Óriási bukta lett az óbudai levegőtisztító mohafal

Átvéve a greenfo.hu-ról

Meglehetősen szomorú látvány Óbudán, a Kolosy térnél álló csontszáraz, barna high tech mohafal. Ez egy kisebb óriásplakát méretű, dizájnos fémkeretbe foglalt állítólagos légtisztító szerkezet, leginkább olyan, mintha egy stadion eredményjelzőjéhez mindkét oldalán egy-egy padot csavaroztak volna.

Hírdetés

Nagyra nőtt a magyarok karbonlábnyoma

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 05. 29. 18:59

Latyák Balázs

Magyarország szén-dioxid kibocsátása elsősorban a magánháztartások tevékenységéhez, valamint a hazai termelési aktivitáshoz kapcsolódott – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Karbonlábnyom Magyarországon című kiadványában.

A szén-dioxid-kibocsátás termelési megközelítése megmutatja, hogy mekkora emisszió tulajdonítható a magyar gazdaság működésének.

2014-ben ez az érték fejenként elérte a 4,85 tonnát. Ebből 1,31 tonna a magánháztartásokhoz, míg 3,54 tonna a hazai termelési aktivitáshoz kapcsolódott. Ezen belül nagyjából hasonló nagyságrendet képviselt a hazai végső felhasználáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások, valamint az exportált termékek és szolgáltatások kibocsátása – írja a KSH Karbonlábnyom Magyarországon című kiadványában.

A jelentés szerint hazánkban 2014-ben az egy főre vetített karbonlábnyom elérte a 5,73 tonnányi szén-dioxidot, ami az uniós adatnál (7,19 tonna/fő) lényegesen kedvezőbb.

Elektronikai eszközeink környezeti és társadalmi hatásai – vetélkedő eredménye

Sajtóközlemény

Kiadja a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége

Budapest, 2018. május 29. –

Ma rendezte az elektronikai eszközeink környezeti és társadalmi hatásaival foglalkozó “e-Figyelő” vetélkedő döntőjét a Fenntarthatóság Felé Egyesület és szakmai partnere, a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában rendezett döntőn a tíz legjobb csapat mutathatta be az elektronikai kütyükkel kapcsolatos tevékenységeit és mérette meg a vetélkedő során összegyűjtött tudását.

2018 februárjában országszerte több mint 300 csapat mintegy 1000 középiskolai diákja döntött úgy, hogy belevág az e-Figyelő vetélkedőbe.

A fiatalok nap mint nap használnak elektronikai eszközöket, amelyek hátteréről azonban kevés információval rendelkeznek. A készülékeknek – mobiltelefon, tablet, laptop – jelentős globális, környezeti és társadalmi hatásai vannak. Az e-Figyelő program az ezen eszközök életciklusa során felmerült problémákra hívta fel a figyelmet, beleértve a környezeti terheléseket, a gyárakban dolgozók egészségügyi, társadalmi és szociális szempontjait, a hulladék és újrahasznosítás kihívásait.

Parkolási díjat vezettek be egy 180 lakosú borsodi faluban

Infostart 2018. május 28. 18:00

Csak engedéllyel parkolhatnak saját házuk előtt az egyik borsodi falu lakói. A szabályszegőknek bírságot kell fizetniük.

A 180 lelkes Kéked Borsodban fekszik, a magyar-szlovák határon.

Biztonságos jövőt a napenergiás kiserőműveknek!

Sajtóközlemény

41 zöld civil szervezet fordult levélben a kormányhoz

A napenergiás kiserőművek jövőjének biztosítását kéri Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől 41 napenergia-iparági és civil szervezet. A szervezetek a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség által kezdeményezett nyílt levélben aggályaikat fejezték ki amiatt, hogy április végén hirtelen felfüggesztették a megújuló energiaforrásból termelt energia kötelező átvételi rendszerét (METÁR-KÁT).

Az intézkedést a támogatási keret túlfoglalásával és az Európai Bizottsággal való “kedvezőbb feltételek” egyeztetésével indokolta a sajtóban a Miniszterelnökség. A váratlan rendeletmódosítást azonban nem előzte meg egyeztetés a napenergia-szektorral, és semmiféle előzetes tájékoztatás sem történt. A módosítás nyomán legalább 200 folyamatban lévő 500 kW alatti napenergiás kiserőmű-projekt és hasonló számú, előkészítés alatt lévő projekt került bizonytalan helyzetbe.

