Illegálisan került tiltott GMO-takarmány az uniós piacra

Átvétel a greenfo.hu-ról

2018. február 24. 9:40

Több európai országban is cirkált az EU-s felhasználásra nem jogosult biomassza, amelyből hazánkba is eljutott egy adag. A génmódosított szereket (GMO) teljesen tiltó Szerbiának gyártottunk belőle takarmányt. Az ügy azt sejteti, hogy az EU nem képes kontrollálni az exportra gyártott, és az Unióban nem engedélyezett anyagokat. Ráadásul a most indult jogvita hatással lehet a génmódosított termékek EU-ba irányuló importjára is.

Hírdetés

Egyre szélsőségesebb lesz az európai városok időjárása

greenfo/MTI

2018. február 25.

Európa 571 városának adatait elemezve a New Castle-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az eddig véltnél jóval szélsőségesebbé válik az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban.

A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. Kimutatták, hogy mind az 571 városban fokozódni fognak a hőhullámok, a legnagyobb mértékben a hőhullámos időszakok a dél-európai országokban nőnek, miközben a közép-európai városokban a legnagyobb mértékben – 2-7 Celsius-fokkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 Celsius-fokkal – fog emelkedni a hőmérséklet hőhullámok idején – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

Átvétel a Magyar Nemzetből

Molnár Csaba

2018. február 24., szombat

Száz évvel ezelőtt mindenki világító órát akart magának. Ezek az időmérésre alkalmas eszközök azonban nem azért világítottak, mert apró elem dolgozott bennük (akkoriban ilyenek még nem is léteztek), a csoda a számlapfestékben rejlett: rádiumot tartalmazott. A gyárakban dolgozó hölgyek mit sem sejtettek arról, hogy halálos méreggel festegetik az órákat. Ez a néhány évvel korábban még a női egyenjogúság diadalaként ünnepelt munka hamarosan tragikussá vált.

A XX. század elején meglehetősen kevés olyan munkakör létezett, amelyben főként nőket alkalmaztak, így egy fiatal lánynak nem volt egyszerű megélhetést biztosító állást találnia. Ezért volt azonnal hatalmas túljelentkezés az 1910-es évek végén megnyíló amerikai gyárakba, amelyekbe kifejezetten fiatal lányokat kerestek rádiumos használati tárgyak, főként órák festésére. Rádiumlányoknak nevezték őket. A rádium akkoriban újdonságnak számított, hiszen alig húsz évvel korábban, 1898-ban fedezte fel Marie és Pierre Curie. Hamar kiderült róla, hogy radioaktív (a jelenség a nevét is ezen elemről kapta), de a radioaktivitás ártalmai kezdetben még nem voltak ismertek.

Sőt, ahogy szinte minden újonnan felfedezett vegyi anyag esetében, a rádiumról is azt gondolták kezdetben, hogy gyógyereje van, és szinte minden elképzelhető betegségre megoldást nyújt.

Uniós támogatások – kockázatok és mellékhatások

Átvétel a greenfo.hu-ról

Szabó Gábor környezetvédelmi újságíró

2018. február 15.

Az uniós pénzek eltorzították a hazai gazdasági, társadalmi életet. Felesleges kapacitások, egyenesen káros vagy legalábbis közpénzből támogatásra nem méltó beruházások (pl. sörfőzde, pálinkalepárló, energiaital-előállító, autógyár), környezetkárosító létesítmények épültek – ezt mutatták be a Budapest Kör legutóbbi rendezvényének előadói.

Már nem győzik takarítani a szennyezett városi havat a norvégok

Átvétel a vg.hu-ról

2018. 02. 23.

MTI-hír

Túl sok a hó Oslóban, ezért a város hóolvasztó berendezés üzembe helyezését tervezi.

A környezetvédelmi hatóság szerint egy hegy belsejében lehetne a havat hőpumpával megolvasztani, nyáron pedig távhőszolgáltatásra lehetne használni a pumpát – adta hírül pénteken az NRK norvég közszolgálati adó.

Az Európai Parlament helyzetbe hozza a megújuló kiserőműveket

Sajtóközlemény

Kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport

Az Európai Parlament energia szakbizottsága támogatta az energiapiacok reformját, amiben teret adnak a megújuló áramtermelőknek és korlátozzák a fosszilis erőművek támogatását. Ellenben megszavazták az új gázinfrastruktúrák kiemelt uniós támogatását.

Az Energia szakbizottság az Unió ún.Tiszta energiát mindenkinek csomagja részeként szavazott tegnap az európai villamosenergia-piac jövőjét 2030-ig meghatározó szabályozásról.

