Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A mesterséges intelligencia, amely hatékonyabb bármely diagnosztánál

Posted by Suggestor - 2018. február 11. vasárnap

A számítógép, amely hatékonyabb a patológusoknál – a cikk teljes terjedelmében a Magyar Nemzetben olvasható

Molnár Csaba

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontján (SZBK) rendezték a múlt héten a világ számítógépes biológiaikép-elemzőinek egyik legnagyobb seregszemléjét. A konferencián, amely továbbképzés és kongresszus is egyben, újra nyilvánvalóvá vált, hogy az orvosi diagnózist segítő képalkotó eljárások felvételeinek értékelésében a mesterséges intelligencia mára megkerülhetetlenné vált, és csak a társadalom fogadókészsége dönt arról a jövőben, hogy milyen mértékben bízzuk rá magunkat a gépek ítéletére.

A konferencia fő szervezőjével, Horváth Péterrel, az SZBK mikroszkópos képfeldolgozó és gépi tanulási csoportjának vezetőjével beszélgettünk.

– A Neubias (Network of European BioImage Analysts – európai biológiaikép-elemzők hálózata) szervezet azokat a kutatókat fogja egybe, akik a különféle képalkotó eljárások segítségével rögzített felvételek elemzéséhez számítógépes módszereket használnak.

– A biológiai képanalízis és a hozzá kapcsolódó adatfeldolgozás rendkívül új tudományterület, de példátlan sebességgel növekszik a jelentősége – és ezáltal a népszerűsége is. Hallani híreket arról, hogy röntgen, MRI vagy egyéb képalkotó eljárásokkal készített felvételeket a számítógépes algoritmusok már jobban diagnosztizálnak, mint a patológusok. Ez már ma is a valóság, vagy ettől azért még messze vagyunk?

– … ez a technológia (a deep learning – mély tanulás megismerése óta), legalábbis hatékonyságában, alapvetően különbözik minden korábbitól. Az élet minden területén terjed, de úgy látjuk, hogy mindennél mélyrehatóbb a hatása a mi területünkön, a biológiai felvételek elemzésében. Saját közleményeink alapján is állíthatom, hogy a mi kutatócsoportunk is megközelíti, sőt el is éri az emberi patológusok hatékonyságát a mesterséges intelligencián alapuló megoldásainkkal.

– Ez azt jelenti, hogy az emberek képességei nem érik el a számítógépéit?

– Az emberi pontosság számos tényezőből tevődik össze. Az épp a képeket néző patológus lehet fáradt, nem minden esetben tekinthető objektívnak, és a különböző szakemberek sem értenek egyet minden esetben. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia hatékonysága nem függ a fáradtságtól, és a sok adaton  (keresztül) nagyon megbízhatóan felismerik az elváltozásokat. Azt természetesen még nem jelenteném ki, hogy ezentúl nem lesz szükség patológusra. Az viszont biztos, hogy öt-tíz éven belül őrületesen nagy szerepet kap majd a mesterséges intelligencia a képalkotás elemzésében – mint a szakemberek munkájának támogatója.

– Az élet minden területén lejátszódik ugyanez a folyamat: a gépek (robotok, mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok) egyre ügyesebbek, és egyre több olyan tevékenységet képesek jobban ellátni, amihez eddig szükség volt emberre. Az adott terület szakemberei ennek természetesen nem örülnek, félnek, hogy a számítógép elveszi a munkájukat. Érezhető hasonló az orvosok és a patológusok között is?

– Magyarországon inkább az a jellemző, hogy az orvosok és a patológusok őrült mód túlterheltek. A mesterséges intelligencia térhódítása az orvoslásban még nem olyan sürgető, hogy jelenleg bárki is féltené a munkáját miatta.