Elkészült Európa utolsó őserdeinek térképe

Átvéve a portfolio.hu-ról

MTI-hír

2018. május 28. 11:35

Német tudósok elkészítették Európa utolsó őserdeinek térképét. A berlini Humboldt Egyetem kutatóinak munkája 34 ország több mint 1,4 millió hektárját öleli fel – olvasható az egyetem közleményében. Olyan erdőségekről van szó, amelyekben nagyon kicsi az emberi beavatkozás mértéke és ahol az ökológiai folyamatok még a legtermészetesebb módon zajlanak.

Kulisszatitkok a budapesti csapvízről

Átvéve az elobolygonk.hu-ról

2018. május 22.

Kevés olyan hely van a világban, mint Budapest, ahol bátran fogyaszthatjuk a csapvizet. Mégis időről időre hallhatjuk, hogy ne igyunk belőle, mert ólmot tartalmazhat, és tele lehet gyógyszerszármazékokkal. Vajon jogos a félelem? Az M1 Kosár című magazinja utánajárt, hogy honnan és hogyan kerül a poharunkba a víz.

„Sokan azt hiszik, hogy közvetlenül Duna-vizet termelünk ki, és ezt kezeljük, majd ez kerül be a hálózatba. Ám ez tévhit. Van egy kavicsterasz, amely a Duna hordalékából halmozódott föl, és ebbe vannak a kutak lefúrva” – közölte Tamás Lehel víztermelési mérnök.

Már 150 éve így történik a vízellátás Budapesten

„A Szentendrei-szigeten, ahonnan a betáplált vizünk 70 százaléka származik, semmilyen tisztítási technológiát nem kell alkalmaznunk, hanem a természet elvégzi helyettünk a tisztítási folyamatokat” – mondta László István, a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemirányítási csoportvezetője.

Hogyan okozhat rákot a grillezés?

Átvéve az index.hu-ról

Hegyeshalmi Richárd

MTI-hír

2018.05.24.

Kínai kutatók szerint a grillezés során keletkező füst a bőr alá is beivódik. Lao Csia-jung, a Csinani Egyetem kutatója az Amerikai Kémiai Társaság Environmental Science & Technology című szakfolyóiratában publikálta a témáról szóló tanulmányát.

Eszerint a füstben lévő rákkeltő anyagok a bőrön át intenzívebben kerülnek be a szervezetbe, mintha belélegeznénk azt.

Az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) bőrön át történő felszívódásától még a ruházat sem véd meg teljesen.

Ezek akkor keletkeznek, amikor zsír, szaft vagy olaj ég el a parázson. Ekkor a füsttel a magasba emelkednek és a grillezett ételeken is lerakódnak. Az ilyen szénhidrogének nagy mennyiségű felvétele növeli a rákhoz vezető bélelváltozások és a légzőszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Nincs olyan természeti katasztrófa, ami hatékonyabban pusztítana, mint az ember

Átvéve a qubit.hu-ról

05.22.

Dippold Ádám

Az ember csak az élőlények tömegének 0.01 százalékát teszi ki, mégis ő felelős a vadállatok 83 százalékának pusztulásáért.

A Földön ebben a pillanatban 7.6 milliárd ember él, ez pedig a teljes biomasszában szabad szemmel alig látható, mégis alapvetően meghatározza a bolygó élővilágát: nincs olyan természeti katasztrófa, ami az emberével összemérhető pusztítást végzett volna az emlősök között.

Egy friss, Ron Milo, a Weizmann Intézet biológusprofesszorának vezetésével megjelent kutatás szerint az emberi tevékenység következtében pusztult el a vadállatok 83 százaléka, miközben az emlősök tömegének 60 százalékát az ember által tenyésztett jószágok, legfőképp a sertések adják.

A földi madarak 70 százaléka baromfi, ha pedig egyszer a jövő geológusai – ha még lennének – feltárnák az antropocén kor emlékeit, a leletek nagy része fosszilizálódott csirkecsontokból állna. A kutatás szerint az emlősök mindössze négy százaléka él vadon.

Magyarország fenntarthatósága hiányos

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 05. 22.

