Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Biztonságos jövőt a napenergiás kiserőműveknek!

Posted by Suggestor - 2018. május 29. kedd

Sajtóközlemény

41 zöld civil szervezet fordult levélben a kormányhoz

A napenergiás kiserőművek jövőjének biztosítását kéri Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől 41 napenergia-iparági és civil szervezet. A szervezetek a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség által kezdeményezett nyílt levélben aggályaikat fejezték ki amiatt, hogy április végén hirtelen felfüggesztették a megújuló energiaforrásból termelt energia kötelező átvételi rendszerét (METÁR-KÁT).

Az intézkedést a támogatási keret túlfoglalásával és az Európai Bizottsággal való “kedvezőbb feltételek” egyeztetésével indokolta a sajtóban a Miniszterelnökség. A váratlan rendeletmódosítást azonban nem előzte meg egyeztetés a napenergia-szektorral, és semmiféle előzetes tájékoztatás sem történt. A módosítás nyomán legalább 200 folyamatban lévő 500 kW alatti napenergiás kiserőmű-projekt és hasonló számú, előkészítés alatt lévő projekt került bizonytalan helyzetbe.

A levelet aláíró szervezetek a helyzet tisztázását és egyeztetést kérnek a napenergiás kiserőművek jövőjével kapcsolatban. “Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a kormányzat, az illetékes hivatal, a releváns szakértők és a napenergia-iparág több éves közös munkájában csak az érintettek bevonásával történhessen változás. Ez közös, nemzetgazdasági érdekünk. Amennyiben a közelmúltbeli, az érintettek nélkül meghozott METÁR-KÁT változások életben maradnak, úgy milliárdos nagyságrendű kár érné a fejlődésben levő hazai napenergia szektort és a hazai éghajlatvédelmi-energetikai vállalások teljesítése is veszélybe kerülne” – írták a szervezetek.

A nyílt levél pdf formátumban innen letölthető: http://mtvsz.hu/dynamic/naperomu_level_20180525.pdf

Gulyás Gergely

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Miniszterelnökség

Tárgy: A METÁR-KÁT módosítások nyomán a legfeljebb 500 kW-os naperőművek támogatási jövőjéről tájékoztatás kérése

Tisztelt Miniszter Úr!

Magyarországon az elmúlt néhány hónapban több olyan jogszabály-módosítás született a megújuló villamosenergia-termelés területén, amelyek megkérdőjelezik a magyar megújuló energia stratégia több éves, sok tekintetben pozitív irányvonalát, és megnehezítik az energiahatékony, megújuló energia alapú modern gazdaság felé való átmenetet.

Ezen jogszabály-módosításokat nem előzte meg előzetes konzultáció, ezáltal jelentős bizonytalanságot okozott a megújuló energia alapú beruházások számára, veszélyeztetve azok megvalósítását. A megújuló energia fejlesztések iránt elkötelezett szervezetek nevében e levéllel szeretnénk részletes írásbeli tájékoztatást kérni az alábbiakban megjelölt változtatások kapcsán.

Az április 20-án módosított 299/2017. (X. 17.) METÁR kormányrendelet /módosítás: 81/2018. (IV. 20.)/ alapján 2018. április 26-án gyakorlatilag (átmenetileg?) megszűnt a megújuló energiaforrásból termelt energia kötelező átvételi rendszere (METÁR-KÁT), ugyanis a kérelmek beadására megjelölt fenti végleges határidőn kívül egyéb határidő vagy rendelkezés a rendszer jövőjére vonatkozólag nem született. Április 27-én a 2016.12.31-én lezárt, a METÁR-t megelőző kötelező átvételi rendszer (“régi KÁT”) jelenleg folyamatban lévő projektjeire vonatkozó szabályozások /389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet és 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet/ úgy változtak a 92/2018. (IV. 27.) kormányrendelettel, hogy új, határidőre teljesítendő feltételekkel nehezítik a projektek végrehajtását, miközben a jelenleg nem ismert, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknak minősített projektek számára jelentős könnyítéseket vezetett be (pl. mentesülnek új, határidős feltételek alól).

