Drámai hírek a szuperbaktériumokról

Infostart / InfoRádió 2018. november 6. 19:05

Évente mintegy 33 ezer ember hal meg Európában olyan fertőzésekben, amelyeket a több antibiotikumnak ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok okoznak. Ráadásul a szuperbaktérium-fertőzések nagyjából 75 százaléka kórházi eredetű. A probléma valós, és nagyon összetett – mondta az InfoRádióban Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem kutatója, aki érdekes megoldásokat is felvázolt a szuperbaktériumok elleni harcra.

A fertőzések okozta anyagi terhek az influenza, a tuberkulózis és a HIV együttes költségeivel vetekszenek – állapította meg egy friss jelentés, melyet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hétfőn hozott nyilvánosságra.

Az elemzés szerint a szuperbaktérium-fertőzések száma és jelentősége is növekedett 2007 óta. Különösen aggasztó, hogy a legerősebb, “végső lehetőségként” alkalmazott antibiotikumoknak – köztük a karbapenemeknek – ellenálló baktériumfertőzések száma is nőtt.

“Ezek az antibiotikumok a rendelkezésre álló utolsó kezelési lehetőséget jelentik. Ha már ezek sem hatásosak, akkor rendkívül nehéz, sok esetben lehetetlen a fertőzés gyógyítása” – olvasható az ECDC közleményében.

Szakértői becslések szerint a fertőzést okozó baktériumok nagyjából 70 százaléka már most is rezisztens legalább egy, a kezelésére általánosan használt antibiotikumra.

A tanulmány szerint az egy vagy több antibiotikumra rezisztens szuperbaktériumok evolúciója az egyik legnagyobb fenyegetés, amivel az orvostudománynak szembe kell néznie.

A Lancet Infectious Diseases című orvosi szaklapban közzétett jelentés öt olyan fertőzéstípust vizsgált, amelyet antibiotikumrezisztens baktériumok okoztak az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban.

A kutatók megállapították, hogy a szuperbaktérium-fertőzések nagyjából 75 százaléka kórházi eredetű, ezeket nevezik egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzéseknek (HAI).

A témával kapcsolatban az InfoRádióban Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem kutatója elmondta: a bakteriális fertőzések ellen az 1800-as évek vége, az antibiotikumok feltalálása óta ezekkel védekezünk. Ám a baktériumok megfelelő környezetben, időről időre rezisztencia-géneket tudnak gyűjteni.

“A megfelelő közeg leggyakrabban a kórház, ahol folyamatos antibiotikum-kezelést nyújtanak a betegeknek, ami gyakorlatilag folyamatos evolúciós nyomás az ottani felületeken és egyéb helyeken jelen lévő baktériumoknak”

– magyarázta Kemenesi Gábor. A baktériumok tehát ilyen közegben védekezésképp újfajta géneket fejlesztenek ki magukban. Így jönnek létre a szuperbaktériumok.

Már közismert az orvosok körében az antibiotikum-rezisztencia terjedése, a fent említett evolúcióért elsősorban az elmúlt 20-30 év a felelős, amikor ez a jelenség még nem volt közismert szakmai körökben sem, mindenre felírták az antibiotikumokat. Ennek eredménye, hogy sok régi antibiotikumot gyakorlatilag el kell hagyni, mert már a legegyszerűbb baktériumokra sem hatásosak.

Az újfajta antibiotikum önmagában már nem segít.

“Nagyon sok időbe telik és sok pénzbe kerül, mire a kutatásokból kész termék, a gyógyszertárakban kapható antibiotikum válik.

Ez a folyamat sajnos sokkal lassabb, mint a szuperbaktériumok létrejöttének sebessége”

– hívta fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem kutatója. Hozzátette: a probléma komplex – nem úgy tudjuk legyőzni a multirezisztens baktériumokat, hogy gyorsan új antibiotikumokat fejlesztünk.

“Német kutatók például azt javasolják, hogy bizonyos kórházakban a korlátokat és különféle felületeket cseréljék vörösrézre, mert annak a baktériumok sejtfalára olyan hatása van, ami nem engedi, hogy azon a felületen megmaradjanak”

– mondta Kemenesi Gábor. Ettől kezdve egy sor új, modern eljárásig sok javaslat van, amelynek már nem sok köze van az antibiotikumos terápiákhoz.

Forrás: https://infostart.hu/kulfold/2018/11/06/dramai-hir-a-szuperbakteriumokrol