Hecker Flórián

Ritkán esik szó róla, de Magyarországnak van egy Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiája, amelyet az Országgyűlés fogadott el, és a 2012–24-es időszakra szól. Tavaly decemberben a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács második alkalommal készített jelentést arról, hogyan áll az összesen 34 stratégiai célt kitűző terv megvalósítása. Nem túl jól.

Magyarország továbbra is kedvezőtlen fenntarthatósági állapotban van, az egyes részterületeken elért jelentős eredmények ellenére a nemzeti erőforrásaink mennyiségi és minőségi megőrzésével és gyarapításával érdemi gondjaink vannak – ez a 2012–24-es Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia (NFFS) második előrehaladási jelentésének fő megállapítása.

A Magyar Természet Napja – sajtóközlemény

A Magyar Természetvédők Szövetségének sajtóközleménye

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a WWF Magyarország a Magyar Természet Napja alkalmából Közösen a természet védeleméért címmel kiállítást és beszélgetést szervezett. Az érdeklődők május 25-én a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál keretében találkozhatnak a civil szervezetekkel.

2015 óta minden évben május 22-én ünnepeljük a Magyar Természet Napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a hazai természeti értékeink, valamint erőforrásaink megóvásának fontosságára.

Mekkora kárt okozna a Normafának a hóágyúzás?

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. május 10. 12:13

Folyamatban van a kivilágított és hóágyúzott sífutó- és szánkópálya környezetvédelmi engedélyezése a Normafán. A Védegylet élt a jogszabályi lehetőséggel, és ügyfélként bejelentkezett. A most elkészült egy beadvány, melyben a tervek alapos vizsgálatát kérték a hatóságtól.

A Védegylet különösen fontosnak tartja annak vizsgálatát, hogy a tervezett beruházás milyen károkat okozhat a környezetben, különös tekintettel az éjszakai kivilágításra, a környezetbe kikerülő, a szokásos csapadék mennyiség többszörösét kitevő vízmennyiségre és a zajhatásokra.

Saját szüleik okozzák az albatrosz fiókák halálát azzal, hogy műanyaggal etetik őket

Átvéve a qubit.hu-ról

Felkavaró képek formájában számolt be a Vice egy nemrég elkészült dokumentumfilmről. A készítő, Chris Jordan szemétfotózással foglalkozott, ezért eredt 2009-ben a Csendes-óceánon úszó gigantikus szemétsziget nyomába. A szigetet nem találta meg, beleütközött azonban egy másik szomorú jelenségbe.

A Csendes-óceán északi részén fekvő Midway Atoll a lehető legtávolabb van az összes földrésztől, és a szigetcsoport egyfajta természetes szemétszűrőként szolgál. Amikor Jordan ellátogatott, több ezer halott és oszlásnak indult albatroszfiókát talált, belsejük pedig tele volt műanyaggal.

A tengerre épít luxusnegyedet Monaco

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 05. 17. 18:18 Kadlót Tibor

Óriásprojekt keretében növeli tengerpartját Monaco, hogy így bővítse a túlzsúfolt városállam telített ingatlanpiacát, és újabb szupergazdagokat csábítson az országba.

Nem a megszokott látvány fogadja a Monacóba látogató turistákat egy héttel a Forma–1-es futam előtt. A várost daruk és építési állványok, a tengert kotrógépek lepték el. A miniállam 2016 óta több tonna homokkal töltötte fel a sekély vizű kikötői szakaszt, hogy helyet teremtsen egy part menti luxuslakónegyednek. Európa egyik legnagyobb építőipari beruházására 2,4 milliárd dollárt költenek – írja a Bloomberg.

A tizenöt hektárosra tervezett Portier Cove nevű negyed 2025-re készül el, és három százalékkal növeli majd a miniállam területét.

A Föld legmélyebb pontján is találni műanyag – és egyéb – szemetet

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. május 10.

Már a Föld legmélyebb pontján is találtak műanyagszemetet. 10 898 méteres mélységben a műanyagon kívül fémet, gumit, halászati felszereléseket és üveget is gyűjtött a robot.

Mi sem illusztrálhatná jobban, milyen kiterjedt környezeti probléma az óceánok műanyag-szennyezettsége, hogy a kutatók ezúttal a Föld legmélyebb pontján, a Mariana-árok mélyén találtak nejlonzacskókat.