Különleges légi védőpajzsot kaptak az orosz nagyvárosok

Infostart 2018. június 29.

Minden orosz nagyvárosban üzembe helyezték az anti-drón radarpajzsot, amivel keményen igyekeznek rászorítani a pilóta nélküli eszközök használóit a szabálykövető repülésre.

A radar pajzsot alacsony magasságban repülő, kis méretű célok felderítésére dolgozták ki, így nagyon nehéz azt kijátszani – írja az airportal.hu a Russian Aviation-ra hivatkozva.

A feladat főként a kiemelten fontos zónák védelme – ilyen a moszkvai Vörös Tér – a szabálytalanul használt drónoktól, de a rendszer teljes városokat is belát – állítják az üzemeltető Orosz Légierő részéről.

A következő lépésben olyan hálózat kiépítése a cél, amely üzemszerű működése során teljesen automatizáltan ellenőrzi a kérdéses területek feletti légteret. Ilyen rendszer az első számú prioritást élvező moszkvai zónában már van.

Hírdetés

Alultápláltak a fák egész Európában

Infostart / MTI 2018. június 27.

(szerkesztve)

Pusztul a földben található, a növényeket összekötő “erdei gombafonal-hálózat”, tápanyaghiányra ítélve ezzel az erdei fákat.

A mezőgazdasági termelés, a dízelmotorok és a gyárak okozta légszennyezettség miatt alultápláltak a fák Európában – derült ki egy új tanulmányból.

A nagy-britanniai és európai fákon a közelmúltban kezdtek megjelenni a betegség jelei, egyebek között elszíneződött és gyéren növő levelek formájában.

A Nagy-Britanniában lévő erdőségek 15-90 százalékát sújtják olyan szennyező anyagok, amelyek bejutva a talajba szétroncsolják a fák gyökerei körül kialakult mikrobaközösségeket.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítőinek most sikerült megállapítaniuk, hogy a fő felelős a légszennyezettség.

Talajpusztulás miatt robbanhat ki tömeges migráció

2018. június 23.

greenfo/MTI

Sivatagosodnak a talajok, 2050-re a világ termőtalajainak 90 %-a lesz érintett. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja közzétette az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadását, amely szerint a népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása minden korábbinál nagyobb nyomást gyakorolnak a Föld természeti erőforrásaira – közölte az uniós bizottság.

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő. A probléma Afrikában és Ázsiában a legsúlyosabb.

Fogyasztói nyomásra papír szívószálra vált a McDonald’s

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. június 19.

A fogyasztói nyomás hatására a McDonald’s szeptembertől lecseréli a műanyag szívószálait papírból gyártottakra az Egyesült Királyságban és Írországban. A döntés mintegy 1360 éttermet érint, ami azért is jelentős, mert csak az Egyesült Királyságban napi 1.8 millió szívószálat használnak el a vállalatlánc éttermeiben.

Globális tragédia az őserdők elpusztítása

Infostart / MTI 2018. június 23.

Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, 20 százalékkal gyorsabban, mint az előző tíz évben.

Az éghajlati stabilitás fenntartása mellett az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak a biológiai sokféleség, az időjárás, a tiszta levegő és a vízminőség megőrzésében.

A műholdas felvételek tanúsága szerint 2000 óta a világ háborítatlan őserdőinek csaknem 10 százaléka feldarabolódott, pusztulásnak indult, vagy egyszerűen a fakivágás áldozatává vált.

A század első 17 évében naponta több mint 200 négyzetkilométerrel csökkent ezen erdőségek területe.

Mikroszkopikus porrészecskék okozták 4,2 millió ember halálát 2016-ban

Infostart / MTI-hír

2018. június 22.

Mintegy 4,2 millió ember halálát okozta világszerte a környezeti levegőszennyezettség 2016-ban – derült ki egy friss ENSZ-jelentésből.

“2016-ban a világ városi lakosságának 91 százaléka szívott olyan levegőt, amely nem felelt meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi irányelveinek a – 2,5 mikron részecskeátmérőjű – szálló por határértékére vonatkozóan” – olvasható az ENSZ New York-i székhelyén szerdán kiadott, fenntartható fejlesztési célokról szóló 2018-as jelentésben (Sustainable Development Goals Report).

