta, hogy a szén felhasználása 2040-ig további 40 százalékkal bővülhet – ma már csak 1 százalékos növekedést vár e téren.

A jelenség oka egyértelműen a nap- és szélenergia meredek költségcsökkenése, a következmények pedig hatalmasak: a korábban az energiahordozóra nagymértékben építő Kínában 151 erőmű megépítési terveit törölték; az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság széniparát csődök sújtják. Szimbolikus módon az ipari forradalomban főszerepet játszó angol szén részesedése az energiatermelésben mindössze öt év alatt 40 százalékról 2 százalékra zuhant.

Noha a szigorúbb emissziós elvárásokat is teljesítő új szénerőműveknél a nap- és szélenergia már a világ számos területén olcsóbbnak számít, ugyanakkor a végső lökést a megújulók további árcsökkenése adhatja meg a szénnek. A jelenlegi várakozások szerint valamikor 2030 és 2040 között már a működő szélerőműveknél is jobban megéri majd megújuló energiaforrásokat fejleszteni, vagyis ekkortól várhatóan a működő szénerőműveket és szénbányákat is fokozatosan bezárják majd.

4. Elektromos autók

Az elektromos autók előretörését főként a városi légszennyezettség csökkentésére vonatkozó szándék hajtja. Így, érthető módon e téren is Kína vette át a kezdeményezést, ahol már annyi elektromos autót értékesítenek havonta, mint Európában és az Egyesült Államokban együtt, és ebben immár számos hazai márkára is támaszkodhatnak. Az egyesült államokbeli Tesla a Model 3-mal vélhetően szintén jelentős tömeget fog elérni, mindezt látva pedig a nagy autógyártók az elmúlt hónapokban egymás után jelentették be ambiciózus terveiket az elektromos hajtás bevezetésére; a Volvo és a Jaguár pedig egyenesen azt közölte, három éven belül teljesen felfüggeszti a teljesen fosszilis üzemanyaggal hajtott típusaik gyártását.

A piac egyfajta dominóhatást mutat, amelyben már egyértelműen beléptünk a tömeggyártás korába – és pontosan ez hozhatja meg az igazi áttörést. A folyamatot – amelynek tempója a várakozások szerint nem fog csökkenni – az az egyre növekvő számú nagyváros is támogatja, amelyek szigorú emissziós szabályok bevezetését jelentették be a belsőégésű motorral felszerelt autókra. Az elektromos autók piaci részesedése az elmúlt három évben ugyan megnégyszereződött, azonban ma is csak 1,25 százalék a globális újautó-piacon. Amennyiben azonban a jelenlegi növekedési ütem tartós lesz, úgy már 2030-ban minden öt értékesített új autó közül négy elektromos lehet a legambiciózusabb előrejelzések szerint.

A felszálló pálya meredekségét az is jól érzékelteti, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) csak az elmúlt évben öt alkalommal módosította felfelé a 2040-es, az elektromos autók számára vonatkozó becslését. Az IEA, az ExxonMobil, a BP és mások szintén emelték prognózisaikat, az olajcégek pedig egymás után szállnak be az e-mobilitásba. A teherszállítás területén ugyan nem ennyire biztató a kilátás, azonban az utóbbi időben már az elektromos repülőgépek és a szélenergiával hajtott teherhajók koncepciói felbukkantak.

5. Energiatárolás

Az energiatárolási megoldások az e-mobilitás terjedése és a megújuló energiaforrások rendelkezésre állása, illetve rendszerbe integrálhatósága szempontjából egyaránt kulcsfontosságúak. Az e téren megfigyelhető megatrend az elmúlt hat évben 75 százalékkal szorította lejjebb a lítiumion-akkumulátorok árát, amihez 2030-ig még további 50-66 százalékos költségcsökkenés járulhat a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség prognózisa szerint. Ezzel párhuzamosan a tárolt energia mennyisége is meredeken emelkedhet, az okos és a korábbiaknál jóval hatékonyabb digitális villamos energia hálózatokhoz kapcsolódóan. Csak az Egyesült Királyságban az okos hálózatok 8 milliárd fontos megtakarítást jelenthetnek a számlafizetőknek 2030-ban egy kormányzati becslés szerint.

Azt ugyan nem lehet kétséget kizáróan állítani, hogy a napjainkban domináns lítiumion technológia kínálja majd a jövőben is a legmegfelelőbb megoldást, mindenesetre a lítiumellátással kapcsolatos aggályok ma már nem tűnnek megalapozottnak, miután a fém nem számít ritkának. Ez a technológia ugyan hetekre vagy hónapokra nem képes megfelelően tárolni a villamos energiát, azonban más megoldások – például az energia gáz formában történő tárolása – erre is megoldást nyújthatnak a későbbiekben, ahogyan az egymástól távolabbi termelő és fogyasztó helyek összekötése is.

6. Energiahatékonyság

Az energiatermelés “kizöldítése, illetve megtisztítása” mellett a csaknem hasonló fontossággal bír az energiahatékonyság javítása is. Bizonyos régiókban már jelentős előrelépés történt, az EU például az ezredforduló óta körülbelül 20 százalékkal javította az ingatlanok, közlekedés és ipar energiafelhasználását. Az energiahatékonyság számos módon javítható, épületek esetében például szigeteléssel, de az elektronikai cikkek, kütyük és alkalmazások fogyasztásának csökkentése szintén jelentős tételt jelenthet; az ENSZ szerint egyenesen ez az egyik legnagyobb hatású fegyver a klímaváltozás elleni erőfeszítésekben.

