Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Az Alzheimer kór könnyebben megelőzhető, mint gondolnánk

Posted by Suggestor - 2018. március 2. péntek

Átvétel Szendi Gábor engedélyével a Tények-tévhitek hírlevélből

Georgia Ede: Preventing Alzheimer’s Disease May Be Easier Than You Think

Fordította:Váradi Judit

Új megvilágításban a memóriaproblémák eredendő okai

Nincs rosszabb, mint öregségünk 10-15 évét elbutulásban leélni. Az Alzheimer-betegség a 20-21. század betegsége, korábban alig létezett. Azaz, a betegség okát mi teremtettük, és így mi is tudjuk megszüntetni.

Inzulinrezisztenciája van?

Nincs egyedül, ha ezt nem tudja. Ez talán a legfontosabb kérdés, amit a testi- lelki egészségünkről tudni szeretnénk – mégis a legtöbbünk, még sok orvos sem tudja rá a választ. Az Egyesült Államokban járványos méreteket öltött az inzulinrezisztencia: a lakosság több, mint fele inzulinrezisztens. Az inzulinrezisztencia hormonális állapot, amely a szervezet minden zugában megágyaz a gyulladásnak és a túlnövekedésnek, megszakítja a normális koleszterin- és zsíranyagcserét, és fokozatosan szétrombolja a szénhidrát-feldolgozó képességünket. Az inzulinrezisztencia rengeteg nemkívánatos betegség kockázatát fokozza, mint például az elhízás, szívbetegség, rák és a 2-es típusú cukorbetegség. Még ennél is rémisztőbb, amit a kutatók már megértettek, hogy az inzulinrezisztencia áll a legtöbb közönséges Alzheimer betegség hátterében.

Mi is az az inzulinrezisztencia?

Az inzulin egy hatékony anyagcsere-hormon, amely összehangolja a sejtek tápanyagfelvételét és feldolgozását (pl. a glukózét, aminosavakét). Az inzulin egyik feladata a szervezetben az izom- és zsírsejtek kiszabadítása, hogy azok képesek legyenek felvenni a glukózt a véráramból. Amikor édességet vagy keményítőt fogyasztunk, a vércukorszintünk felszökik, hasnyálmirigyünk inzulint bocsájt ki, hogy a fölösleges glukózt a véráramból a sejtek felé terelje.

Ha a vércukor és az inzulin túl gyakran szökik magasra, a sejtek úgy próbálják magukat az inzulin erőteljes hatása alól kivonni, hogy letompítják inzulinra történő reakciójukat – inzulinrezisztensekké válnak. A hasnyálmirigy, hogy legyőzze ezt az ellenállást, még több inzulint bocsájt ki a véráramba, hogy megakadályozza a glukóz sejtekbe való bejutását. Minél magasabbra emelkedik az inzulin szintje, annál inkább inzulinrezisztenssé válnak a sejtek. Idővel ez az ördögi kör oda vezethet, hogy a vércukorszint állandóan magasan marad, kialakul a 2-es típusú cukorbetegség.

Az inzulinrezisztencia és az agy

Az agyban más folyamat zajlik le. Az agy egy energiavámpír, amely folyamatos glukóz-ellátmányt követel. A glukóz szabadon elhagyhatja a véráramot, könnyedén átjut a vér-agy gáton, be is hatolhat a legtöbb agysejtbe – nincs szüksége az inzulinra. Az agyat körülvevő agyi-gerincvelői folyadékban a glukózszint tulajdonképpen mindig kb 60 %-kal magasabb, mint a véráram glukózszintje – még inzulinrezisztencia esetén is – ezért aztán minél magasabb a vércukorszint, annál magasabb az agyban a cukor szintje.

