Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Miért választotta a kormány a rabszolgatörvényt? – Financial Times

Posted by Suggestor - 2018. december 25. kedd

Átvéve a portfolio.hu-ról

2018. december 24.

A túlóratörvény a magyar gazdaság legfontosabb belső ellentmondására mutat rá: hogyan lehet maximalizálni az iparba áramló külföldi tőkét úgy, hogy közben a migrációt a lehető legalacsonyabb szinten tartják – kezdi a magyarországi rabszolgatörvényről szóló átfogó cikkét a Financial Times, mely szigorúan a gazdasági oldaláról világítja meg a kérdést és egész európai, valamint németországi kontextusba helyezi a héten kihirdetett törvényt.

Az FT cikke felidézi, hogy napok óta tüntetnek Magyarországon a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása ellen, amelyet már csak rabszolgatörvénynek hív mindenki, mivel a munkáltató számára több túlórát enged elrendelni, igaz csakis a munkavállaló beleegyezésével.

Magyarország, szomszédaihoz hasonlóan, komoly munkaerőhiánnyal küzd, miközben azon dolgozik, hogy meggyőzze a külföldi befektetőket, mint például a BMW-t, válasszák Magyarországot befektetésük helyszínéül.

Az FT cikke arra is emlékeztet, hogy az autóipar jelentős szeletét teszi ki a magyar gazdaságnak, 2017-ben az ipar teljesítményének 29%-át adta. 2013 óta a magyar gazdaság stabil növekedést produkál és az ország a teljes foglalkoztatás szintjére ért – értékeli a brit üzleti lap a legutóbbi gazdasági folyamatokat.

Ez a modell, amely a külföldi befektetők számára vonzó olcsó, jól képzett munkaerőt biztosít, nyomás alatt van, ahogy máshol is a régiós országokban. Azonban sokkal inkább akut a probléma Magyarországon, ahol Orbán Viktor kormánya minden erejével küzd a migráció ellen, miközben látványos kivándorlás zajlott le a magyarok részéről a nyugati uniós tagállamokba.

Az Eurostat adatai szerint a Magyarországon működő ipari cégek 93%-a nyilatkozott úgy, hogy az idei negyedik negyedévben a munkaerőhiány akadályozza a működést. Ez a szám fokozatosan emelkedett és messze meghaladja a régió több országában tapasztalható szintet: Lengyelországban 51%, Szlovákiában 37%, míg Csehországban 46%.

Ennek a következményeit Németország is megérzi. A közép-európai régió ugyanis az eurózóna legnagyobb gazdaságának fontos feldolgozóipari központjává vált, azonban a térség mára súlyos munkaerőhiánnyal küzd.

A törvény védelmezői hangsúlyozzák, hogy a túlóra önkéntes és hogy a szabályozás nagyon fontos a kkv-k számára is, ugyanis ők nagyobb rugalmasságot szeretnének a rendelkezésre álló munkaerőben.

Sass Magdolna, az MTA kutatója szerint az új szabályozás a gyakorlatban legalizálni fogja azt, ami már jelenleg is zajlik a kis- és középvállalati szektorban.

Van azonban némi rezonanciája a történetnek – véli. Szerinte ez a tervgazdasági rendszerből fakadó örökségünkhöz kapcsolódik, amikor még az 1980-as években nagy eredménynek számított, hogy az emberek annyit dolgozhattak, amennyit csak akartak. A szocializmus alatt ennek egyfajta pozitív üzenete volt – fejtette ki.

Más volt kommunista európai országok nagyobb mértékben támaszkodnak a bevándorló munkavállalókra annak érdekében, hogy enyhítsék a munkaerőpiacukra nehezedő nyomást. Lengyelországba például már 1 – 2 millió ukrán vándorolhatott.

A helyzet sokkal akutabb Magyarországon és ez a migrációval függ össze. Ez egy olyan lehetőség, amely megkönnyítette a munkaadók életét a virágzó gazdaságokban, és ennek köszönhetően a különböző országokban eltérően enyhítette a munkaerőpiacon meglévő feszültségeket – fejtette ki a lapnak Mateusz Szczurek, az EBRD közgazdásza, korábbi lengyel pénzügyminiszter.

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/megfejtettek-valojaban-miert-valasztotta-a-kormany-a-rabszolgatorvenyt.308797.html

Reklámok

Egy hozzászólás to “Miért választotta a kormány a rabszolgatörvényt? – Financial Times”

  1. uniohid said

    “… akut a probléma Magyarországon, ahol Orbán Viktor kormánya minden erejével küzd a migráció ellen, miközben látványos kivándorlás zajlott le a magyarok részéről a nyugati uniós tagállamokba.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.