Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Minden hatodik magyar a légszennyezés miatt hal meg korábban, változásra mégsincs sok esély

Posted by Suggestor - 2018. március 27. kedd

Átvétel a 444.hu-ról

Mekkora gond a légszennyezettség?

Az OECD felmérése szerint Magyarországon ezer lakosra olyan sok halálos áldozat jut a légszennyezettség miatt, mint Kínában.

A becslés szerint Magyarországon közel 8 ezren halnak meg a légszennyezettség miatt az OECD kimutatása szerint. 2017-ben a KSH adatai szerint 131 ezren hunytak el, így minden 16. esetben a légszennyezettség a felelős, tisztább levegő esetén tovább is élhetnénk.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO is készít elemzéseket a légszennyezettségről, a kültéri és beltéri hatásokat összesítő listájukon Magyarország a 17. legrosszabb helyen áll, a hírhedten rossz levegőjű Kína a 7. helyen. Az elemzés szerint – 2012-re számítva –

12 ezer magyar halálát okozta egyetlen év alatt a légszennyezés.

A magyar kormány is készít jelentést, de ez csak a PM2,5-re vonatkozik. E szerint csak ennek az egy szennyezőnek a határérték feletti mennyisége miatt évente 1500-1800 ember hal meg korábban csak Budapesten.

 

Mitől olyan rossz a magyar levegő minősége?

Erre sajnos nem lehet nagyon egyszerű választ adni. Eleve nem túl jó a fekvésünk – nem csak a nyári strandolás miatt jó a tengerpart, hanem a szelek gyorsabban megtisztítják a levegőt a szennyezésektől. Ehhez képest mi itt vagyunk a Kárpát-medencében, ahova telente befészkeli magát a szibériai hideg levegő, és akár heteken vagy hónapokon át nem mozdul, így szagolhatjuk a felhalmozódó szennyeződést.

Az év nagy részében nyugatról fúj a szél, és mivel a németek nagyon rákaptak a szén-erőművek használatára, az ő szennyeződésük hozzánk jut el, és leül a medencénkben. De a nyugati szél a természetes és minden más forrású szennyezést is hozza.

Modellszámítások szerint a magyarországi PM10 szennyezettség kb. 60-80 százalékban külföldről jön, igaz, a mi szennyezésünk úgy 65 százaléka más országokba megy tovább, de ezzel az egyenlegünk negatív.

Van még egy nagyon speciális magyar ok: a szeméttel fűtés. Hiába tiltja 15 éve jogszabály a hulladékkal való fűtést, illetve a hulladékok (avar és kerti hulladék) égetését, ez sokakat nem érdekel, és a fellépés se igazán észrevehető – a járási környezetvédelmi hatóságnak kellene eljárnia. Nem túl reális, hogy sikerül a mélyszegénységet felszámolniuk, ez ugyanis a szennyező szemétégetés legfőbb oka. Azért elindult a Fűts okosan! kampány, ettől azonban nem lehet sok hatást várni, ha nem lenne olyan nyomorúságosan alacsony a szociális segély, akkor azzal a környezet is nyerne, lenne pénz gázra vagy fára a szemét helyett.

Kevesebb autó, hosszabb élet

Sok külső hatás van, de azért ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne mit tenni. A közlekedési kibocsátást lehet a legkönnyebben csökkenteni, hiszen nem kell mindenhova autóval járni, van vonat, villamos és busz is a világon. Különösen a nagyvárosokban igaz ez, ahol a belvárosokban a levegőszennyezésért túlnyomórészt a közlekedés a felelős.

Magyarországon a közlekedési dugók, a túlzott autózás már csak a városok mérete okán Budapesten jelent csak nagy problémát. A fővárosnak azonban elképzelése sincsen, hogy mit kellene tenni azért, hogy kevesebb autó és ezáltal szennyezés legyen.

Egyébként roppant kínos, hogy a környezetvédelmet elvileg zászlajára tűző EU-ban a WHO ajánlásainak többszöröse a megengedett szennyezési határérték. A PM10 estében például 50 μg/m3 az uniós, és így a magyar határérték, a WHO szerint pedig 20-nak kellene lenni. Tehát ha hivatalosan megfelelő a levegőminőség, valójában akkor is túl szennyezett.