Nem így áll a helyzet az inzulinnal – minél magasabb a vér inzulinszintje, annál nehezebben képes az inzulin behatolni az agyba. Ennek az az oka, hogy az inzulint a vér-agy gáton átsegítő receptorok rezisztensekké válhatnak az inzulinnal szemben, korlátozva az agyba bejutó inzulin mennyiségét. Jóllehet az agysejteknek nincsen szüksége inzulinra a glukóz felszívásához, a glukóz feldolgozásához azonban igen. Megfelelő mennyiségű inzulinhoz kell jutniuk, máskülönben nem képesek a glukózt a létfontosságú sejtösszetevőkké és a fejlődésükhöz szükséges energiává alakítani. Hiába fürdenek tengernyi glukózban, az agysejtek szó szerint elkezdenek éhezni az inzulinrezisztencia fennállása esetén.

Az inzulinrezisztencia és a memória

Melyik agysejtek károsodnak először? A hippokampusz az agy memóriaközpontja. Sejtjei olyan sok energiát igényelnek fontos munkájukhoz, hogy gyakran extra mennyiségű glukózra is szükségük van. Noha ahhoz nem kell inzulin, hogy a szokásos adag glukóz bejusson a hippokampuszba, ezek a rendkívüli glukózlöketek mégis inzulint követelnek, a hippokampuszt különösen érzékennyé téve az inzulinhiányra. Mindez megmagyarázza, hogy miért a romló memória az Alzheimer-kór egyik első jele, annak ellenére, hogy e betegség végül az egész agyat elpusztítja. Elegendő inzulin nélkül, a sérülékeny hippokampusz erőfeszítéseket tesz az új adatok tárolására, de idővel zsugorodni kezd, majd elhal. Mire valaki az “enyhe kognitív károsodás” tüneteit észreveszi magán, a hippokampusz már több, mint 10 %-kal összezsugorodott.

Az Alzheimer kór valójában 3-as típusú diabétesz

Az inzulinrezisztencia magyarázhatja az Alzheimer-kór főbb jellemzőit – a neurofibrilláris gubancokat, az amiloid plakkokat, és az agysejtek sorvadását. Megdöbbentő, hogy az Alzheimeres betegek 80 százalékának inzulinrezisztenciája, vagy teljesen kifejlődött 2-es típusú cukorbetegsége van. Mára már annyira megalapozott az összefüggés az inzulinrezisztencia és az Alzheimer kór között, hogy a tudósok úgy kezdenek hivatkozni az Alzheimerre, mint a 3-as típusú diabéteszre.

Ez nem jelenti azt, hogy a diabétesz okozza az Alzheimer kórt – a demencia bekövetkezhet akkor is, ha valakinek nincsen cukorbetegsége. Pontosabb, ha a következőképpen gondolkodunk erről: A test inzulinrezisztenciája a 2-es típusú cukorbetegséghez vezet, az agy inzulinrezisztenciája pedig a 3-as típusú cukorbajhoz. Ez két különböző betegség, melyet ugyanaz a háttérben meghúzódó probléma – az inzulinrezisztencia – okoz.

Honnan tudhatjuk, hogy már úton vagyunk az Alzheimer kór felé?

Meglepő, de az Alzheimer betegség jóval azelőtt elkezdődik, hogy a tünetei megjelennének. Az inzulinrezisztencia okozta agyi cukorfeldolgozó problémát “glukóz hipometabolizmusnak” (glukóz anyagcsere alulműködés) nevezzük. Ez azt jelenti, hogy az agysejteknek nem áll rendelkezésére elegendő inzulin ahhoz, hogy a glukózt teljes kapacitással elégessék. Minél előrehaladottabb az inzulinrezisztencia állapota, annál renyhébb az agy glukóz-anyagcseréje. A glukóz hipometabolizmus már korai markere az Alzheimer betegség kockázatának, speciális agyi képfeldolgozással, PET szkenneléssel látható. Különböző életkorú embereket ezzel a technológiával vizsgálva, a kutatók rájöttek, hogy az Alzheimer kórt évtizedekkel annak megjelenése előtt egy fokozatosan romló glukóz hipometabolizmus előz meg. Az agy glukózanyagcseréje akár 25 százalékkal is csökkenhet, mielőtt bárminemű memóriaprobléma jelentkezne. Mint az egyetemi hallgatók kezelésére specializálódott pszichiáter, határozottan ijesztőnek találom, hogy a kutatók már 24 éves nők agyában is kimutatták a glukóz hipometabolizmus nyomait.