A képviselők üzenete egyértelmű: a csomagban segítenék a szerte Európában és itthon is egyre elterjedtebb helyi energiaközösségeket, lakosságot az árampiachoz való hozzáférésben. Támogatták, hogy a meglevő és a kisléptékű (500 kW alatti) új megújuló áramtermelőknek elsőbbsége legyen a hálózatba eladni a megtermelt áramot, ne hátráltassák őket a fosszilis árameladók. Ha a tagállam úgy dönt, akkor a helyi közösségi energia kezdeményezések is kaphatnának elsőbbségi hozzáférést.

Újabb bizonyítékot találtak a bélbaktériumok és az agy működése közötti különös kapcsolatra

Átvétel a Qubit-ból

02.16. 1499 TUDOMÁNY

Vajna Tamás

Az ember bőrfelületén, bélrendszerében, száj- és orrüregében és minden, a külvilággal kapcsolatba kerülő testtáján élnek mikroorganizmusok, számukat összesen 1014 nagyságrendűre becsülik, vagyis az emberi sejtek számának tízszeresére. A baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiomnak nevezett közösség emésztőrendszerben található tagjairól az elmúlt pár évben kiderült, hogy nem csupán az emésztésben, illetve a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet. A legfrissebb kutatási eredmények még meglepőbb összefüggéseket tártak fel.

„A mikrobiom mikroorganizmusai kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat, de hatással vannak a neurológiai folyamatokra, a betegségek kimenetelére és általában az egészségre is. A bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolat felfedezése lehetővé teszi, hogy a mikrorganizmusok révén új diagnosztikai, prevenciós, valamint terápiás módszereket dolgozzunk ki.” A paradigmaváltó állítást a világ egyik legjelentősebb tudományos egyesülete, – a Science kiadójaként is ismert – American Association for the Advancement of Science (AAAS) február 16-i éves ülésén elhangzó előadás-sorozat szinopszisából idéztük.

Tüdőkapacitás csökkenésre, asztmára számíthat, aki takarítószereket használ

MTI-hír

2018. február 19. hétfő 16:00

A takarítószerek rendszeres használata hosszú távon ugyanolyan káros lehet a tüdőre, mint húsz éven át napi 10-20 cigaretta elszívása – állapították meg norvég szakemberek.

A nyugat-norvégiai Bergeni Egyetem kutatói megállapították, hogy azoknak a nőknek, akik rendszeresen használnak az otthonukban takarítószereket, hosszú távon csökken a tüdőkapacitásuk azokhoz a nőkhöz képest, akik nem érintkeznek rendszeresen tisztítószerekkel. A tanulmány 6235 férfi és nő bevonásával készült. A résztvevők egészségi állapotát nagyjából 34 éves koruktól kezdve húsz éven át nyomon követték a kutatók.

Az önvezető járművek eltörölhetik az egész autós kultúrát

Átvétel a Qubit-ból

Nemcsak a dugót és a parkolójegyeket, de a biciklizést és a teljes autós kultúrát is eltörölheti az önvezető járművek kora

02.15. 147 gazdaság

Bodnár Zsolt

Még mindig nem tudni, mikor áraszthatják el az utakat tömegesen a tényleges önvezető autók, de az utóbbi hónapok történései alapján már tényleg ennek a határán járunk. A legutóbbi történelmi lépcsőfokot a Google-tulajdonos Alphabet cége, a Waymo tette meg 2017 októberében, amikor elsőként küldött az utakra biztonsági sofőr nélküli önvezető autókat, de a Waymóval pereskedő Uber is szívesen lenne piacvezető az új iparágban.

Carlos Ghosn, a Renault–Nissan–Mitsubishi szövetség elnök-vezérigazgatója a davosi Világgazdasági Fórumon azt jósolta, hogy hat éven belül már világszerte használatban lesznek az önvezető járművek, és ennek hatása jócskán túlmutat majd az autóiparon. Ghosn előrejelzése bőven az optimistább forgatókönyvek közé tartozik, de azt még a szkeptikusok is elismerhetik, hogy egy ilyen változás mindent átrajzol, amit a városi létről gondolunk.

Ne csak a dél-amerikai országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra mondjon nemet Magyarország!

Sajtóközlemény

Kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége

Budapest, 2018. február 15. –

A Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli a földművelési miniszter azon döntését, hogy Magyarország nem támogatja a dél-amerikai országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodást. A magyar mezőgazdaság és a hazai gazdák védelme érdekében ugyanakkor a természetvédők szorgalmazzák, hogy a Magyar Kormány és az Országgyűlés hasonlóképpen mondjon nemet az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikálására.