A Megújuló Energiák Támogatási Rendszere (METÁR) több mint 2 év előkészítő munka eredményeképpen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal mint hatóság, továbbá a megújuló energia iparági érdekképviseleti csoportok és szakértők hathatós közreműködésével született meg. Az Európai Bizottság jóváhagyása után 2017 őszén indulhatott el a rendszer végleges formájában, a megújuló iparági szereplők elkezdhettek tervezni a program 10 éves időtartamára. Az új METÁR-KÁT program a korábbi tervekhez képest szerényebb, de az iparági szereplők számára még elfogadható mértékű lett, illetve a kivitelezői és a villamosenergia-termelői oldalon egyaránt megalapozhatja a régióban jelentős lemaradásban lévő magyar napenergia szektor, többnyire magyar kis- és középvállalatok hosszú távú fejlődését és a megújuló, ezen belül is a napenergia-hasznosítás további elterjedését.

Az iparág többségében jelenleg a METÁR-t megelőző “régi-KÁT” rendszer keretében engedélyezett projektek megvalósításával van elfoglalva, mely több mint 2000 projektet jelent, míg az új, METÁR-KÁT rendszerben a módosítás megjelenéséig közel 300 projektre nyújtottak be támogatási kérelmet, melyek nagy része előkészítési fázisban van.

Azonnali, már fellépő károk, kockázatok:

– A 81/2018. (IV. 20.) kormányrendelettel és a határidővel váratlanul szembesültek az iparági szereplők a Magyar Közlönyből, mely alapján (előzetes tájékoztatás hiányában) a pályázóknak 5 napja maradt a METÁR-KÁT kérelmeik beadására és további 30 napos határidő a hiánypótlásra. Ez jelentős bizonytalanságot okozott a szektorban, tekintve, hogy a jelenlegi szabályok szerint egy kérelem hiánytalan beadásra való előkészítése 6-12 hónapot vesz igénybe.

A módosítással a rendelkezésre álló adatok alapján legalább 200 folyamatban lévő projekt, emellett hasonló számú előkészítés alatt lévő projekt került nehéz helyzetbe.

Még nagyobb probléma ugyanakkor, hogy az 500 kW-nál kisebb naperőművi szegmens gyakorlatilag ex-lex állapotba került, hiszen az évtizedes távlatokban tervező szektor 10 éves kilátásai egyik napról a másikra váltak bizonytalanná a METÁR-KÁT rendszer felfüggesztésével, megszüntetésével.

– A 92/2018. (IV. 27.) kormányrendelet a már megvalósítási fázisban lévő, “régi-KÁT”-os beruházások (összesen több mint 2000 projekt) jelentős részének megvalósítási kockázatait növelte meg új, határidőre teljesítendő kritériumok (csatlakozási szerződés, építési napló megnyitása) előírásával.

A felfüggesztésről a Miniszterelnökség kabinetügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, dr. Bartal Tamás sajtóbeli nyilatkozataként[1] két ok jelent meg: 1. a támogatási keret “túlfoglalása”, meghaladása; 2. a Kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a METÁR-KÁT jogosultsági rendszer módosításáról, kedvezőbbé alakításáról.

– A túlfoglalás azonban csak látszólagos volt (a hiánytalanul benyújtott kérelmek 10%-át tették ki az összesnek, ami a 2017-2018-as költségvetés mindössze 30%-át vinné el a rendeletet megelőzően közzétett statisztikák szerint). A támogatási igények egyelőre csak a fenti sajtóhírek szerint átvihetők a következő évi keretbe, azaz a 2018. április 26-a utáni kérelem-benyújtók nyilatkozhatnak arról, hogy kérik-e beadványuknak új feltételek melletti, következő évi keret terhére történő elbírálását. Azonban a jövő évi keret és a módosuló szabályok még nem ismertek, illetve az Európai Unió intézményeivel egyeztetés alatt vannak, így a több hónapja tervező pályázóknak ismeretlen, bizonytalan helyzetben kellene így pályázniuk.

– Az, hogy egyáltalán nem ismert, hogy milyen jövő vár a legfeljebb 500 kW teljesítményű kiserőművekre, hogy milyen változtatási javaslatokat egyeztetnek az Európai Bizottsággal, alapvetően veszélyezteti a kezdeti fejlődési szakaszban lévő napenergia szektort.