Jövőbeli remények

Az Alzheimer betegséggel szemben régebben mindig tehetetlennek éreztük magunkat, mivel úgy tudtuk, a rizikófaktorok, vagyis a kor, a genetika és a családtörténet kívül esik fennhatóságunkon. Könnyű célpont voltunk, rettegtünk a legrosszabbtól – mostanáig.

A rossz hír az, hogy az inzulinrezisztencia már annyira gyakorivá vált, hogy jó eséllyel bárkinek lehet bizonyos mértékig.

A jó hír az, hogy tehetünk az inzulinrezisztencia ellen.

Ha túl sok rossz szénhidrátot fogyasztunk túl gyakran, az megemeli a vércukorszintünket, ezzel kockázatunkat az inzulinrezisztenciára. Az evolúció folyamatában szervezetünk úgy alakult ki, hogy kezelni tudja a teljes szénhidrátok (pl. alma, édesburgonya) felvételét, de nem tud megbirkózni a finomított szénhidrátokkal (pl. liszt, cukor). Egyszerűen fogalmazva a finomított szénhidrátok agykárosodást okoznak.

A génjeinkről, vagy a korunkról nem tehetünk – de biztosan meg tudjuk változtatni étkezési szokásainkat. Nem arról van szó, hogy kevesebb zsírt és húst, több rostot, zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztanunk. Az elfogyasztott szénhidrát mennyiségét és fajtáját kell megváltoztatnunk!

3 lépés, amit azonnal megtehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük az Alzheimer kór kockázatát:

1. Derítsük ki, mennyire vagyunk inzulinrezisztensek!

Egyszerű vérvizsgálattal – glukóz, inzulin, triglycerid és HDL koleszterin szint méréssel háziorvosa megbecsülheti, hogy hol áll Ön az inzulinrezisztencia skálán.

2. Mostantól a finomított szénhidrátok fogyasztását kerüljük, mint a pestist!

Még akkor is, ha nincs inzulinrezisztenciánk, nagy kockázata van a kialakulásának, amennyiben nem hagy fel a finomított szénhidrátok, pl. a kiflik, zsömlék, cukrozott üdítők, müzliszeletek fogyasztásával.

3. Ha már kialakult az inzulinrezisztencia Önnél, figyelje szénhidrátbevitelét!

Hatalmas befolyást szerezhetünk inzulinrezisztenciánk és saját szellemi jövőnk felett egyszerűen azáltal, hogy megváltoztatjuk az étrendünket. Az inzulinrezisztenciát mérő laborvizsgálatok meglepően gyorsan reagálnak az étrendbeli változásokra – rengetegen tapasztalnak drámai javulást vércukor, inzulin és triglicerid szintjükben csupán néhány hét leforgása alatt.

Ez a 2012-es tanulmány bizonyította, hogy az alacsony szénhidrát-, magas zsírtartalmú étrend hatására az “enyhe kognitív romlást” (Alzheimer betegséget megelőző állapot) mutató betegek állapotában már 6 hét alatt javulás következett be.

10 hasznos tanács arra, hogyan tehetjük jobbá anyagcserénket és őrizhetjük meg egészségünket

Elsősorban az étrendünk, nem pedig a DNS-ünk határozza meg sorsunkat.

1. Egyen teljes értékű ételeket:

Húsok, tenger gyümölcsei, tojás, magvak, zöldségek és gyümölcsök. Fehérjét és zsírt minden étkezésnél fogyasszunk, hogy jól lakjunk és ne legyen szükségünk az étkezések közötti nassolásra!