A dokumentum szerint a városi lakosság több mint fele a biztonságosnál legalább 2,5-ször magasabb mértékű légszennyezettségnek volt kitéve az érintett időszakban.

A hulladék nélküli világ álma

Átvéve az elobolygonk.hu-ról (szerkesztve)

2018. június 12.

A becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán egy százaléka marad „használatban” hat hónappal az értékesítés után. Ma a világ top 100 vállalatának közel fele rendelkezik már olyan koncepcióval, amelynek célja, hogy az általuk felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak. Ez a koncepció nem más, mint a körforgásos gazdaság.

A körforgásos gazdaságban nincs hulladék, és a jelenleg működő lineáris gazdasággal ellentétben ez egy olyan modell, amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai. Ugyanakkor több, mint újrahasznosítás – ez egy gazdasági modell, amely újraírja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára.

Az erőforrás-szűkösség, a technológiai áttörések (…) olyan környezetet hoznak létre, melyben pazarlás, ha a termékek a szemétlerakóban végzik.

1480 milliárd forinttal kevesebb jövőre a jóléti kiadásokra szánt összeg, mint 2007-ben

Átvéve a penzcentrum.hu-ról

2018. június 20.

Látványosan megváltozott a magyar költségvetés szerkezete a válságot, majd a 2010-es kormányváltást követően – írja a 24.hu.

Jelentős különbségek figyelhetőek meg a 2008-as válságot megelőző magyar költségvetés, valamint a 2019-es költségvetési tervezet kiadási oldalai között. Míg a válság előtt a kiadások 60,6 százaléka ment el jóléti funkciókra, addig a jövő évre vonatkozó tervezetben már csak 55,4 százalék.

A jóléti funkciókon belül egyedül a “sport” és a “kultúra” terén növekedett a kiadások aránya: előbbi a plusz források 45, utóbbi a 36 százalékát vitte el. Ezeket a területeket leszámítva a 2007-es szerkezettel összehasonlítva a jóléti kiadások területéről 1 480 milliárd forintot vontak ki.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/ez-durva-ennyit-csokkentek-a-joleti-kiadasok-a-valsag-ota.1067542.html

Alapvető reformokat várnak el az Európai Beruházási Banktól a civil szervezetek

Sajtóközlemény  – Kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége

A 60 éves Európai Beruházási Banktól alapvető reformokat várnak el a szakmai civilszervezetek

Az Európai Beruházási Bank (EIB) a szennyező, fosszilis tüzelőanyagok helyett támogassa a fenntartható energiát, legyen elszámoltathatóbb és működését az emberi jogok elsődlegessége alapján irányítsa – erre hívta fel a figyelmet 21 európai civilszervezet az EU pénzügyminisztereinek küldött levelében.

2018. június 22-én az EU pénzügyminiszterei Luxemburgban üléseznek az EIB kormányzótanácsának éves ülésén, egyben a bank 60 éves évfordulóján. A Bankfigyelő Hálózat és 20 civilszervezet a napokban levelet küldött az EU pénzügyminisztereinek, akik egyben az EIB kormányzótanácsa tagjai is. A Magyar Természetvédők Szövetsége (a Bankfigyelő Hálózat magyar tagja) az EIB magyar kormányzójának, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek küldött levelet.

Idén is kétmilliárdért fulladunk bele a Red Bull Air Race-be

Átvéve az atlatszo.hu-ról

2018. június 15.

Annak ellenére, hogy hazánk mutatói az egyik leggyilkosabbak az egész EU-ban, a kormány minden évben milliárdokat fizet azért, hogy nálunk maradjon a dugókat okozó, és a légszennyezettséget csak növelő vándorcirkusz, a Red Bull Air Race. Most 20 napra lezárták a Bem rakpartot az előkészületek miatt. Tarlós széttárta a karjait, mert természetesen nem tudott a döntésről.

Pedig 2010-ben, hogy tapsikoltunk nekik, hogy Orbánék 6 év után végre lefújták a pesti dzsemborit. Meg is írtam. Persze azóta sok víz lefolyt a Dunán, és a szervezők is megtalálták a módját, hogy a kormánypárt kegyeibe férkőzzenek. Annyira sikerült, hogy azóta támogatást is kapnak már a repülőcirkuszra. Nem is keveset! 2016-ban, karácsony előtt egy nappal döntött úgy a kormány egy rendeletben, hogy – 2015-2017 után – 2018 és 2020 között IS támogatni fogja a szervező Hungaroring Sport Zrt.-t és a Red Bull Air Race versenyt, méghozzá évente 6 millió eurós (1,8 milliárd forint) költségtérítéssel.

