Mesterségesen hűteni a bolygót kockázatos stratégia

A globális felmelegedés hatásának csökkentésére felmerültek olyan javaslatok, hogy imitálni lehetne a vulkánkitöréseket, azoknak a levegőszennyezésével – aeroszoljaival – csökkenteni a felszínt elérő napsugárzást.

Ezek a javaslatok azonban katasztrofális hatással lennének kiterjedt régiókra, hatalmas viharokat vagy éveken át tartó szárazságot okozva – bizonyította be a University of Exeter kutatócsoportja.

A geoengineeringben, ami az éghajlat szándékos befolyásolását jelenti abból a célból, hogy a globális felmelegedés hatását csökkentsük aeroszoloknak a légkörbe injektálásával, több tudós a potenciális lehetőséget látta meg a klímaváltozás kezelésére.

Amint azonban az Exeter-i Egyetem kutatói kimutatták, amennyiben az egyik félgömbön ezt a manipulációt alkalmazzuk, súlyos következményeknek nézünk elébe a másik félgömbön.

Azt a következtetést vonták le elemzésükből, hogy míg az aeroszol befecskendezés az északi félgömbön csökkenti a trópusi ciklon aktivitását (gondoljunk a Katrina hurrikánra), ugyanakkor megnöveli a szárazság valószínűségét a Száhel -övezetben, a Szahara déli részén.

Ezért a kutatók felhívták a politikusok figyelmét világszerte, hogy szigorúan szabályozzák az egyoldalú geoengineering manipulációkat a jövőben, hogy elejét vegyék a természeti katasztrófáknak a bolygó egy másik területén.

A tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg, november 14-én.

Dr. Anthony Jones, klímaszakértő, az írás vezető szerzője azt mondta: „Eredményeink megerősítik, hogy a napsugárzást befolyásoló geoengineering nagyon kockázatos stratégia, ami az egyik régiónak kedvez, és ezzel egy időben egy másiknak katasztrófát okoz. A politikusoknak komolyan kell venni ezt a témát, sürgősen létre kell hozni egy hatékony szabályozást.”

A sztratoszférába injektált aeroszol azt a célt szolgálta volna, hogy hűtse a Föld felszínét, azzal, hogy visszaveri a napsugarak egy részét, mielőtt azok elérik a földfelszínt. Az elképzelés a vulkánkitörések utáni helyzetet akarta imitálni: vulkánkitöréskor az aeroszolok természetes módon kerülnek a légkörbe.

A kutatás folyamán a tudósok bonyolult szimulációkat végeztek a légkör-óceán modellel, hogy kutassák a sztratoszférikus aeroszol injekció hatását az észak-atlanti trópusi ciklonok gyakoriságára.

Azt találták, hogy a mesterségesen feljuttatott aeroszolok az északi félgömbön csökkenteni fogják az észak-atlanti trópusi ciklonok gyakoriságát, míg a déli délgömbön – hasonló aeroszol-injekciók potenciálisan fokozhatják azt.

A legijesztőbb az a jelenség, hogy míg a trópusi ciklon aktivitást az Észak-atlanti óceánon elnyomhatja az északi félgömbön végrehajtott aeroszol injekció, ugyanakkor aszály keletkezik tőle a Szahel-övezetben.

„Ez a kutatás megmutatja, hogy a globális hőmérséklet 1.5 vagy 2 Celsius fok körül tartásának célkitűzéséhez információt kell gyűjteni egy kiterjedtebb régiós skálán, hogy helyesen mérjük fel a klímahatásokat” – fűzte hozzá Jim Haywood professzor, matematikus, a tanulmány társszerzője.

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2017/11/171114123412.htm