Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Magyarország a német cégek tesztlaborjává vált

Posted by Suggestor - 2019. február 1. péntek

Átvéve az index.hu-ról

Inotai Edit

2019.01.31. 17:26

A legnagyobb német szakszervezet, a fémipari dolgozókat tömörítő IG Metall ügyvezető elnökségi tagja, Wolfgang Lemb szerint Magyarországon túl alacsonyak a bérek a megélhetési költségekhez képest. Rajtunk kívül Kelet-Európában sem jellemző a hosszabb munkaidő engedélyezése, Németországban pedig egyre többen választják a pénz helyett a több szabadidőt.

  • Tegnap ért véget az Audi egy hetes sztrájkja, ilyenre korábban nem volt példa Magyarországon. Milyen gyakran használják a munkabeszüntetést Németországban? A sztrájk még mindig hatékony eszköz a nyomásgyakorlásra?

Az IG Metall évek óta együttműködik a Vasas szakszervezetekkel, hét éve konkrét operatív projektekben. Eddig valóban alig volt sztrájk a magyar fémiparban. Az autóiparban azonban már három éve felfigyeltünk rá, hogy egyes cégeknél a szakszervezetek már nem kerülik annyira a konfliktusokat. Figyelmeztető sztrájk volt már az Audinál, a kecskeméti Mercedesnél, a sopronkövesdi Autolivben, valamint a szombathelyi Schaefflerben is. Az Audi munkatársai most az egyhetes sztrájkkal igazán bátor lépést tettek előre.

Németország a bérharc terén a nemzetközi mezőny közepén van. Az IG Metall úgy látja, hogy a sztrájk fontos eszköz arra, hogy tárgyalásra bírja a munkaadókat. Gyakran elég csak komolyan fenyegetni vele. Az IG Metall egyébként legfontosabb eredményeit mindig sztrájkokkal érte el, például a 35 órás munkahetet, vagy azt, hogy betegség esetén is folyósítsa a cég a fizetést (a betegség első hat hetében – a szerző megj.)

  • Magyarországon több tüntetést is tartottak az úgynevezett rabszolgatörvény ellen. Mit gondol erről a törvénymódosításról? A magyar kormány azt hangsúlyozza, hogy ha a munkavállalók többet akarnak dolgozni, és így többet keresnek, akkor ezt lehetővé kell tenni. Hogyan szabályozzák a túlórát Németországban?

Azt nem tudjuk, hogy a német vállalatok miként lobbiznak más országokban, de azt igen, hogy Magyarországon a jövedelemszint egyszerűen túl alacsony a megélhetési költségekhez képest. Sokan emiatt el is hagyják az országot.

A törvényváltozásban az a botrányos, hogy a túlórát 36 hónap után kell kifizetni, vagy szabadnapokkal kompenzálni. Ez ellentmond a munkaidőről szóló uniós irányelvnek. Németországban 6 vagy 12 hónapon belül kell ezt rendezni. Ezt bizonyos helyzetekben meg lehet hosszabbítani, de ezt az üzemi tanácsoknak jóvá kell hagyni. Ilyenkor az alkalmazottak maguk is beleszólhatnak, hogy mikor veszik ki a szabadnapjaikat.

Ami a túlórák maximális számát illeti, Németországban különböző szabályok léteznek. A legfontosabb, hogy az üzemi tanácsoknak komoly beleszólása van ezekbe a kérdésekbe, alapvetően rövid időn belül kell a cégeknek kompenzálni a túlórákat, és a munkavállalóknak joguk van abba is beleszólni, hogy mikor veszik ki az így keletkezett szabadnapokat vagy kérik inkább a túlóra kifizetését.

A tavaly elért kollektív megállapodás a fém- és villamosiparban egyébként azt mutatja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a kevesebb munka iránt. 260 000 munkavállaló, akik gyereket nevelnek vagy időseket ápolnak, és több műszakban dolgoznak, inkább a plusz nyolc szabadnapot választotta a több pénz helyett.

  • Lát-e a magyarországihoz hasonló trendeket a többi közép-kelet-európai országban a munkaidő rugalmasabbá tételére? Dúl egyfajta verseny ezek között az országok között, hogy minél vonzóbbak legyenek a német befektetők számára, nemcsak az alacsonyabb bérekkel, hanem a hosszabb munkaidővel?

Azt látjuk, hogy Magyarország tesztlaboratórium lett. De gyanítom, hogy más országokban is történnek hasonló dolgok. Magyarországra visszatérve: itt előfordul, hogy a munkavállalók béréből vonnak le, vagy szabadságra küldik őket, ha olyan termelési leállás van, amiről nem is tehetnek. Egyes cégek pedig olyan munkaidő- beosztásokat próbálnak ki magyarországi telephelyeiken, amelyekre Németországban nem lenne mód az üzemi tanács vagy az IG Metall jóváhagyása nélkül.

A kecskeméti Mercedes-Benzben például 12 órás műszakot teszteltek.

Ami a térséget illeti, egyelőre nem látjuk a jeleit annak, más közép-kelet-európai országokban is a munkaidő meghosszabbításán dolgoznának.

A Cseh Köztársaságban például a ČMKOS szakszervezeti szövetség épp amellett kampányol, hogy csökkentsék heti 37,5 órára a törvényes munkaidőt. Annak ellenére, hogy a kormány egyelőre nem foglalkozik a felvetéssel, Andrej Babis miniszterelnök nem zárta ki, hogy erre a jövőben sor kerülhet.

  • Hogyan látja a munkavállalók jövőjét az Európai Unióban? A nyugati és kelet-európai országok között fennmarad-e vagy akár mélyülhet a szociális megosztottság (alacsonyabb bérek + hosszabb munkaidő)? Mit tehetnek a szakszervezetek, különösen egy olyan országban, mint Magyarország, ahol történelmileg meglehetősen gyengék?

Májusban megválasztjuk a következő Európai Parlamentet. A munkavállalóknak olyan pártokra kell szavazniuk, amelyek az ő érdekeiket képviselik. Azokra a pártokra, amelyek jó munkakörülményeket, megfelelő munkaidő-szabályozást, gyors túlóra kifizetéseket, magasabb minimálbért, és részvételi jogokat biztosítanak a szakszervezetek és üzemi tanácsoknak, valamint jó egészségügyi ellátást, jó iskolákat stb.

(rövidítve)

Teljes terjedelemben az alábbi linken olvasható:

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2019/01/31/magyarorszag_a_nemet_cegek_tesztlaborjava_valt/

Reklámok

Egy hozzászólás to “Magyarország a német cégek tesztlaborjává vált”

  1. uniohid said

    “… IG Metall ügyvezető elnökségi tagja…. szerint Magyarországon túl alacsonyak a bérek a megélhetési költségekhez képest.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s