Fazekas Sándor a földművelésügyi miniszter a közmédia ma reggeli műsorában úgy fogalmazott: a magyar mezőgazdaság, a gazdák érdekében a magyar kormány nem támogatja az EU-Mercosur megállapodást, mert az jelentős kockázattal járna. [1] A miniszter arról is beszélt, hogy miért is nyitnánk meg az európai piacot – gyakorlatilag kevés feltétel mellett – más országok részére, amikor képesek vagyunk ellátni magunkat megfelelő minőségű termékekkel, sőt exportálni is tudunk? Miért kell utaztatnunk a Föld a túlsó oldaláról olyan élelmiszereket, amelyekre ott helyben is szükség van. Mint fogalmazott, ez nyilvánvalóan kereskedelmi érdek, nekünk azonban mások a szempontjaink.

Tíz évesek a bécsi ‘szemétzsaruk’

greenfo.hu

2018. február 11. 20:28

2008 februárjában alapították meg Bécsben az úgynevezett “szemétrendőrséget”, a WasteWatcher-t, melynek köszönhetően drasztikusan csökkent a szemetelési kedv az osztrák fővárosban. A bécsi köztisztaság fenntartása érdekében kialakított modellt hamarosan Berlinben is alkalmazni fogják.

Egyetlen hatalmas vágóhíddá változtattuk a Földet

greenfo.hu

2018. február 10. 21:03

Drámai képet mutat a vadon élő, néhány kilónál nagyobb testű állatok számossága és össztömege a bolygón. Háziállatok 63%, emberek 27%, vadvilág 9%.

Mint Vaclav Smil a Harvesting the Biosphere című könyvében, illetve a nemrég Davosban is feltűnő Yuval Noah Harari nálunk tavaly megjelent kötetében, a Homo Deusban rámutat, a vadon élő közepes és nagytestű állatok súlya mindkét mérőszámban egyre jelentéktelenebb lesz a tenyésztett állatokhoz és, ami külön megdöbbentő, magához a 7,6 milliárdnyi emberhez képest.

A pár kilónál nagyobb testű állatok biomasszája (halak nélkül):

háziállatok 63% 700 millió tonna

emberek 27% 300 millió tonna

vadvilág 9% 100 millió tonna

Az UNESCO képviselői tegnap megértették a városvédő civilek aggályait

A Levegő Munkacsoport híre

2018.02.09.

Csütörtökön az UNESCO Műemlékvédelmi Tanácsa, az ICOMOS több városvédő civil szervezet, köztük a Levegő Munkacsoport véleményét hallgatta meg Budapest fővárosát illető fejlesztési tervekről. Szó esett többek között a tervezett Lágymányosi MOL székházról, a Várban zajló kormányzati projektről és főleg a Városliget átalakításáról.

Az ICOMOS tavaly nyári krakkói éves gyűlésén határozta el, hogy szakértői missziót küld Magyarországra, mert Budapesten számos kedvezőtlen folyamat indult meg, amelyek hatással lehetnek a világörökségi területre és annak védőterületére is.

Ha helyreállítjuk a koenzim Q10 szintet a szervezetben, sikerül legyőzni az inzulinrezisztenciát

A koenzim Q koncentrációt alacsonynak találták a Sydney Egyetem (és más, a kutatásban résztvevő egyetemek) kutatói azoknak a személyeknek a zsír- és izomszövetében, akik nem reagáltak az inzulinra, vagyis inzulin rezisztensnek minősültek. Ezt az állapotot pre-diabétesznek, a cukorbetegség előszobájának nevezik.

Amikor a kutatóknak sikerült helyreállítaniuk a koenzim Q szintet, megszűnt az inzulin rezisztencia, és azzal megszűnt a cukorbetegség fenyegetése.

A mesterséges intelligencia, amely hatékonyabb bármely diagnosztánál

A számítógép, amely hatékonyabb a patológusoknál – a cikk teljes terjedelmében a Magyar Nemzetben olvasható

Molnár Csaba

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontján (SZBK) rendezték a múlt héten a világ számítógépes biológiaikép-elemzőinek egyik legnagyobb seregszemléjét. A konferencián, amely továbbképzés és kongresszus is egyben, újra nyilvánvalóvá vált, hogy az orvosi diagnózist segítő képalkotó eljárások felvételeinek értékelésében a mesterséges intelligencia mára megkerülhetetlenné vált, és csak a társadalom fogadókészsége dönt arról a jövőben, hogy milyen mértékben bízzuk rá magunkat a gépek ítéletére.