A félelem inkább a páciensekben és a szélesebb közvéleményben van, hiszen nem igazán értjük, hogy a mesterséges intelligencia pontosan mi alapján dönt, és milyen folyamatok mennek végbe az „agyában”, amelyek eredményeképpen kiadja a rendszerint jó megoldást. A gépi tanulás lényege, hogy rengeteg ismert hátterű mintát betáplálunk az algoritmusba, amely ezek alapján „megtanulja”, hogy milyen jellegzetességekre kell figyelnie ahhoz, hogy felismerje a betegséget. Tehát mi nem mondjuk meg neki, hogy pontosan mire figyeljen, erre ő jön rá magától. Ez az önállóság adja a rejtélyességét, és emiatt félnek tőle egyesek.

– Van-e Magyarországon olyan intézmény, ahol a klinikai gyakorlatban használnak ilyen automatizált rendszereket a diagnosztikai felvételek elemzésére?

– Olyan van, ahol a sejtszintű analízist (például vérkenetek elemzését, diagnózisát) segítik intelligens módszerekkel. De ez sokkal könnyebb feladat a gép számára is, mint a szövetminták értékelése. Utóbbi még gyermekcipőben jár, és bevezetése nagyon komoly engedélyeztetést kívánna.

– A mesterséges intelligencia manapság divatos hívószó. De alapvetően különböznek ezek az algoritmusok a klasszikus programoktól?

– Igen, szerintem különböznek. Csak néhány éve érett meg a technika arra, hogy ezek a programok emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségű adatot tudjanak egy időben kezelni.

Biztos vagyok benne, hogy idővel megvalósul, hogy a képalkotó eljárásokkal felvett képeket teljes egészében a számítógép fogja kiértékelni. Olyan gyors a terület fejlődése, hogy még az én elvárásaim is napról napra módosulnak.

Egy hónappal ezelőtt azt mondtam volna, hogy a mesterséges intelligencia még nagyon sokáig csak segítő szerepet lát majd el az ember mellett. De néhány hete a Google bejelentette, hogy az egyik algoritmusuk szó szerint a semmiből tanult meg olyan szinten sakkozni négy óra alatt, hogy utána megverte azt a klasszikus sakkprogramot is, amelyik könnyen legyőzi az összes emberi nagymestert. Pedig még csak meg sem mondták ennek a mesterséges intelligenciának, hogy mik a sakk szabályai. Ilyen körülmények között már nem vagyok olyan biztos benne, hogy a gép néhány éven belül nem fogja átvenni az ember helyét – legalábbis az orvoslás egyes területein.

Forrás: https://mno.hu/tudomany/a-szamitogep-amely-hatekonyabb-a-patologusoknal-2445262

Reklámok

2 hozzászólás to “A mesterséges intelligencia, amely hatékonyabb bármely diagnosztánál”

  1. István said

    A mesterséges intelligencia ilyen jó-olyan jó… Persze. De azért vannak olyan dolgok, az orvosi-klinikai gyakorlatban is, amiket nem tartalmaz a primer módon, akár távolról is beazonosítható labor- vagy egyéb vizsgálati eredmény.

    Például: “az egyik laborkészülék eredményeit kissé fenntartással kell kezelni most, mert még nem tudták kicserélni az xy alkatrészt”.
    Vagy mondjuk: “ennél a betegnél nagyon valószínű, hogy nem volt teljesen éhomi a vizsgálat, mert biztos, hogy evett egy-két falatot indulás előtt”.

    És még sorolhatnánk. Ugyanúgy, ahogy egy távoli, a beteget nem ismerő orvosnak is lehetnek zseniális meglátásai és sajnálatos (bár olykor vicces) tévedései. A betegség a beteggel együtt létezik. Nem minden betegség olyan, mint egy kéztörés, ami a Röntgen-kép alapján persze egyértelmű is lehet.

    Szomorú vége lehet, ha az orvoselvándorlást gépekkel akarjuk megoldani. A gépeket én “bevonnám a konziliumokba”, de azért a cikkben sejtetett véleményezési vagy akár döntési(!!!) jogkört sohasem adnék nekik.

  2. uniohid said

    Plusz:
    https://qubit.hu/2018/02/09/egymilliardbol-is-kiszur-egyetlen-gyanus-sejtet-kimuti-a-helyerol-es-meg-az-orvosokkal-is-csevereszik-a-szegedi-okosmikroszkop

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s