Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Újabb bizonyítékot találtak a bélbaktériumok és az agy működése közötti különös kapcsolatra

Posted by Suggestor - 2018. február 22. csütörtök

Átvétel a Qubit-ból

02.16. 1499 TUDOMÁNY

Vajna Tamás

Az ember bőrfelületén, bélrendszerében, száj- és orrüregében és minden, a külvilággal kapcsolatba kerülő testtáján élnek mikroorganizmusok, számukat összesen 1014 nagyságrendűre becsülik, vagyis az emberi sejtek számának tízszeresére. A baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiomnak nevezett közösség emésztőrendszerben található tagjairól az elmúlt pár évben kiderült, hogy nem csupán az emésztésben, illetve a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet. A legfrissebb kutatási eredmények még meglepőbb összefüggéseket tártak fel.

„A mikrobiom mikroorganizmusai kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat, de hatással vannak a neurológiai folyamatokra, a betegségek kimenetelére és általában az egészségre is. A bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolat felfedezése lehetővé teszi, hogy a mikrorganizmusok révén új diagnosztikai, prevenciós, valamint terápiás módszereket dolgozzunk ki.” A paradigmaváltó állítást a világ egyik legjelentősebb tudományos egyesülete, – a Science kiadójaként is ismert – American Association for the Advancement of Science (AAAS) február 16-i éves ülésén elhangzó előadás-sorozat szinopszisából idéztük.

A Financial Times (FT) tudományos rovatának beharangozója szerint a mikrobiom funkcióinak felismerése az eddigieknél sokkal közelebb vihet az emberi biológia megértéséhez. Az emésztőrendszer gyulladásos betegségeivel, a különféle anyagcserezavarokkal kapcsolatos eredmények után az AAAS austini konferenciáján ugyanis egyebek mellett szó esik a bélflóra hangulat- és magatartásbefolyásoló szerepéről is.

Memóriajavító bacilusok, stressztűrést erősítő talajlakók

Janet Jansson, a Pacific Northwest National Laboratory biológiai kutatásokért felelős igazgatója azokról a még nem publikált egérkísérletekről is beszámol, amelyek során a Lactobacillus nemzetséghez tartozó fajok memóriára gyakorolt hatását vizsgálták. A mikroorganizmusokkal beoltott rágcsálók emlékezete ugyanis nagyságrendekkel hatékonyabbnak bizonyult, mint a tejsavbacilusoktól mentes egyedeké. Jansson az FT-nek elmondta: jelenleg azt vizsgálják, a mikróbák milyen vegyületeket termelnek, és azok hogyan fejtik ki hatásukat.

Rob Knight, a University of California orvosprofesszora tagja volt annak a kutatócsapatnak, amely 2014-ben elsőként igazolta a bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolatot. Knight jelenleg arra fókuszál, miképpen módosítja az alvás a mikrobiomot, illetve, hogy a mikrobiológiai ökoszisztéma milyen hatással van az alvásra. Knight és kollégái önkéntesekkel és egerekkel végzett kísérleteik során tudniillik azt találták, hogy az alvásmegvonás átalakítja a bélflórát, míg egyes mikroorganizmusok jelenléte ébresztőként, illetve altatóként hat.

A Mycobacterium vaccae egy talajlakó baktérium. Knight professzor kimutatta, hogy ha jelen van az egerek szervezetében, akkor azok komolyabb megrázkodtatás nélküli elviselik az őket érő stresszt. A mikéntre azonban még nem találták meg a magyarázatot.

A Mycobacterium vaccae kolóniáiFotó: exploringtheinvisible.com

Hadászati haszon

Az AAAS éves ülésén előadók kutatásait részben az Egyesült Államok Haditengerészeti Hivatala (ONR) finanszírozza. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a hadihajókon, tengeralattjárókon szolgálatot teljesítőket érő, az alvásmegvonásból, a felborult életritmusból és más külső hatásokból fakadó stressz uralható legyen a koncentrációt rontó gyógyszerek használata nélkül, pusztán az étkezéssel bevihető speciális táplálékkiegészítőkkel.

Az emésztőszervek, szakszóval a gasztrointesztinális traktus és a központi idegrendszer között zajló biokémiai jelátvitel feltérképezése még az elején tart. Az azonban már látszik, hogy az ebben kulcsszerepet betöltő mikrobiom tanulmányozása megoldást jelenthet számos egészségügyi problémára, amelyeket eddig kemikáliákkal operáló, medicinális nehéztüzérséggel kúrált a modern orvostudomány. A kutatók szerint ezzel megvalósíthatóvá válhat az egyensúlyát vesztett biológiai rendszer mikroorganizmus-szintű finomhangolása.

Forrás: https://qubit.hu/2018/02/16/ujabb-bizonyitekot-talaltak-a-belbakteriumok-es-az-agy-mukodese-kozotti-kulonos-kapcsolatra

Reklámok

Egy hozzászólás to “Újabb bizonyítékot találtak a bélbaktériumok és az agy működése közötti különös kapcsolatra”

  1. uniohid said

    Plusz:
    http://informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/endocrine/diabetes/?article_hid=216962&utm_source=im-box&utm_medium=email&utm_campaign=0921

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s