2. Ne igyon cukros üdítőket!

sport és édesített energiaitalokat. Igyunk vizet, teát, kávét édesítés nélkül!

3. Gyümölcsturmixokat se igyon

Nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak

4. Ne használjon cukrot, vagy egyéb édesítőszereket

(leszámítva a kalóriamenteseket)

a méz és a juharszirup is ugyanúgy megemeli az inzulinszintet, mint a cukor

5. Legyen résen és nyomozzon

Ismerje fel a cukor minden változatát, ne vegyen olyan terméket, ami hozzáadott cukrot tartalmaz!

6. Ne fogyasszon aszalt gyümölcsöt!

Az aszalás besűríti a cukortartalmat, könnyebben fogyasztunk többet a gyümölcsből, ha nincsen víztartalma.

7. Liszt = glukóz

A pékáru fogyasztása, még ha nem is tartalmaz cukrot, vagy nem édes, akkor is kiugró inzulinszintet eredményez. Még a teljes kiőrlésű gabona is cukorrá bomlik le és hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához.

8. Korlátozza a tejtermékek fogyasztását

A tejsavó fehérje még a cukornál is jobban megemeli az inzulinszintet. A tejtermékek hormonokat is tartalmaznak, amelyek szintén inzulinszerű válaszokat indíthatnak be a szervezetben!

9. Tartózkodjon az édes és keményítőtartalmú zöldségektől!

Egyes zöldségek gyökerükben glukózként (néha fruktózzal együtt) tárolják az energiát. Ha önnek inzulinrezisztenciája van, meg kell fontolnia mennyi édes és keményítő tartalmú zöldséget fogyaszt!

10. Tornázzonl!

Az edzés javítja a vércukor és inzulinszintet, mivel az izmok kivonják a vérből a glukózt, hogy energiává alakítsák.

Forrás: https://tenyek-tevhitek.hu/az_alzheimer_kor_konnyebben_megelozheto_mint_gondolnank.htm

Reklámok

3 hozzászólás to “Az Alzheimer kór könnyebben megelőzhető, mint gondolnánk”

  1. Névtelen said

    Ne haragudjanak, de ilyen sok tévedést és butaságot, egyben régen olvastam. Néhányra hadd hívjam fel az olvasók és a szerzők figyelmét:

    “Az Alzheimer-betegség a 20-21. század betegsége, korábban alig létezett. Azaz, a betegség okát mi teremtettük, és így mi is tudjuk megszüntetni.”

    Ezek egymással nem ok-okozati összefüggésben álló, hanem együtt járó dolgok. A XX. század második felére-végére nőtt meg annyira az átlagos élettartama az embereknek, hogy elérjék az Alzheimer-betegség idejét is. Hasonló “összefüggést” így találhatunk akár az Oscar-díjak számával is!
    És ha “valaminek az okát mi teremtettük”, az nem jelenti, hogy meg is tudjuk oldani. Ha én rontottam el a számítógépemet, akkor sem tudom megjavítani, mert nem értek hozzá. Ha nagyon-nagyon akarom, akkor sem. Sőt, az is lehet, hogy végérvényesen elromlott vagy minden munkám elveszett róla.

    Szénhidrátok: itt annyi butaságot hord össze a szerző, hogy számbavenni is nehéz lenne. Csak egy ezek közül:
    A “minden szénhidrát rossz és kerüljük” és az “együnk sok rostot” tanácsok kapcsán szeretnék emlékeztetni arra, hogy a rost is szénhidrát.

    • Suggestor said

      Bár nem érzem magamat illetékesnek a válaszra, szeretném megjegyezni, hogy az Ön által fölemlített dolgok nincsenek összefüggésben az inzulinrezisztenciával, ami korunk betegsége/állapota, és minden kétséget kizárva táplálkozásunk, életmódunk eredménye.

  2. uniohid said

    “A jó hír az, hogy tehetünk az inzulinrezisztencia ellen.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s