– A már említett helyettes államtitkári sajtónyilatkozat szerint “akik nem biztosak abban, hogy képesek lesznek határidőre megvalósítani a beruházást, érdemes együttműködési lehetőséget keresniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), amely a kamarai tagok számára létrehozott jelentős naperőmű- és naperőműfarm-programot koordinálja” (600-3000 db, maximálisan 500 kW-os naperőmű megvalósításához igényelhető kedvezményes hitelprogram). Nem ismert azonban, hogyan tervezik integrálni az 500 kW kiserőmű-szegmensben megjelenő földműves/agrár szektort a METÁR-KÁT-ba. Fontosnak tartjuk, hogy a nem-agrár megújuló energia területen aktív, hazai kis- és közepes vállalkozások továbbiakban is támogatáshoz jussanak a METÁR-KÁT-on keresztül, vagy ahhoz hasonló, és kiszámítható rendszer keretében.

A fentebb részletezett, azonnal fellépő károkat, kockázatokat kezelni, ill. a továbbiakban megelőzni szükséges. Ennek első lépéseként az alábbi kérdésekkel kapcsolatban várjuk tájékoztatását:

1. Milyen módon tervezik integrálni a METÁR-KÁT-ba az 500 kW alatti kiserőmű-szegmensben megjelenő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által koordinált naperőmű- és naperőműfarm-program kedvezményezettjeit?

2. Az egyeztetés alatt álló módosítások hogyan biztosítják a versenyegyenlőséget a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által koordinált naperőmű- és naperőműfarm-programban kedvezményes hitelprogrammal támogatott szereplők és az egyébként is szűkös éves keretre pályázó megújuló energetikai kis- és középvállalkozások között?

3. Melyek a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdés d) pontja szerinti nemzetgazdaságilag kiemeltnek minősített projektek, továbbá mekkora szerepük lesz a megújuló szektorban?

4. Hogyan fogják biztosítani, hogy a METÁR-KÁT-ban és egyéb támogatási rendszerek működésének (beleértve a módosításukat is) folyamata, tervezése átláthatóbb, az érintett szereplőket érdemben bevonó legyen? Ez biztosítja ugyanis a leghatékonyabban, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű kérelem érkezzen, és meg is valósulhassanak a beruházások.

5. Mit tartalmaznak a sajtóban “kedvezőbb feltételek”-ként említett METÁR-KÁT módosítási javaslatok, amelyek az Európai Bizottsággal egyeztetés alatt vannak, és ezeket mikortól tervezik bevezetni?

Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a kormányzat, az illetékes hivatal, a releváns szakértők és a napenergia-iparág több éves közös munkáján változtatás csak az érintettek bevonásával történhessen. Ez közös, nemzetgazdasági érdekünk. Amennyiben a közelmúltbeli, az érintettek nélkül meghozott METÁR-KÁT változások életben maradnak, úgy milliárdos nagyságrendű kár érné a hazai, fejlődésben levő napenergia szektort és a hazai éghajlatvédelmi-energetikai vállalások teljesítése is veszélybe kerülne.

Közös célunk, hogy a napenergia hasznosítása minél jobban elterjedjen az országban és a szektor nemzetközi viszonylatban is felzárkózhasson. Ehhez azonban az eddigi szoros együttműködés folytatására van szükség a kormányzati oldal és a többi szereplő között. Ennek tükrében az alábbi megújuló energiával foglalkozó hazai civil szervezetek és napenergia iparági szereplők várják a Minisztérium válaszát a fent megfogalmazott 5 kérdésre, illetve javasolják a korábbi egyeztetések folytatását, hogy a fenti célokat Magyarország az érdekelt felek egyetértésével érhesse el.

Kelt: Budapest, 2018. május 25.

A levelet kezdeményező szervezetek – Magyar Természetvédők Szövetsége, Levegő Munkacsoport, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és Greenpeace Magyarország – nevében, tisztelettel:

dr. Farkas István, ügyvezető elnök

Magyar Természetvédők Szövetsége

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s