Hirdetésben tömjénezik a Liget-projektet, de mit gondolnak erről a hozzáértők?

Átvéve a boldoguljzugloban.blog.hu-ról

2018. 06.16.

Fizetett hirdetésekben ismételgeti Baán László és a Liget Projekt vezetősége, milyen széleskörű egyeztetéseket folytattak az érintett lakossággal, szakmai szervezetekkel.

Valójában a Liget-projekt ötletgazdája a kezdetektől fogva semmibe vette a széleskörű szakmai tiltakozást a 200 éves közparkba tervezett épületek ellen.

A Ligetvédők összeállítottak egy korántsem teljes körű listát a szakmai testületi állásfoglalásokról, tiltakozásokról:

A több ezer éves, örök életűnek hitt fák is pusztulni kezdtek a klímaváltozás miatt

Átvéve a qubit.hu-ról

2018. 06.12.

Dippold Ádám

Pusztulnak az afrikai szavanna magányos óriásai, a majomkenyérfák: az elmúlt tizenkét évben a tizenhárom legöregebb példány közül kilenc száradt ki részben vagy egészben, méghozzá nem valamiféle parazita vagy betegség miatt, hanem nagy valószínűséggel a klímaváltozás következtében.

Az elpusztult példányok közül négy valódi óriás volt: akadt olyan, amely a harmincméteres magasságot is elérte, a koruk pedig 1100 és 2500 év között mozgott. Egy román, dél-afrikai és amerikai tagokból álló kutatócsoport még 2005-ben kezdte el vizsgálni a majomkenyérfákat, eredetileg azzal a szándékkal, hogy feltérképezzék a kontinens legöregebb fáit, és rájöjjenek, hogy mitől nőhetnek ilyen hatalmasra. A kutatás 2017-es lezárásáig azonban azt vették észre, hogy a vizsgált példányok közül a legnagyobbak kipusztultak.

Ne utazzunk oda vakációzni, ahol nem-kívánatosnak tartanak bennünket

Átvéve a qubit.hu-ról

Bali haldoklik. Itt az új utazási trend: maradj otthon!

2018. 06.12. 1315 gazdaság

Dippold Ádám

Balit ökológiai katasztrófa sújtja: a tengerpartok erodálódnak, folyóinak fele kiszáradt, és egy szemétsáv veszi körbe az indonéziai szigetet. A hat kilométeren át húzódó szeméthalmot több száz munkás segítségével sikerült felszámolni: minden nap több száz tonnányi hulladékot gyűjtöttek be a partról, de miután a négymilliós lakosú szigetre évente hétmillió turista érkezik, nem valószínű, hogy tiszta tengerpartokon nyaralhatnak.

Kócsagok és egy óriási szeméthegy Balin, 2018. április Fotó: Mahendra Moonstar/Anadolu Agency

Kispesti zöld abszurd: lombkorona helyett napelem

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. június 9.

Napelemeket telepítenek a kispesti óvodára, ezért nekiestek a fák lombjainak, mert árnyékolná azokat. A környezetvédelmi abszurd minősített esetének tűnik az ügy.

Igencsak más képet mutat az óvoda mai utcafontja a korábbi állapothoz képest, melyről fotó az intézmény honlapján látható.

Kifosztották a vándorsólyom-pár fészkét a Pilisben

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. június 6.

Kifosztották a Pilis egyik vándorsólyom párjának a fészkét. A fokozottan védett fajt az Év madarának választották 2018-ban, összesen mintegy nyolcvan pár él belőlük az egész országban. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

A pár költését a szakemberek folyamatosan figyelték a fészkelési szezon elejétől kezdve. Először két fióka tűnt el május 1-je előtt, a másik két fiókát május 9-én éjszaka vitték el. Ezt az időközben kihelyezett kamera megörökítette. Az ügyben az igazgatóság természetkárosítás miatt rendőrségi feljelentést tett. Az információk alapján nem egyedi esetről, hanem kis számban, de országos szinten előforduló bűncselekményről van szó – írta Novák Adrián, a Pilis-Budai Természetvédelmi Tájegység munkatársa.