Ezért aztán szó szerint életbevágónak tűnik, hogy e téren is további fejlődés következzen. A ma elérhető leghatékonyabb eljárások és technológiák alkalmazásával az európai energiafogyasztást 10-15 éven belül mintegy 40 százalékkal lehetne mérsékelni – állítja Kevin Anderson, az University of Manchester professzora. Az épületeknek ebben kulcsszerepe lehet, a tulajdonosokat pedig nem annyira a szén-dioxid-kibocsátás, sokkal inkább az energiaszámla meredek csökkentésének ígéretével lehetne bevonni a folyamatba.

Az iparvállalatok ugyan e téren némi elmaradást mutatnak, azonban a szabályozási környezet változásával itt is beindultak kedvező folyamatok; például már a hagyományosan az egyik leginkább energia- és karbonintenzív iparágnak számító cementgyártásban is felfedeztek a korábbiaknál jóval tisztább eljárásokat.

7. Erdők

A fent ismertetett nagy, pozitív megatrendek közül az erdőgazdálkodás ma még egyértelműen kilóg, mivel az állapotok e téren még mindig rossz irányba tartanak. Sőt, az ezredforduló óta az éves erdőirtások nagysága napjainkra meg is duplázódott. Pedig önmagában a világszerte tapasztalható erdőirtások beszüntetésével, az erdőgazdálkodás fenntarthatóvá tételével mintegy 10 százalékkal lehetne mérsékelni a globális üvegházgáz-kibocsátást.

Noha az erőirtások leállítása és új fák ültetése az egyik legolcsóbb és leggyorsabb módját jelenti a légköri szén-dioxid-kibocsátás és koncentráció csökkentésének, a területet a klímapolitika meglehetősen mostohán kezeli. A klímaváltozás elleni intézkedésekre évente fordított forrásoknak becslések szerint mindössze 2 százaléka jut erdők védelmére és telepítésekre. 2010 óta a gazdag országok és nemzetközi szervezetek összesen mintegy 2,3 milliárd dollárt fordítottak ilyen célra, ami eltörpül az erdőirtásokban érdekelt szektorok finanszírozása mellett. Az időszak során csak Brazília és Indonézia 276 milliárd dollárnyi kormányzati forrást fordított az erdőirtásokban főszerepet játszó négy fő árupiaci termék, a pálmaolaj, a szója, a marhahús és a rönkfa fokozott előállítására – állítja Franziska Haupt, a Climate Focus kutatója.

Egy új kutatás szerint pusztán a jobb földkezelés által a drasztikus klímaváltozás elkerüléséhez szükséges szén-dioxid-kibocsátás körülbelül harmadával lehetne visszafogható. A trend fent ismertetett negatív jellege dacára reménysugár e téren is látható. Az elmúlt két évtizedben a Kína, India és Dél-Korea által végrehajtott faültetések több mint 12 milliárd tonna szén-dioxidot vontak ki a légkörből – ez a mennyiség a háromszorosa az EU éves kibocsátásának. Az ázsiai országok ez irányú lépéseit elsősorban az áradásokkal és élelmiszerellátással kapcsolatos aggályok motiválták.

Versenyfutás az idővel

A rendelkezésre álló eszközök és kedvező fejlemények ellenére sokan pesszimisták a Föld légkörének és ökoszisztémájának kilátásai kapcsán. Noha a fenti pozitív jelek a helyes irányba mutatnak, ugyanakkor az emberiség nem mozog ugyanebbe az irányba – legalább is egyelőre nem a kellő összhangban.

Ami mégis óvatos bizakodásra adhat okot, az az, hogy az elmúlt években a legtöbb fejben megtörtént a felismerés, miszerint az úgynevezett zöld növekedés vagy fejlődés jelenti az egyetlen hosszú távú opciót. A tartósan magas szén-dioxid-kibocsátással járó hosszú távú opció ugyanis egész egyszerűen nem létezik, mivel az a konszenzus szerint olyan barátságtalan környezeti viszonyokat hozna létre, amelyek közepette már nem lehetne fejlődésről vagy növekedésről beszélni.

Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/fenntarthatovilag/megis-van-remeny-ime-a-top-7-megatrend-ami-megmentheti-az-emberiseget.5.267701.html

Reklámok

3 hozzászólás to “A top 7 megatrend, ami megmentheti az emberiséget a klímaváltozástól”

  1. István said

    Igazából az ilyen, megnyugtatást célzó okosságok, szerintem inkább rosszak, mint jók. Mert aztán úgyis szembejön a valóság, mint pl. itt:

    http://index.hu/tudomany/2017/11/14/rohadt_nagy_baj_van_15000_tudos_figyelmeteti_az_emberiseget/

  2. István said

    Hurrá-hurrá! Ég a város, de valaki talált egy fél üveg ásványvizet, azzal el tudjuk majd oltani az egészet! :-/

  3. uniohid said

    “… a technikai újítások széles és egyre szélesedő köre, a megújuló energiaforrások hasznosításától az e-mobilitáson át a laboratóriumi körülmények között létrehozott húsig már némi reményt ad a jövőt illetően”

    Eddigi történelmünk szerint – sok-sok tévút és bűn mellett – volt megoldás az akkori kihívásokra.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s