Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Napi 21 millió mikroműanyag-szemcse úszik le a Rábán – felmérték a Duna mellékfolyóit

Posted by Suggestor - 2018. július 1. vasárnap

Átvéve a qubit.hu-ról

06.28. 265 TUDOMÁNY

Balázs Zsuzsanna

Naponta közel 21 milliónyi mikroműanyag-részecske úszik át a Rába magyarországi szakaszán. Az Ausztria dél-keleti részén eredő és a Dunába Győrnél csatlakozó folyó minden köbméterében körülbelül tucatnyi műanyagszemcsével kell kalkulálni.

A környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és egészségvédelmi méréseket végző Wessling Hungary Kft. és partnerei (az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Magyar Víziközmű Szövetség, a PET Kupa és a Csodák Palotája) a Parányi Plasztiktalány nevű többéves projekt keretében térképezik fel a hazai folyók mikroműanyag-tartalmát. A Duna vízgyűjtő területéről befolyt első adatokat egy csütörtöki konferencián ismertették.

A Duna hazai mellékfolyóin, a Rábán és az Ipolyon június elején kezdték gyűjteni a mintákat. A mérés folyamatos, az első eredményeket Bordós Gábor, a program szakmai vezetője ismertette a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének a mikroműanyagok ökológiai szerepéről szóló konferenciáján.

Az Ipoly műanyagtartalma a Rábáéhoz képest kellemesen alacsonynak bizonyult, a folyó köbméterenként mindössze 1,7 mikroműanyag-szemcsét szállít. Ez vélhetően elsősorban annak köszönhető, hogy a folyó többnyire védett nemzeti parkokon kanyarog végig, árterületén nemcsak az ipari, de még a kommunális behatások is minimálisak. A felvidéki Vepor-hegységben eredő, a Dunával Szob mellett találkozó folyó teljes hazai szakaszán naponta még így is nagyjából 3 millió mikroműanyag halad át.

A Dunán csak szeptemberben kezdődik a mintavétel, a dunai mellékfolyók, valamint a tiszai adatok alapján már valószínűsíthető, hogy az eredmények lesújtóbbak lesznek, mint a hasonló ausztriai méréseké. Erre már csak azért is számítani lehet, mert az osztrákok a 300 mikrométer alatti tartományt egyáltalán nem vizsgálták, így köbméterenként csak 0,3 szemcsét találtak a saját folyószakaszukon.

Meglepetéseket a mikroszemcsék összetétele is tartogathat. Miközben a Tisza vízgyűjtő területén a széles körben felhasznált polietilénből, polipropilénből és polisztirolból visszamaradó parányi törmelékeket detektáltak, és az Ipolyban is túlnyomórészt az elterjedtebb anyagtípusok domináltak, a Rábában nagyon nagy volt a precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok például a polioximetilén jelenléte. Ez egyértelműen arra utal, hogy a folyót a fokozott ipari tevékenység szennyezi jelentős mértékben.

A mikroműanyagok főbb forrásai az ipari tevékenységből származó szennyvíz mellett a kozmetikai szerekben, például arc- és testradírokban vagy fogkrémekben található szemcsék, valamint a szintetikus szövetek mosás révén kiszabadult, a folyóvizekbe a szennyvíztisztítókon keresztül jutó mikroszálai. Miután a kozmetikumokban található szemcséket eleve jóval 5 milliméter alattira gyártják, ezeket elsődleges mikroműanyagoknak nevezik.

Noha az elsődleges mikroműanyagok jelentős szennyezést okoznak, a természetes vizekben található részecskék oroszlánrészét nem ezek, hanem a szokványos műanyaghulladék, például a PET-palackok szétesése adja.

Akadálytalanul kerül a táplálékláncba

Rugalmasságot és alakíthatóságot biztosító szerkezetük miatt a műanyagok nem bomlanak el, ehelyett – intenzívebb UV-sugárzás és magasabb hőmérséklet hatására – 5 milliméter átmérőjűnél kisebb rostokra vagy gyöngyökre esnek szét. Ezek az úgynevezett mikroműanyagok. Utóbbiakkal az a legnagyobb probléma, hogy jóformán akadálytalanul kerülnek be a táplálékláncba. A tengeri ökoszisztémát különösen érzékenyen érinti a műanyagszennyezés, mert a nyílt vízen jóformán korlátlanul rendelkezésre áll a zavartalan UV-sugárzást biztosító napsütés. Eleinte csak a planktonokkal táplálkozó tengeri fajokat féltették, ma már az ezeket elfogyasztó ragadózók miatt is fokozott az aggodalom. Laboratóriumi vizsgálatok jeleztek már műanyagot szardíniák, heringek, kagylók, osztrigák, tintahalak szervezetében.

A mikroműanyagot kényszerűségből fogyasztó élőlények kipusztulásával és a természetes vizek táplálékláncának teljes felborulásával számoló tanulmányok elég riasztóak ugyan, a Wessling munkatársai mégis hangsúlyozzák, hogy méréseikkel nem a pánikkeltés a céljuk. A mikroműanyagok élő szervezetre gyakorolt pontos hatását például ma még egyáltalán nem ismerik. Egy sor tanulmányból az is kiderül, hogy a planktonikus élőlények a természetidegen szemcsék ellenére többnyire élnek és virulnak.

Forrás: https://qubit.hu/2018/06/28/napi-21-millio-mikromuanyag-szemcse-uszik-le-a-raban-felmertek-a-duna-mellekfolyoit

Reklámok

3 hozzászólás to “Napi 21 millió mikroműanyag-szemcse úszik le a Rábán – felmérték a Duna mellékfolyóit”

  1. uniohid said

    “… 5 milliméter átmérőjűnél kisebb rostokra vagy gyöngyökre esnek szét. Ezek az úgynevezett mikroműanyagok.”

    milliméter?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s