Egyre több helyen egyre radikálisabban lépnek fel a közlekedés korlátozása kapcsán. Párizsban, Athénban, Mexikóvárosban és Madridban kitiltják 2025-ig a dízeleket a városközpontból. Londonban meg akarják tiltani, hogy parkolóhelyet lehessen építeni a lakásokhoz. Dél-Koreában ingyenessé akarják tenni a tömegközlekedést, hogy az emberek ne az autójukat használják. Japánban horrorisztikus adókat vetnek ki az autókra. Eközben nálunk nem történik semmi, vagyis inkább a szennyező luxusterepjáróknak biztosít ingyenes parkolást és több milliós kedvezményt a kormány zöld rendszámmal.

Elektromos autó: nem segít

Sajnos valós megoldást az elektromos autók sem hoznának, hiszen ezek károsanyag-kibocsátása az európai áramtermelés mellett jó, ha 20-30 százalékkal alacsonyabb. Sokan azzal érvelnek, hogy legalább nem a városokban keletkezik akkor a légszennyezés. Ez részben igaz, csakhogy a légszennyezést az autók nemcsak a kipufogóval termelik.

A járművek mozgásukkal is kavarják a szennyező anyagokat, és az elektromos autók kerekéről is folyamatosan távoznak parányi, mikrométeres darabok, illetve a mozgás során az elektromos autó is parányira zúzza a szennyeződéseket.

Egy friss tanulmány például arra jutott, hogy

a nem a kipufogóból érkező légszennyezés a közlekedésben nagyobb mértékű, mint amit a kipufogógázok jelentenek.

Egy 39 tanulmány eredményeit ösztönző tanulmány egyébként arra jutott, hogy azokat éri a legtöbb légszennyezettség, akik autóval közlekednek. Egy autóval közlekedő 1 évet veszít az életéből a kerékpárosokhoz képest, de a közösségi közlekedést használók is sokkal kevesebb szennyezést szívnak, mint az autósok. Így minden eredmény arra mutat, hogy az autózás visszafogása mindenkinek az érdeke lenne, még az autózóké is.

Egy európai tudományos kutatás a legtöbb uniós országban felmérte, hogy milyen hatása lenne, ha csak a PM2,5 esetében nem haladná meg a szennyezés mértéke a WHO ajánlásokat. Arra jutottak, hogy Budapesten 19 hónappal élnének tovább átlagosan az emberek.

A budapesti magas légszennyezettség tehát legalább másfél évet vesz el az életünkből, és ez csak egyetlen szennyezőre vonatkozik!

Ezzel Budapest a második legrosszabb helyzetben lévő város, csak Bukarestben okoz az európai nagyvárosok közül nagyobb gondot a PM2,5 szennyezés.

Ma Magyarországon a lakosok kétharmadának nincs autója, a fővárosban pedig csak a megtett utak 35 százalékára használják az autót. Tehát az állampolgárok nagyjából harmada, aki autózik, cserébe viszont ennek kárát mindenkinek el kell viselnie.

Budapesten az utazások harmadához használnak autót, tehát egy kicsi, de kényelmes kisebbség miatt nagyon rossz a város levegője. Amikor arról beszélünk, hogy sötétzöld hippik túlbuzgása, hogy mennyit lehet a fővárosban autózni, érdemes ezeket a számokat észben tartani.

A belvárosi autózás tiltása és/vagy korlátozása azonban fel sem merül. Hiába vállalta be a főváros a dugódíj bevezetését a 4-es metró uniós támogatásáért cserébe, ebből nem lett semmit. Sőt, a kormány hozott egy olyan törvényt is, ami miatt ezt be sem lehet vezetni Magyarországon.

Ehelyett sorra épülnek a belvárosi mélygarázsok, amik a dugók kialakításának és elmélyítésének legjobb eszközei. Minél több belvárosi parkolóhely van, annál több autó hajlandó dugózni a fővárosi utakon. A fővárosban ráadásul kötelező parkolóhelyet építeni minden új építésű iroda és lakás fejlesztőjének, ha ezt nem teszi meg, az előírt minden parkoló után milliós bírságokat kell fizetni. Normális országokban ez fordítva van: ha valaki parkolót épít, akkor fizet büntetést.

Forrás: https://444.hu/2018/03/25/minden-hatodik-magyar-a-legszennyezes-miatt-hal-meg-korabban-valtozasra-megsincs-sok-esely

Reklámok

Egy hozzászólás to “Minden hatodik magyar a légszennyezés miatt hal meg korábban, változásra mégsincs sok esély”

  1. uniohid said

    “Az OECD felmérése szerint Magyarországon ezer lakosra olyan sok halálos áldozat jut a légszennyezettség miatt, mint Kínában.” — : (

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s