A gyereket szülő nők korábban halnak, mint a gyermektelenek

Átvéve a qubit.hu-ról – rövidítve. A teljes szöveg a forrás-link megkattintásával olvasható.

04.20. 734 TUDOMÁNY

Balázs Zsuzsanna

„A gyerek teljesen megfiatalít” – hangzik fel egyre gyakrabban a harmincas éveik végén, netán még később szülő nőknek tartogatott negédes sufnibölcsesség. Most tudományos bizonyítékot nyert, hogy ez biztosan nincs így. A gyerek valójában – életkortól teljesen függetlenül – öregít, méghozzá nem is kicsit. Az édesanyák a gyermektelenekhez képest legalább 4-5, pesszimistább számítások szerint akár 11 évet is veszíthetnek az életükből az anyaság miatt, állítja egy nemrég megjelent amerikai tanulmány.

A szerzők közel kétezer, 20 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb, vagyis a termékeny éveikben járó amerikai nő vérmintája alapján próbálták eldönteni, pontosan milyen hatással is lehet a szervezetükre a gyerekvállalás. A résztvevők több mint háromnegyede legalább egyszer szült már, míg a többiek nem neveltek gyermeket.

A kutatók a vizsgálatban részt vevők fehérvérsejtjei örökítőanyagának a telomerjeit vizsgálták. A telomerek hosszú, ismétlődő szekvenciákból felépülő DNS-szakaszok a kromoszómákba rendeződött DNS-láncok végein. A szerepük az, hogy afféle molekuláris sapkaként védjék az örökítőanyagot. Az életkor előrehaladtával folyamatosan rövidülő telomereket az öregedés molekuláris markereinek tekintik.

A vizsgálatban részt vevő édesanyáknak átlagosan 116-tal volt kevesebb a kromoszómák végein a telomereket alkotó nukleotid-bázispárokból, mint a gyermekteleneknek.

A sejtszintű öregedést kutató biológusok egyelőre vitatkoznak azon, hány bázispár jelent egy évnyi életet. Alapesetben 30-150 bázispárnyi veszteséggel számolnak évente. Kisgyermekkorban, amikor a szervezet gyorsan fejlődik, és idősebb korban, amikorra a sejtszintű javító mechanizmusok már kifáradtak, lényegesen gyorsabban kopik a védősapka. A közbülső években jó esetben lassabb a kopás mértéke. Abban mindenki egyetérteni látszik, hogy amikor a telomerek hossza 4500 bázispár alá csökken, már közel a vég.

A virginiai George Mason Egyetem Anna Pollack epidemiológus vezette kutatói a 116 bázispárnyi átlagos kopást legalább 4,5 évnyi veszteségnek számolták. A DNS-sapkák ilyen ütemű elhasználódása nagyjából az élethosszig tartó dohányzás okozta bázispár-veszteségnek felel meg. Megdöbbentő eredményeiket a kutatók elsősorban azzal magyarázzák, hogy a gyerekeket nevelő nők fokozott és permanens stressznek vannak kitéve.

Sok kis stressz sokra megy

Arra, hogy a tartós stressz akár komoly egészségkárosodást is okozhat, egy magyar származású, Kanadában világhírűvé vált endokrinológus, Selye János hívta fel először a figyelmet. Az általa „általános adaptációs szindrómának” nevezett stressz  nem más, mint a szervezet bármilyen megterhelésre, kihívásra adott válaszreakciója.

Ismétlődő kihívásoknál, bizonyos keretek között a szóban forgó válasz rutinszerűvé válik, és hozzájárul az akadályok sikeres leküzdéséhez. De ha a stresszhelyzet tartósan, huzamosabb ideig fennáll, hatására súlyos pszichés zavarok, netán halálos betegségek is kialakulhatnak. Selye ezt úgy bizonyította, hogy jeges vízben úsztatott patkányokat, amelyek végül az immunrendszerük, illetve a keringési rendszerük összeomlása után – mind elpusztultak.

A női princípium életveszélyes

A jelek szerint hasonlóan krónikusnak bizonyul a csecsemők ellátásával együtt járó tartós kialvatlanság, vagy a kisebb-nagyobb gyerekek felügyeletével és terelgetésével együtt járó állandósult készenlét. A gyermekeik mindennapos szükségleteinek kielégítésére tett erőfeszítéseket a gondozó szülők csak a saját magukra fordítható energiából tudják fedezni. A mérleg másik serpenyőjében viszont ekképp állandósul a hiány.

Noha kevés előzményük van, a Pollack-féle eredményeket korábbi kutatások is előrevetítették. Egy 2006-os, összesen több mint egy évszázad születési adatait átvizsgáló lengyel kutatás például arra jutott, hogy a gyermeknevelés utódonként nagyjából két életévébe kerül a nőknek. A veszteség esetenként a terhesség, a szülés és a szoptatás okozta fokozottabb igénybevételhez, olykor konkrét betegségekhez, például terhességi cukorbetegséghez vagy a várandósság során kialakult magas vérnyomáshoz kötődött.

Forrás: https://qubit.hu/2018/04/20/a-gyereket-szulo-nok-korabban-halnak-mint-a-gyermektelenek?