Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Európai Bíróság: a befektető-állam vitarendezési mechanizmus ellentétes az uniós joggal

Posted by Suggestor - 2018. március 7. szerda

Sajtóközlemény – kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége

A döntés az EU tagállamok közötti befektetésvédelmi megállapodások végét jelentheti

Luxemburg – Budapest, 2018. március 6.: Az Európai Bíróság a mai napon közzétett döntése szerint a sokat vitatott befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), amely része a Hollandia és Szlovákia közötti kétoldalú befektetési megállapodásnak, ellentétes az uniós joggal. Ez alapján alapvető kételyek merülnek fel az EU által megkötött kereskedelmi megállapodások kapcsán, amelyek tartalmazzák ezt a befektetésvédelmi eszközt.

Bár a mai döntés [1] az EU tagállamok által egymás között megkötött befektetésvédelmi megállapodásaira vonatkozik, jelentős hatással lehet az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) jövőjére is, amelynek része egy hasonló eszköz, a befektetési bírósági rendszer (Investment Court System – ICS). Miután a CETA kapcsán Belgium az Európai Bírósághoz fordult, a közeljövőben várható, hogy a luxemburgi székhelyű testület döntést fog hozni arról, hogy a befektetői bírósági rendszer összhangban van-e az uniós joggal.

Az ezekben az egyezményekben szereplő befektetésvédelmi mechanizmus lehetővé teszi, hogy a külföldi befektetők bepereljék azokat a kormányokat, amelyek állampolgárai egészsége vagy környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket. Ezt kihasználva perelte be például a román kormányt a kanadai Gabriel Resources, hogy így kényszerítse ki a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya engedélyezését – emlékeztetett Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse.

Az Európai Bíróság mai döntése megerősíti mindazt, amit az Unió polgárai mondanak már évek óta – nem szabad hagyni, hogy az óriáscégek érdekeit szolgáló magánbíróságok felülírják a közérdeket. Még nagyobb problémát jelent, ha az olyan szabadkereskedelmi egyezmények, mint az EU és Kanada közötti CETA megállapodás olyan párhuzamos jogrendszert hoznak létre, amelyek kapcsán felmerül, hogy azok ellentétesek lehetnek az uniós joggal. Ezért is fontos, hogy a ratifikálási folyamat során az országgyűlés nemet mondjon az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményre – hangsúlyozta Fidrich Róbert.

Jegyzetek:

[1] https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2018-03/cp180026hu.pdf

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s